Vörös szőnyeget terítene a kormány az amerikai energiacégek elé

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Németh György

-

Tízmilliárdos nagyságrendű könnyítést jelenthetne évente a Magyarországon palagáz-kitermelést végző cégeknek a kormány legújabb ötlete a bányajáradék hatodára csökkentéséről. Bár a térségből sorra vonulnak ki a palagázkutatást végző (jellemzően amerikai) cégek, a kormány más módon is a kedvükben járna. A palagáz kitermelését az egészségügyi és környezetvédelmi kockázatok miatt már több helyen betiltották, vagy legalábbis felfüggesztették, nálunk viszont a környezetvédelmi hatóságok helyett ezekben az ügyekben a kormányhivatalok fognak dönteni.


Már többször előforduló abszurd jelenet játszódott le múlt hétfőn a parlamentben, amikor kiderült: egy fideszes képviselő nincs teljesen tisztában azzal a törvénymódosító javaslattal, amelyet a saját nevén adott be. Most éppen a rezsibiztos Németh Szilárdot hozták zavarba néhány keresztkérdéssel a Jobbik és az LMP képviselői az „egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványa kapcsán.

Az előterjesztő figyelme a jelek szerint valóban mindenre kiterjedt, az 59 paragrafusból álló, tipikus „saláta” módosítóban a vízelvezető árkok alatt húzódó gázvezetékek szolgalmi jogától kezdve a szénhidrogén-kitermelésben jártas szakemberek képzésének ügyén át a létrehozandó Energetikai Állandó Választottbíróság gazdálkodási szabályaival bezáróan rengeteg technikai kérdés szerepel.


Nagyvonalú az állam

A parlamenti vitában azonban az előterjesztő már saját módosító indítványának első paragrafusát sem tudta adekvát módon értelmezni. Pedig nem kisebb kérdésről van szó, mint a háztartási energiaárakban is szerepet játszó bányajáradék értékének megállapításáról. Németh Szilárd javaslatának legelső pontja ugyanis eltörölné a bányajáradék megállapítására szolgáló képletből az importált gáz árát. Amely adatot most a törvényi előírás ellenére sem közlik az energiahivatallal, de így ez törvényessé válhat. (Ennek jelentőségéről lásd Trükközés a képlettel című keretes írásunkat.)


Kedvezményesen repeszthetnének kőzetet


Pénz nem számít?

A vitában Szél Bernadett (LMP), és Apáti István (Jobbik) is rákérdezett, hogy miért volt szükség kihúzni a képletből az importgáz árát, mire Németh Szilárd annyit mondott, hogy ettől lesz kedvezményes 2 százalék a bányajáradék mértéke a palagáz-kitermelés esetében. Csakhogy a javaslat következő pontja ezt külön is kimondja, amikor megállapítja, hogy a járadék „a nem hagyományos eredetű, különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén esetében” a kitermelt mennyiség értékének 2 százaléka. (Hogy a képlet módosításának mi lehet a valódi jelentősége, arról lásd keretes írásunkat.)

A palagáz bányajáradékának hatodára csökkentése nagyon komoly könnyítés, a járadék ugyanis jelenleg a mindenkori kitermelt szénhidrogén értékének 12 százaléka. Vagyis ezek után sokkal jobban megérheti majd palagázt – a hagyományos gáz esetében a járadék nem csökkenne – kitermelni Magyarországon, mint eddig. Mármint a beruházónak érné meg, az állami bevételek mértéke pedig hatodára eshet, ha elfogadják a törvényt.

A Jobbik és az LMP a palagáz-kitermelés környezetvédelmi és egészségügyi aggályai miatt (az erre használt nagy nyomású forró víz rákkeltő anyagokat oldhat ki a talajból, tönkreteheti a föld alatti édesvízkészleteket) a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának napirendjére is szerette volna tűzni az ügyet, de a kormánypárti többség ezt megakadályozta.


Trükközés a képlettel

Még átláthatatlanabbá válhatnak a magyarországi gázárak alakulásának okai, ha az importált gáz ára kikerül a bányajáradékot meghatározó nyilvános algoritmusból. Mint ismert, a gáz árával kapcsolatban már eddig is több kérdés felmerült, miután kiderült: az MVM kereskedőcége, az MVM Partner Kft. egy offshore hátterű társaságon keresztül értékesített kedvezményes árú gázt. A MET Magyarország Energiakereskedő Zrt. így több tíz milliárdos nagyságrendű profitot zsebelhetett be.

Szél Bernadett, az LMP képviselője ezzel kapcsolatban azt mondta a parlamenti vitában, „ez csak arra lehet jó, hogy így még könnyebb legyen elrejteni a magyar közvélemény elől, mekkora profitok keletkeznek a behozatal, illetve az esetleges bányászat során. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a földgázbehozatalt intéző állami cég másfél éve nem hajlandó közölni az energiahivatallal, hogy mennyiért importálja Magyarországra a gázt – és emiatt másfél éve nem lehet hozzáigazítani a belföldi gázárat a zuhanó külpiaci árakhoz –, az újabb ötlet még több manipulációt és még nagyobb visszaélési lehetőséget ígér az Orbán-közeli MET-nek meg a fideszes holdudvar hasonló szerencselovagjainak."

