"Zavart, hogy mindenki elém áll" – bíróság előtt a combinós gyilkos

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Alkoholista és személyiségzavaros, de nem elmebeteg az a férfi, aki tavaly nyáron a villamos elé rúgott egy idős nőt. Az első tárgyaláson a vádlott bűnösnek mondta magát, de tagadta, hogy ölni akart volna. Annak ellenére is ezt állítja, hogy részegsége miatt nem emlékszik a történtekre.


Bár olyan részeg volt, hogy semmire nem emlékszik, bűnösnek vallotta magát A. Áron, aki a vád szerint tavaly augusztus 1-jén, a Margit híd budai hídfőjénél a villamos elé lökött egy idős nőt. A „combinós gyilkos” néven elhíresült férfit az ügyészség emberöléssel vádolja (illetve három korábbi, garázdaság miatt indult eljárást is egyesítettek az ügyével), tárgyalása csütörtökön kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken.

A vádlott – akit kéz- és lábbilincsben, vezetőszáron hoztak a bíróságra – feltűnően nyugodtan, szinte már rezignáltan viselkedett a bíróságon, csak akkor látszott némi érzelem az arcán, mikor az áldozat sérüléseit részletezték a szakértők. A vádat annyiban vitatta, hogy tagadta a szándékosságot: kizártnak tartja, hogy azért rúgta volna meg az áldozatot, hogy a villamos elé essen és meghaljon. Állítása szerint semmire nem emlékszik, mert részeg volt – úgy mondta: „határozottan kiütöttem magam” –, de utólag úgy gondolja, zavarta, hogy mindenki elé állt a megállóban, és csak fel akarta hívni magára a nő figyelmét.

A. Áron szerint az sem igaz, hogy el akarta volna hagyni a helyszínt, sőt, az első emléke az, hogy a „villamos alatt” van, és segíteni próbál az áldozatnak, majd a villamosvezetővel ordít, hogy tolasson vissza. A tanácsvezető bíró, Póta Péter hosszan próbálta tisztázni a vádlottal a tettének részleteit, illetve a motivációit, de nem igazán járt sikerrel. Bár a nyomozóknak korábban azt mondta, ittasan rátör a túlzott igazságérzet – „rendőrt játszik” –, a bíróság előtt nem tudta megmagyarázni, pontosan miért.



Még egyszer berúgott

A vádirat szerint A. Áron már évek óta évek óta alkoholistaként élt. Korábban jogi egyetemre is járt – nem kívánt arról beszélni, miért hagyta abba –, illetve dolgozott Angliában is, de az utóbbi időben egy budai foglalt házban lakott. Részegen elkövetett tettei miatt többször is elítélték. Legutóbbi, tavaly júniusi szabadulása után is többször került szembe a törvénnyel, mindig a Margit körút környékén: egy élelmiszerboltban randalírozott, és megütötte az eladót; kirúgta a gördeszkát egy ember alól; ittas állapotban üvegeket dobált a HÉV-megállóban.

Egy héttel a villamosmegállóban történtek előtt a rendőrök bevitték a pszichiátriára, mert festékes vödörrel a fején mászkált. Egy hétig volt bent, ahol kijózanították, gyógyszert adtak neki, majd azzal bocsátották el: ne igyon, és szedje a gyógyszert. Ő viszont újra nekiállt inni – „még egyszer, utoljára” – ennek lett a következménye az emberölés. Azt hitte, ha energiaitalt iszik a tömény mellé, akkor kontrollálni tudja az alkohol hatását, de utólag be kellett ismerje: ez nem működött.


Tudta, milyen lesz az italtól

Az elmeorvosi szakvélemény szerint A. Áron nem szenved tudatzavarban, elmebetegségben, képes tettei súlyának felismerésére – ez azt is jelenti, hogy felelősségre vonható. A vádlottnak személyiségzavara van ugyan (antiszociális, öntörvényű és agresszív, miközben önmagát áldozatnak állítja be), de ez nem éri el a kóros szintet, állítja a szakértő, hozzátéve, a vádlott alkoholizmusának hatásai fizikailag is észlelhetők, de az ügy szempontjából fontosabb: annak ellenére ivott, hogy pontosan tudta, milyen lesz az italtól.

A. Áron vitába szállt a szakértővel, szerinte nem igaz, hogy személyes sérelmei vezetik, mikor túlcsordul benne az igazságérzet. Azt is tagadta, hogy alkoholista lenne, szerinte ő csak időszakosan ivott – mióta előzetesben van, nem ivott egy kortyot sem, és mégsem voltak elvonási tünetei. Az orvos szakértő szerint viszont indokolt lenne a vádlott kényszergyógyítása, hiszen kezelés nélkül szabadulása után visszatérne az alkoholista életmódhoz. Hiszen mikor kijött a kórházból, akkor is csak 300 métert tudott megtenni, mielőtt újra inni kezdett.