WOMEX: "A világzene is kitörési pont lehet" (X)

Fotó: HAJNAL ANDRAS www.hajnalandras.h

-

Az indulása óta eltelt évben a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) támogatta kiemelt nemzetközi gondolkodók meghívását, részt vett az ország legnagyobb doktori programjának elindításában, és számos népszerű kezdeményezés mögé állt oda. Most a szerdán Budapesten kezdődő világzenei expó, a WOMEX egyik fő támogatója is. A zene a leggyorsabban tud kapcsolatokat teremteni kultúrák és országok között, Magyarország pedig világzenei nagyhatalom lett – mondja Csizmadia Norbert, a PAGEO elnöke.


Egy évvel ezelőtt rendkívül ambiciózus célokkal indultak. Mi valósult meg ebből?

Amit akkor terveztünk, azt lényegében megvalósítottuk, és folytatjuk, bővítjük, mélyítjük az izgalmas kezdeményezéseket.

A legfontosabb az volt, hogy újfajta, a geoökonómiára és a geopolitikára épülő gondolkodásra van szükség, amely válaszokat keres a XXI. század új kihívásaira. Létrehoztuk a geopolitikával foglalkozó új kutatóintézetünket, amely 2014 végén 10 fiatal kutatóval meg is kezdte működését.

Emellett részt vettünk a Magyar Nemzeti Bankkal és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen indított, Közép-Európában egyedülálló doktori program elindításában geopolitika, geoökonómia és politikai földrajz területeken. Ez az első év, és azt lehet mondani, hogy máris az ország legnagyobb doktori programja lett, hiszen 63 hallgatóval indult el. Közben dolgozunk azon, hogy két éven belül saját doktori iskolát hozzunk létre, ahol angol nyelvű professional doctorate képzést tervezünk.

A célok közt szerepelt, hogy lehetőleg Magyarországra hozzanak minél többet a világ tudásából. Könyveket, rendezvényeket is terveztek.

Egyfelől elindítottuk külföldi geopolitikai témájú könyvek fordítását – talán a legfontosabb ezek között az Egyesült Államok legmeghatározóbb geopolitikai személyiségének, a magyar származású George Friedmannak a trilógiája, amelyből kettő már megjelent, a harmadik pedig, amely a következő évszázadról szól, két-három héten belül jelenik meg.

Friedman személyesen is járt Magyarországon, mellette 18 világhírű és meghatározó gondolkodót hoztunk Magyarországra egy év alatt. Richard Florida, a kreatív gazdaság egyik legismertebb teoretikusa, aki a városok lelkéről ír bestsellereket, Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem viselkedéskutató professzora vagy - hologramként kivetítve – Niall Ferguson brit történész, a Harvard Egyetem professzora a Budapest Brain Bar, Noah Raford, az Egyesült Arab Emírségek jövőügyi főtanácsadója a májusi TEDx Danubia résztvevője volt, a PAGEO pedig mindkét eseményt támogatta, ahogy a szeptember első napjaiban a Magyar Földrajzi Társaság, az ELTE és a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett Európai Földrajzi Társaságok Szövetsége (EUGEO) kongresszusát is.

Ezek főként innovatív, kreatív gondolkodásról, új területekről szóló rendezvények. Hogyan illik bele a világzene ebbe a sorba?

Ha megnézzük egy ország geopolitikáját, geostratégiáját, akkor azt látjuk, hogy a gazdaság mellett nagyon fontos elem a kultúra, a nyelv és a zene is. A XXI. században a zene, különösen a világzene az, ami a leggyorsabban tud kapcsolatot közvetíteni különböző államok, kontinensek és kultúrák között.

A világzene különleges műfaj, amely rendszerint nem fér fel a nagy fesztiválok legnagyobb színpadaira, és nincs elöl a lemezboltokban sem, ezért is kellett egy új műfajt elnevezni, amely mindennél inkább képes fúziót létrehozni nemcsak a legkülönbözőbb földrajzi területek, hanem a múlt és a XXI. század között is.

A WOMEX-nek már volt magyar vonulata. Egyrészt 2008-ban Sevillában a Muzsikás együttes kapta meg az életműdíjat, amely felér egy Grammy-díjjal, másfelől 2011-ben Koppenhágában Magyarország adta a nyitóeseményt Hungarian heartbeats címmel, amelyet akkor gazdaságstratégiai helyettes államtitkárként nyithattam meg. Azt mondtam ott, és ma is így gondolom, hogy az egész fúziós zene, a világzene azért fontos, mert ami a világzenében történik, azt később a világ kereskedelme és gazdasága is leköveti.

Ez a mostani budapesti szervezés egy hároméves kemény munkának az eredményeként születhetett meg, a kormány, a Hangvető és a nemzetközi szervezőcsapat közös munkájának eredményeként. Ezért is fontos számunkra, hogy támogatóként lehetünk jelen, és a rendezvény előkészületi munkáiban is részt vettünk az elmúlt években. Ezen az eseményen nemcsak lemezkiadók, ügynökségek mutatkoznak be, hanem régiók és országok is. Akik itt fellépnek, nagyjából ismeretlennek tekinthető nevek, ám két-három éven belül berobbannak a világzenei életbe, ahogy ezt számos korábbi példa is mutatta.

Vagyis a WOMEX nemcsak idehoz valamit a világból, de platform is, ahol Magyarország megmutathatja magát.

A XXI. század a tudásnak, a kreativitásnak és az innovációnak a százada. Azoknak az országoknak, amelyek területileg kicsik, tudásban kell nagynak lenniük. Óriási kitörési lehetőségeik vannak arra, hogy globálisan áttörjenek, és ennek egyik területe a zene, amely mindig az első közvetítő.

Ben Mandelson (brit világzenész, producer és a WOMEX 1994–1997 közötti alapító igazgatója, a szerk. megj.) mondta azt, hogy ahol ma igazán érdekes zene születik a a világban, az Dél-Korea és Magyarország, azért, mert különleges nyelvvel rendelkeznek, gazdag múltjuk van, és a zenei gyökereik rendkívül mélyek és szerteágazóak. Ezekből pedig teljesen új, egyedülálló és mai jön létre.

Ilyen aspektusban ma Magyarország világzenei nagyhatalomnak számít. Elég, ha megnézzük a világzenei listákat, minden hónapban találunk rajta új magyar előadókat a Lukács Miklós–Balogh Kálmán-féle Cimbalomduótól, a Buda Folk Bandtől Lajkó Félixen át a Karaván Famíliáig. A WOMEX-re időzítettük azt is, hogy Jávorszky Béla Szilárd A magyar folk története című – a magyar népzenét és világzenét teljes vertikumában bemutató – könyvét lefordíthassuk angol nyelvre, hogy minél többen ismerjék meg a múltunkat, a jelenünket és a jövőnket a zene sokszínűségén keresztül. Berecz András mondta, hogy „ha egy nép meg tudja becsülni a maga műveltségét, jobb lesz a magatartása”. Ebben hiszünk, és ezáltal helyükre kerülnek a dolgok.