Németh Szilárd nem válaszolt a konkrét kérdésre, hogy miért tüntetnék el az importált gáz árát a képletből. Arra sem, hogy baj-e, ha az energiahivatal (pontosan: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) elől eltitkolják az importgáz árát.

Tízmilliárdokról van szó

Németh Szilárd mostani előterjesztésének akár egy tavalyi Századvég-tanulmány is ihletője lehetett, a dokumentum ugyanis ugyanezt szorgalmazza. Palagáz-kitermelés esetén a bányajáradékra jelenleg „alkalmazott kulcsok és az egyéb elvonások felülvizsgálata indokolt, különös tekintettel arra a kormányzati szándékra, amely alapján elő kell segíteni a hazai palagáz kutatását és kitermelését” – olvasható a dokumentumban, mely szerint 2020-25-re akár évi 3-4 milliárd köbméter palagázt is a felszínre lehetne hozni.

Hogy forintosítva a könnyítés mekkora plusz bevételt jelentene egy kitermelőnek, azt persze nagyon nehéz megbecsülni. Szigorúan a jelenlegi állapotokból kiindulva, és 1000 köbméter gázra 300 dolláros értéket számítva (ez nagyjából megegyezik a mai piaci árral) a 10 százalékos csökkentés 30 dollárt jelentene 1000 köbméterenként. Évi 3 milliárd köbméter kitermelt gáz esetében így 90 millió dollár, vagyis nagyjából 25 milliárd forint maradna pluszban a beruházó zsebében – és ennyi hiányozna az állami bevételi oldalon.

Érdekes, hogy megkeresésünkre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal is hasonló nagyságrendű eredményre jutott: kalkulációjában a földgáz árát is meghatározó kőolajár 60 dollár/hordós szintjéből indult ki, és így – 12 százalékos bányajáradék mellett – évi 31,1 milliárd forint jött ki. Két százalékos járadékmérték mellett az állam bevétele csak 5,2 milliárd forint lenne.


Máshonnan kivonultak: hozzánk be?


Ráadásul ezentúl a kormány dönt

Ez már elég komoly ösztönző lehet egy leendő befektetőnek, de a kormány a jelek szerint igyekszik még inkább megkönnyíteni az érintettek dolgát. A bányászati törvény tavaly novemberi módosítása ugyanis a környezetvédelmi hatóságoktól a bányafelügyelet hatáskörébe sorolta át (a jogszabály 3. paragrafusában) „az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztést, rétegsavazást, gázbesajtolást, rétegenergia pótlást, valamint a rétegrepesztési technológia és rétegenergia pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást”. Vagyis a palagáz kitermeléséhez szükséges eljárásokat.


földgáz, palagáz, Makói medence

Mi is az a palagáz?

A palagáz olyan földgáz, amely a talaj alatti nagy kiterjedésű pórus-rendszerek helyett geológiai pala-alakzatok apró üregeiben, illetve mikroszkopikus átmérőjű csatornáiban található. Nem vízáteresztő, ezért csak a rétegrepesztésest eljárással nyerhető ki. Ez a hidraulikus repesztés, mellyel sok vizet és számos kémiai adalékanyagot tartalmazó híg, homokszuszpenziót szivattyúznak be a gáztartó rétegbe. A palagáz-kitermelés ellenzői ezeknek a szerintük szennyező adalékanyagoknak a veszélyei miatt aggódnak. (Via: Wikipédia)

Ezen kívül már csak „apróság”, hogy a bányakapitányságokat rögvest be is zsuppolták a kormányhivatalok felügyelete alá. Ezeknek az élén pedig a kormány kinevezettjei állnak. Így már semmi akadálya annak, hogy a kormányzati akaratnak megfelelően az országban több helyen is palagáztermelés indulhasson meg, a környezetvédelmi aggályok ellenére is.

A palagáz kutatása, és kitermelése során nagy nyomású forró vízzel végzik a kőzetrepesztést, ez komoly veszélyt jelent a felszín alatti vízkészletekre. A környezetvédelmi, és egészségügyi aggályok miatt egyébként Franciaországban már betiltották a palagáz kitermelését, az Egyesült Államokban egyelőre New York állam törvényhozása döntött így. Lengyelországban és Bulgáriában egy megkezdett kutatást a lakossági ellenállás miatt kellett befejezni. Utóbb a bolgár kormány moratóriumot is elrendelt a palagázmezők feltárására.

A térséget egyébként sorra hagyják ott a palagáz-kitermelésben bízó – jobbára amerikai – cégek. A Chevron január végén jelentette be, hogy abbahagyja lengyelországi tevékenységét, majd egy hónappal később Romániát is elhagyták.

Lengyelország esetében 11 kutatási koncessziót vásárló multiból 7 (köztük az Exxon Mobil, a Marathon Oil, a Total) már összecsomagolt. Egyszerűen azért, mert jelenleg nem érte meg nekik a további befektetés a bizonytalan profit miatt.

Ehhez képest Magyarországon Hajdú-Bihar megye „bányászati nagyhatalom” szerepre készül, éppen márciusban kapott lehetőséget kutatófúrásokra két cég: a kanadai Vermilion Exploration B.V. Ebes, az O&GD Central Kft. pedig Nádudvar és Újléta térségében dolgozhat majd. Most már kedvezményes bányajáradék és vélhetően sokkal „rugalmasabb” hivatali hozzáállás reményében.