Bundabotrány rengeti meg a teniszt

Fotó: AFP / LEON NEAL

-

Wimbledoni meccs, és több Grand Slam-győztes teniszező is érintett a sportág bundaügyében: az elmúlt évtizedben számos komoly játékos csalhatott el meccseket.


Az elmúlt tíz évben legalább 16, a világranglista első 50 helyezettje közé tartozó teniszező csalt el meccset – állítja a BBC és a BuzzFeed News tényfeltáró anyaga. A sportágat felügyelő Tennis Integrity Unit (TIU) többször is kapott jelzést a csalásokról, de nem tettek lépéseket az ügyben, valamennyi játékos versenyezhetett tovább.

Chris Kermode, a férfi profi játékosokat tömörítő szervezet, az ATP első embere ugyanakkor határozottan tagadta, hogy ne léptek volna föl a legszigorúbban a tudomásukra jutott esetekkel és az elkövetőkkel kapcsolatban, és azt ígérte, hogy további vizsgálatokat fognak folytatni az ügyben.

A feltárt adatok szerint a csalások a férfi teniszezők legmagasabb köreit is elérték, a bundázók között van több Grand Slam-győztes, és adtak el meccseket Wimbledonban és a Roland Garroson is.


Kermode a most indult AusOpenen, a kép jobb szélén


A favorit bukása

A BBC egy 2007-es ATP-vizsgálat dokumentumaiból indult ki, mely szerint gyanúsan sok és nagy összegű fogadást kötöttek a Nyikolaj Davigyenko–Martin Vassallo Arguello meccsre. Davigyenko egyértelmű favoritként kezdte a meccset, a negyedik helyen állt a világranglistán, jóval feljebb, mint az ellenfele. Be is húzta az első szettet, és vezetett a másodikban is – ám még ekkor is több millió font értékben fogadtak ellene Oroszországból. Erre mi történt? Davigyenko megsérült, feladta a meccset. A gyanús fogadásokat detektáló Betfair érvénytelenítette a meccset a tétlapján.

Mivel a TIU akkoriban még nem létezett, a Brit Lóverseny Hatóság tapasztalt nyomozóit bízták meg a vizsgálódással. Közel egy évig foglalkoztak a gyanús teniszmeccsekkel, ám a jelentésüket sosem hozták nyilvánosságra – ezt szerezte most meg a BBC és a BuzzFeed informátorok segítségével.

„Közel húsz éve dolgozom a sportfogadásban, de soha egyetlen meccsen vagy versenyen sem láttam ennyire irreális oddszokat – közölte az egyik nyomozó, Mark Phillips a Davigyenko–Vassallo meccsről. – A gyanús orosz fogadók tudták, hogy Davigyenko veszíteni fog, ez az egyetlen lehetséges következtetésem.”


Davigyenko már visszavonult


A módszerek

A nyomozók távolról sem csupán a Betfair számítógépes adataira támaszkodtak: beszéltek mindkét játékossal, az edzőikkel, a stábjuk tagjaival, a rokonaikkal és a torna szervezőivel is. Bár Davigyenko azt mondta, nem ismeri Vassallót, az argentin telefonjában megtalálták a számát, de azt nem lehet bizonyítani, hogy beszéltek-e egymással a meccs előtt.

A vizsgálat eredményét 2008-ban adta át a cég az ATP-nek, megjegyezve, hogy talán más következtetésekre jutottak volna, ha minden segítséget – például az érintettek telefonszámait vagy a fogadók személyes adatait – megkaptak volna. Ám így sem volt hiábavaló átböngészni több ezer teniszmeccsre érkező fogadást: legalább 28 játékost gyanúsnak találtak, és egy kiterjedt fogadási hálózatot tártak föl, melynek tagjai éljátékosokkal is kapcsolatban álltak. A dokumentumok szerint a csalók központjai Oroszországban, Észak-Olaszországban, valamint Szicíliában voltak, és több százezer fontot forgattak az általuk befolyásolt meccseken, melyek közül legalább hármat Wimbledonban, egyet a Roland Garroson játszottak.

A vizsgálat szerint a három központ összesen 45 meccset befolyásolt, amelyekkel együttesen mintegy két és fél millió dollárt kaszáltak. „A jellemző minta a következő: az egyik játékos megnyeri az első szettet, majd elnyeri az ellenfele adogatását a következőben. Ekkor nagy összegek érkeznek a másik játékos győzelmére, aki csodás módon valóban megfordítja a meccset, akár nyolc játékot nyerve zsinórban” – magyarázta Phillips. Az észak-olasz központ módszereit ugyanakkor kifinomultabbnak találták a nyomozók, amely ezért „komolyabban veszélyezteti a sportág tisztaságát”, és amelyben „szinte biztosan mindkét játékost bevonták a konspirációba”.


Egy elcsalt meccs

A nyomozók megszerezték Vassallo telefonját, amelyben 82 sms-t találtak, amelyeket 2006-ban váltott egy szicíliai szerencsejátékossal. Bár ezeket kitörölte, az első néhány szót vissza lehetett hozni: egy meccs reggelén például a szicíliai többször is kereste az argentint, aki kevéssel a meccs előtt válaszolt neki: „Ő nincs benne. Nyerni akar.” Közvetlenül a kezdés előtt viszont azt írta a játékos, hogy „minden oké”. Azon a meccsen a szicíliai csaknem 90 ezer dollárt nyert, míg a mögötte lévő szindikátus 360 ezret.

