Volt dagadt disznó, ribanc és pánikbeteg, mégis a világ legjobbja

Fotó: Getty Images / Ben Hoskins

-

„Én csak egy dagadt dartsjátékos vagyok Stoke-ból, aki az elmúlt huszonöt évben megnyert pár meccset. Egy egyszerű dolgozó ember, aki tisztességes pénzeket keresett. Nem érzem magam híresnek, és kimondottan unalmas életet élek” – írja magáról Phil Taylor, minden idők legnagyszerűbb dartsjátékosa. A magyar nyelven most megjelent, az Erőpróba - Visszatérésem a csúcsra című könyvében a 16-szoros világbajnok, 55 éves angol sportoló nemcsak ellenfeleiről rántja le a leplet, hanem mesél válásáról, pánikrohamairól is, és arról, hogy hogyan állt fel a depresszióból.


Phil Taylor korábbi önéletrajzi könyve hatalmas siker volt, talán ez is ösztönözte arra, hogy megénekelje a 2013-2014-es időszakot is, amikor egészen mélyről kellett felállnia, amikor szinte már mindenki lemondott róla, volt olyan pont, amikor ő maga is. Tizenhat világbajnoki címet azonban nem véletlenül szerez valaki, sokan a legnagyobb sportolókhoz, Michael Schumacherhez, Michael Jordanhez vagy Muhammad Alihoz hasonlítják.


Phil Taylor vagyok, élő legenda, 16-szoros világbajnok


Legújabb könyve viszont messze nem azt az embert mutatja be, amely majdnem két évtizeden át szinte legyőzhetetlen volt, hanem az öregedéssel szembenéző, 50 fölött is bizonyítani és megújulni akaró nagypapát, aki nem mellesleg még mindig a világ egyik legjobbja.


Annak idején, 1990-ben Margaret Thatchernek hívták a miniszterelnököt, Sir Alex Ferguson pedig még egyetlen bajnokságot sem nyert a Manchester Uniteddel.

Én magam háromgyerekes apa voltam, akiből hamarosan négygyerekes lett. Most meg már négy unokám van, a hajam őszül, és kicsit homályos a látásom is. Hogy elrepült ez a negyedszázad!” – kezdi visszaemlékezéssel a könyvet, utalva arra, hogy 25 évvel ezelőtt nyerte meg első világbajnoki címét.


Akkor a világbajnokság jelentkezési lapjára a foglalkozása mellé azt írta, hogy munkanélküli műszerész, heti 74 fontot (mai árfolyamon kb. 32 ezer forint) keresett azzal, hogy vécélehúzókhoz és sörcsapokhoz készített fogantyúkat, az első vb-címért pedig 24 ezer fontot (kb. 10 millió forint) tehetett zsebre. A bukmékereknél 126-szoros pénzt fizetett a győzelme, a döntőben pedig az az Eric Bristow volt az ellenfele, aki a legnagyobb mentora lett, gyakorlatilag ő faragta belőle minden idők legnagyszerűbb játékosát.


Első vb-címét mentora, Bristow ellen nyerte:


„Soha nem felejtem el azt a napot, amikor 1988-ban felajánlotta, hogy legyek profi, ő majd szponzorál, hogy a világ minden táján versenyezhessek. Nem kötöttünk semmilyen szerződést, csak annyit mondott, hogy majd visszafizetem, ha nyerek valamit. Néha kegyetlen hajcsárként bánt velem, de mindenki másnál nagyobb a felelőssége abban, hogy sikerült belém verni: a győzelemnél nincs nagyszerűbb orvosság az emberi faj számára.”

Akkoriban még füstös termekben játszottak, ma már akkora show és olyan extázis van minden egyes fontosabb versenyen, hogy - ahogy ő fogalmaz - rocksztárnak érzik magukat a színpadon. A sztárszerephez viszont hozzátartozott, hogy minden lépését figyelték, és persze az is, hogy mindenki őt akarta megverni. Vagy csak kizökkenteni. Az egyik legyőzött ellenfele, Alex Roy a meccs után azzal vádolta meg, hogy Taylor elszellentette magát csak azért, hogy megzavarja őt a dobásban. Tele voltak az újságok Alex Roy bélgáztámadásos nyilatkozatával, aztán később kiderült, hogy szó sem volt ilyenről. „Alex később elpanaszolta, hogy az újságírók beszélték rá erre a fingós sztorira, egyszerűen a szájába adták a szavakat” – írja Taylor.


A Roy elleni meccsen, még 2004-ben


Pályafutása alatt az egyik első komoly trauma akkor érte, amikor elveszítette édesapját. Ez 1997 októberében történt, ekkor már többszörös világbajnok volt. Nagyon megviselte a dolog, de jöttek az eredmények, és a dartsnak köszönhetően könnyebben át tudott lendülni minden nehézségen. Sokat számított, hogy lett egy pótapja Peter Williams - a világsztár Robbie Williams apja - személyében, akit Phil Taylor „fogadott örökbe”.

