Zsúfoltabb lesz az óvoda ősztől, mint a tököli börtön

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Jön a hároméves gyerekek kötelező óvodáztatása, de van település, ahol csak trükkökkel tudják elhelyezni a kicsiket. Például úgy, hogy nem lesz meg a kötelező minimális térköz a kiságyak közt, délben hazaküldenek pár gyereket, vagy helyi rendeletet módosítanak, hogy két négyzetméter helyett másfél is elég lesz egy óvodásnak.


2015 szeptemberétől minden háromévesnél idősebb gyerekeket kötelezően óvodába kell járatniuk a szülőknek, nem csoda, hogy az óvónők tartanak az évkezdéstől. Nem csak azért, mert több lesz a munkájuk, hanem azért is, mert - mint mondják - ennyi gyerekkel gyakorlatilag lehetetlenség normális nevelő munkát végezni, már csak a szobák mérete miatt is.

A jogszabályok szerint egy óvodai csoportba maximum 25 gyerek járhat, ám ha a csoportszoba mérete megengedi (tehát egy főre legalább 2 négyzetméter esik), akkor kérvényezhetik, hogy ezt 20 százalékkal túlléphessék, így akár 30-an is lehetnek

Szigetszentmiklóson egy májusi helyi önkormányzati döntés engedélyezte a csoportok létszámának bővítését, és noha elméletileg egy csoportba sem fognak harmincnál többen járni, előfordul majd, hogy egy gyerekre mindössze másfél négyzetméter esik. Az erről döntő testületi ülésen az is felvetődött, hogy így egy gyerekre


kisebb hely jut, mint a közeli tököli börtön egy rabjára.

Alternatívaként olyan ideiglenes megoldások is felmerültek, hogy újabb csoportokat helyezzenek el – egyébként már létező – konténeróvodákban, esetleg Csepelre vigyenek át gyerekeket, ezeket azonban nem támogatta a város képviselő-testülete.



Szintén Szigetszentmiklóson folynak arról tárgyalások, hogy magánóvodákban helyeznének el gyerekeket, amiért az önkormányzat fizetne. A jogszabály egyébként – egy korábbi, LMP-s módosító javaslatnak köszönhetően – azt is megengedi, hogy a családi napközikkel pótolják a hiányzó helyeket, de öt éves kortól akkor is óvodába kell járnia a gyerekeknek.



Egy másik agglomerációs városban máshogy trükköznek a szabályokkal. Itt nincs olyan csoport a huszonnégyből, ahová ne járna legalább harminc gyerek. A probléma nem új, mondta forrásunk, de a 3 éves kortól kötelező beíratás újabb terhet ró az óvodákra. Erről ráadásul az önkormányzat is tud, hiszen a települési költségvetésben is ezzel számoltak. A megoldáshoz meg kell sérteniük néhány szabályt: a délutáni alváshoz például össze kell borítaniuk az asztalokat, de még így sincs meg két matrac között az előírt 35 centiméter. Ez nem csak a komfortérzet miatt kellene, a kis távolság miatt


egy esetleges vírusfertőzés is gyorsabban terjedhetne a gyerekek között.

Egy harmadik településen éppen a határon mozog a gyerekek száma, az ottani óvónő szerint baj akkor lehet, ha év közben még néhány gyerek érkezik, például akik a tanév közben költöznek oda, vagy érik el a három éves kort.


Egy pedagógus lapunknak úgy fogalmazott:


25 gyereknél többet nem lehet egyszerre nevelni, az már csak egy gyermekmegőrző lesz.

Van olyan, nem agglomerációs, de Pest megyei település, ahol nem gond a létszám, mert egy kis faluról van szó. A helyi óvodavezető szerint ott a gyerekek fele a közeli város lakóiból kerül ki, ahol telítettek a létszámok.

Információink szerint egyébként a fővárosban 90-95 százalékban rendben folynak a beiratkozások, akik nem férnek a körzeti óvodákban, azok egy másik kerületi intézménybe fognak járni.

A túlterheltség ellen a konténeróvodákon és a családi napköziken kívül más megoldások is léteznek, de ezek is csak ideiglenesek. Az egyik, amelyet több óvónő is említett nekünk, hogy a szülők gyerekük mentesítését kérik az óvoda látogatása alól.

Erről a megoldásról korábban több helyen is azt lehetett olvasni, hogy az óvodák és az önkormányzatok is szorgalmazzák, de csak a szülő kérvényezheti, amit a helyi jegyzőnek, az óvodavezetőnek és a védőnőnek is engedélyeznie kell. Ráadásul öt éves kortól ezeknek a gyerekeknek is óvodába kell járniuk, egészen az iskola megkezdéséig.

Máshol az óvodai üzenőfalra a település jegyzőjének levelét akasztották ki, amelyben arra kötelezi a gyesen levő szülőket, hogy


ebéd után vigyék haza a gyereküket az óvodából.