Vassallo nem nyilatkozott az ügyről a BBC újságírójának, aki próba szerencse alapon bepötyögte a telefonjába a szicíliai szerencsejátékos nyomozati anyagban szereplő számát. Biztos volt abban, hogy már nem használja a számot, meglepetésére mégis felvette. A kérdésre, hogy ismeri-e az argentin teniszezőt, csak pénzért lett volna hajlandó válaszolni, mire az újságíró felvetette: mi lenne ha megadná a kért összeget, és ellátogatna hozzá Palermóba? „Akkor többet mondanék neked, mint képzeled” – felelte a szicíliai.


Hihetünk a szemünknek?


554354469

Djokót is megkeresték

A teniszvilágban bombaként robbant fogadási csalások ügyében a világelső Novak Djokovic is megdöbbentő bejelentést tett. Mint mondta, őt is megpróbálták megvesztegetni még a pályafutása elején, 2006-ban egy szentpétervári tornán.


Pontosabban „nem személyesen engem kerestek meg, hanem a stábomban dolgozókon keresztül üzentek. 110 ezer fontnak megfelelő összeget ajánlottak, ha kikapok az első körben. Természetesen azonnal visszautasítottunk minden ilyen próbálkozást”.

A szerb klasszis azt is elmondta, hogy szemben a BBC és a BuzzFeed értesüléseivel, neki nincs tudomása arról, hogy a sportág legjobbjai közül bárki is érintett lenne a fogadási csalások ügyében. Azt viszont el tudja képzelni, hogy az alacsonyabb osztályú Challenger-tornákon előfordulhatnak bundameccsek.

„Szörnyű érzés ilyeneket hallani, nem szeretném, ha nekem ehhez bármi közöm lenne. Ez bűncselekmény, amit én nem vagyok hajlandó támogatni, mert ennek nincs helye a sportban, és különösen a teniszben” - tette hozzá szerb klasszis.

Roger Federer a sportág becsületének megőrzése érdekében azonnal tisztázna néhány kérdést: „Szeretnék neveket hallani, mert csak konkrétumok ismeretében lehet valós vitát folytatni erről a dologról. Melyik játékosokról van szó? Ki volt az? Páros vagy egyéni játékos? És melyik tornán történt?”

Mikor a nyomozók átadták az anyagaikat, azt gondolták, az ATP majd nagyon izgatott lesz. Megjegyezték, hogy a probléma magját tíz játékos adja, és további figyelmeztetéseket küldtek nekik gyanús meccsekről. „A bizonyítékok rendkívül meggyőzőek voltak. Minden esély megvolt rá, hogy felszámoljuk a csalásokat, és örökre eltávolítsuk a rothadt almákat a kosárból” – jegyezte meg Phillips.

Idővel azonban leesett nekik, hogy az ATP nem igazán akar tenni semmit sem. A szervezet jogászai szerint a feltárt esetek nem voltak bizonyíthatók, csupán egy 2009-ben hozott antikorrupciós belső szabályozással próbálták elejét venni a hasonló eseteknek. A TIU sem nyitotta újra a vizsgálatokat, annak ellenére sem, hogy a gyanúba keveredett 28 játékos legalább harmadáról később is kaptak csalásra utaló információkat.

És az említett 28 teniszező kivétel nélkül játszott tovább. Azóta többen visszavonultak már, de akadnak olyanok, aki még most is aktívak, mi több, nyolcan szerepelnek a hétfőn kezdődött Australian Openen is.

A BBC-nek több név is a birtokában van, ám mivel még szüksége volna személyes adatokra a perdöntő bizonyítékokhoz, úgy döntött, nem fedi fel a kilétüket. Ugyanakkor a TIU-nak hatalmában állna kikérni a szükséges adatokat bármelyik játékosról, majd nyilvánosságra hozni a csalók neveit. A TIU létrehozásában is szerepet játszó korábbi rendőrtiszt, Benn Gunn szerint alapvető fontosságú lenne még időben lefoglalni a bizonyítékokat.

Az Európai Sportbiztonsági Szervezet (European Sport Security Association ESSA), melynek feladata a sportfogadási rendszerek folyamatos monitorozása, és a gyanús esetekről a sport- és a nyomozószervezetek értesítése, 2015-ben több mint ötven gyanús meccsel kapcsolatban küldött figyelmeztetést TIU-nak. A szervezet szerint jelenleg a tenisz áll a fogadási csalók toplistájának élén.


Az osztrák Daniel Köllerert 2011-ben örökre eltiltották bundázás miatt. A mai napig tagadja, hogy ilyet tett volna.


Öten a csalók ellen

A Tennis Integrity Unit nevű szervezet öt főállású munkatárssal dolgozik, akik a játékosoktól és a sportfogadási cégektől kapott információk alapján igyekeznek feltárni az esetleges csalásokat. A szervezet évente húsz-harminc tornát vizsgál behatóbban, és csak az elmúlt két évben hét játékost és egy bírót tiltottak el fogadási csalások miatt. A büntetések fél évtől az örökös eltiltásik terjedtek.

„Az eltiltottak közül egyetlen egy játékos volt, aki egyáltalán a top 200 közé bejutott – mondta Russell Fuller, a BBC szakértője. – Az pedig nyilvánvaló, hogy a ranglista hátsó régióiban tanyázó játékosok hatványozottan vannak kitéve a fogadási csalók próbálkozásainak. Ezek a teniszezők évente 40 ezer font körüli összeget tudnak keresni, amiből fizetniük kell az edzőjüket, az utazásokat és a szállodákat.”

Fuller szerint ugyanakkor még mindig kérdéses, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok elég erősek-e. Erről a profi tenisz világát irányító négy szervezet (ITF, ATP, WTA és a Grand Slam tornák szervezői) vezetőségének kell döntenie, és ennek alapján lehet majd megtenni a további lépéseket.


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!