Zavarják a menekültek? Ellenőrizze a tudását róluk!

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

Nagyon kevés menekült kérelmét bírálja el pozitívan Magyarország - emlékeztet egy kimerítő igénnyel megírt blogbejegyezésben Zeigler Dezső Tamás, az MTA tudományos munkatársa. Tőle is megtudhatjuk, hogy a migránsok túlnyomó többsége nem marad itt, hanem tovább megy nyugatra. A magyar társadalomnak is csak 1,4 százaléka külföldi, ráadásul javarészt uniós polgár.


Téves az a kijelentés, hogy Magyarország elviselhetetlen menekültügyi nyomás alá került, és tízezrével kell tartósan itt maradó menekültekkel számolnia – írja a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének blogoldalán Zeigler Dezső Tamás. (Hangsúlyozottan ez nem az Akadémia, hanem a szerző véleménye.) A napi sajtóban hangoztatott érvek jelentős része szakmaiatlan, „a tények negligálása dominálja a közbeszédet.”


Az valóban látszik, hogy egyre több a menekült: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint tavaly a regisztrált menedékkérők száma 42 777, míg 2013-ban csak 18 900 volt. (A kormány szerint idén eddig már több mint 80 ezer ember érkezett.)


Ehhez képest fontos tudni, hogy menekültstátuszt Magyarországon csupán 240 (!) ember kapott, és oltalmazotti státuszt is csak 236.

Az ide érkezők jelentős része továbbutazott, a több mint 42 ezer emberbe pedig beleszámított az a 23 ezer koszovói, aki eleve nem kaphatott menekültstátuszt, mert Koszovót a magyar állam biztonságos országnak tartja – írja Zeigler Dezső Tamás.


Összesen alig több mint ötezren folyamodtak menekült státuszért, akiknek 9%-a kapott menekült vagy oltalmazott státuszt. E szerint tehát mítosz (vagy a tények ismerete ellenére hangoztatott hazugság) a menekültek tömeges, hosszan tartó magyarországi tartózkodása: jelentős részük szinte azonnal továbbutazik Nyugat-Európába, és még menekültstátuszért sem folyamodik nálunk. Egyszerre Magyarországon általában nem tartózkodik pár ezer embernél több, a befogadó táborok férőhelyeinek száma elképesztően alacsony, pár száz fő .

Tavaly összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra, idén áprilisig pedig 522-t. Az MTA tudományos munkatársa szerint azért ennyire keveset, mert a nyugat-európai gyakorlat engedékeny, illetve a menekültekről szóló dublini egyezmény gyenge hatásfokú.

2014-ben 625 ezer menekültstátuszt kérő érkezett az EU-ba, 375 ezer emberről döntöttek is. Magyarországon 5 ezer ember kérelmét bírálták el, addig Németországban csaknem 100 ezret. Míg itthon 500 menekültet fogadtak be, addig Németországban több mint 47 ezret, Svájcban 15 ezret, a görögöknél pedig csaknem 4 ezret. Máltán viszont szinte senkinek nem adnak menekültstátuszt – írja Zeigler Dezső Tamás.

A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint a Szíriából érkezett kérelmezők 35 százaléka nem kap menekültstátuszt Magyarországon, az afgán kérelmek 80 százalékát utasítják el, ezzel a szakember szerint a magyar állam valószínűleg megszegi nemzetközi kötelezettségeit.


„Felmerül, hogy vajon a Magyarországon tartózkodó EU-n kívüli államokból származók tömeges jelenlétükkel nem boríthatják-e fel Magyarország kultúráját, értékrendszerét, állami berendezkedését, közmorálját” – írja a szerző. A válasz is megvan:


nem.

„Magyarországon krízishelyzetről korántsem lehet beszélni. Ráadásul, aki járt már Nyugat-Európában, tisztában van vele, hogy mennyivel több bevándorló él ott, mennyire más az utcakép, milyen módon lehet szintetizálni a kultúrákat, és a magyar társadalom ebből a szempontból mennyire homogén jelenleg is. Nálunk lényegesen kevesebb migráns van, az itt tartózkodni szándékozó menekültek száma pedig elenyésző.”

Ráadásul egyre kevesebben jönnek az unión kívülről. Zeigler Dezső Tamás azt írja, összesen nagyjából 140 ezer bevándorló él Magyarországon, közülük több mint 100 ezren európai államból jöttek.


A külföldiek a magyar társadalom 1,4%-át alkotják, ami európai viszonylatban kimondottan alacsonynak mondható.