Ezzel próbálják elérni, hogy minden gyereket le tudjanak fektetni délután a csoportszobában.


A „hároméves szabályt” eredetileg már korábban, tavaly szeptembertől bevezették volna, de 2013 végén a Hoffmann Rózsa irányítása alatt álló közoktatási államtitkárság belátta, a rendelet hatályba lépését el kell csúsztatni, mert nincsen ennyi óvodai férőhely.

A kormány ezért nagy férőhely-bővítési pályázatot indított, tavaly októberben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, négyezer új hely lesz. Azóta ez tovább nőtt, sok településen rohamtempóban bővítik az óvodákat, hogy szeptemberre kész legyenek.

Októberben a miniszter úgy nyilatkozott, ennyi hely már elég lesz a gyerekeknek, majd Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június közepén bejelentette, hogy 2016 végéig újabb kétezer férőhely jöhet létre 2,5 milliárd forintból.

A cikkünk elején említett Szigetszentmiklós két új óvodára és egy harmadik bővítésére adott be pályázatot, de nem nyert. Szabó József, a város polgármestere a helyi tévének úgy nyilatkozott: „azt mondták, forráshiány miatt tartalékállományba kerültünk, viszont meg kell valósítanunk az óvodai férőhelyeket, ezért nem marad más hátra, hitelt fogunk fölvenni”.

A hitel 500 millió forint – tehát a Varga Mihály által meghirdetett keret ötödének megfelelő pénzt költenének el –, ami mellé még önkormányzati pénzt is kell. Jelenleg azt keresik, hogy melyik banknál vegyék fel ezt a kölcsönt. A hitelről és az óvodai beiratkozásról is szerettük volna megkérdezni a város polgármesterét, Szabó Józsefet, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt e-mailünkre.


Kirúgják a gyereket?

Az óvodai beiratkozás egy másik ügy miatt is reflektorfénybe került az utóbbi időben: Balog Zoltán miniszter egy két héttel ezelőtt megjelent rendeletmódosítással zárna be egy kiskaput.. Eddig elsősorban azokat a gyerekeket kellett felvenni az óvodába, akik annak kijelölt körzetében laktak. A szülők azonban sokszor trükköztek: azért, hogy kisgyereküket egy jó óvodába járathassák, papíron ismerősök lakcímére jelentkeztek be.

Az új szabály szerint


ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét.

Ezután 15 napja van a szülőnek arra, hogy a védőnőtől egy olyan nyilatkozatot szerezzen, amelyben igazolást kap, hogy a gyerek valóban ott lakik, ahová bejelentették. Ha ezt nem teszi meg, akkor egy bizottság családlátogatással vizsgálná meg, hogy tényleg ott laknak-e. Erre három időpontot kell felajánlania a bizottságnak, ha a szülő egyiket sem fogadja el, akkor a gyerek felvételét elutasíthatják az óvodából.

Kérdés, a "felvétel elutasítása" mit takar, ha már oda jár a gyermek. A közvélemény mindenesetre úgy értelmezte, hogy ez a gyerek kirúgását is jelentheti. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy pontosan mit is jelent ez a módosítás, azonban nem kaptunk választ. Ahogy arra a kérdésünkre sem, hogy mi van például akkor, ha egy család augusztus végén költözik haza valahonnan, így az ellenőrzési folyamat idején nem laktak a lakcímükön.


közétkeztetés; menza; ingyenes étkeztetés; iskola; óvoda


Legtöbb óvodai forrásunk szerint arról nem lehet szó, hogy egy gyereket emiatt eltanácsoljanak, szerintük az óvodák vannak annyira empatikusak, hogy csak megoldanák valahogy a helyzetet. Az egyik óvónő szerint akár úgy is, hogy a törvényileg szabályozottnál több gyerek jár majd egy csoportba, igaz, mint azt láttuk, több helyen már így is túl sokan vannak.

Az egyetlen forrásunk, aki szerint az elbocsátás reális veszély, azt mondta: a túlterheltség miatt lehet, hogy lesz ilyen – hiszen a körzetükbe tartozó gyerekeket mindenképpen fel kell venniük –, de túl sok értelme szerinte nincs, talán egy-két helyen próbálkoznak meg vele, hiszen ez az óvoda rossz hírét keltené.

Sok túlzsúfolt óvodában ez a rendeletmódosítás nem is hoz semmilyen változást, mert már korábban is úgy volt, hogy az óvodakezdés előtt az óvónőknek minden felvételt nyert gyereknél családlátogatást kell tenniük, amikor az is kiderülne, hogy nem is laknak ott igazából. Egy óvónő azt mondta: nagyon nehéz azt valóban kideríteni, hogy igazából a házban a nagymamáék laknak csak, és a szülők a gyerekkel nem.

Máshol az önkormányzat intézi a teljes beiratkozást, így már ott kiderül, ha egy gyereket nem abba az óvodába akarnak beíratni, ahová körzetileg tartozna.