„Egy kocsmában kerültem kapcsolatba vele, amit ő üzemeltetett, és ahol sokat dobáltam a nyilakat. Apám halála után egyenesen a gurum lett. Ha problémám támad, vagy nem tudok valamit kiverni a fejemből, mindig ő az, aki meghallgat, és szól hozzám néhány jó szót, ezért is tartom most már második apámnak. Én Burslem mellékutcáin nőttem fel, ő pedig alig pár házzal odébb lakott a fiával, akiből valódi szupersztár lett. Robbie Williams azonban tizenhárom évvel fiatalabb nálam, így sosem kereszteztük egymás útját gyerekkorunkban. Bár ő azt mondja, emlékszik rám, hogy ott mászkáltam a környéken, amikor a késői tinédzseréveimben én voltam a kis kakas a szemétdombon.”


Robbie Williams koncert, sziget

Robbie Williamsszel gyakorlatilag mostohatesók


A popsztárral azóta remek viszonyt ápol, több koncertjére is a legjobb helyre kapott tőle jegyet, és viszonylag sokat lógnak együtt. „Szédületes élmény vele tölteni az időt, és látni, hogyan dolgozik a zseni. Beszélgetés közben időről időre felragyog a szeme egy kifejezés vagy mondat hallatán, mert úgy érzi, hogy nagyszerű szöveg vagy dalcím lehetne belőle. Inspiráló ott lenni, amikor elkapják ezek az ötletrohamok és ihletvillanások, aztán lejegyez pár sort a következő toplistás slágeréhez.”


A rivális

Mint minden korszakos világsztárnak, Phil Taylornak is volt/van egy olyan riválisa, akivel szemben folyamatosan egy az adok-kapok, akit legyőzni sokkal többet jelent. A holland Raymond van Barneveld ez az ember, akitől 2007-ben kikapott a vb-döntőben, 2009-ben azonban 7-1-gyel vágott vissza Taylor, és szerezte meg tizennegyedik vb-címét.


Ladbrokes.com 2006 World Darts Championship Final

Taylor és Van Barneveld a 2007-es vb-döntőben


Nem véletlenül volt azonban ennyire dekoncentrált Van Barneveld a 2009-es döntőben, ugyanis megzsarolták Hollandiában. Azzal fenyegették meg, hogy felvételeket tesznek közzé, amiken a szeretőjével hancúrozik, vagy feltörik a számítógépét, és gyerekpornót töltenek le rá. Később felhívták, hogy tudják, hol dolgozik a felesége és hova jár iskolába a gyereke. A rotterdami állatkertben kellett volna átadnia 10 ezer eurót (mai árfolyamon több mint 3 millió forint) a zsarolóknak.

Amikor Taylor ezt megtudta, a következő közös, angliai versenyük előtt meghívta őt a házába, hogy lakjon náluk, és ne kelljen egyedül, a hotelszobában töltenie a következő napokat. „Barney-nak jól is esett, hogy nem kellett magányosan töltenie a hetet, hogy nem érezte magát sebezhetőnek, hanem nálunk vendégeskedett, ahol a feleségem hatalmas felhajtást rendezett miatta.” Van Barneveld meg is jegyezte, hogy a dartsmezőnyből csak két honfitársa és Taylor állt ki mellette, és próbálta segíteni ebben a nehéz időszakban.


Fuck off, ne rángass!

Volt persze balhé is kettőjük között, hogyne lenne két ekkora ellenfél között! A 2012-es világbajnoki elődöntőt Taylor nyerte, a meccs után Van Barneveld gratulált legyőzőjének, de Taylor szerint egy kicsit túlzásba vitte. „Barney azonban valamilyen okból nem akart elengedni, hanem inkább rántott rajtam egyet, aztán pedig megpróbált átkarolni, de meleg ölelés helyett kis híján úgy kapta el a nyakam, mint egy birkózó. Biztos vagyok benne, hogy nem akart bántani, csakhogy Barney hatalmas nagy darab fickó olyan, mint egy jókora plüssmackó, vagy egy kedves óriás, és valószínűleg nincs tudatában az erejének. Amikor megrántott, fájt, és ezt közöltem is vele.” (Egy laza fuck off hagyta el a száját.)



A színpad mögött, néhány perccel később meg is beszélték a dolgot. Taylor azt gondolta, ezzel le is tudták, ám másnap, amikor ébredés után bekapcsolta a tévét, ledöbbent attól, amit látott: mindenhol a kis incidensükről volt szó. „Nem mutattak jól a képek, förtelmesen éreztem magam. A közösségi oldalakon is boldog-boldogtalan elmondta rólam a véleményét. Azonnal írtam is egy sms-t Barney-nak, hogy bocsánatot kérek tőle, ha úgy érzi, túlreagáltam a helyzetet, ő pedig megígérte, hogy pár nap múlva koccintunk egyet” – mesélt kettőjük gáláns és baráti rivalizálásáról Taylor.


Ennél is szorosabb viszont a kötelék Phil Taylor és Adrian Lewis között, noha ők is összeugrottak már néhányszor. Taylor szerint Lewis a világ talán legtehetségesebb játékosa: „Olyan tempóban játszik, és olyan könnyűnek tűnik az egész, ha ő csinálja, hogy néha már irigykedem rá” – írta Taylor, akit Lewis szülei korábban megkerestek, hogy a szárnyai alá venné-e fiukat, és segítene-e egyengetni a karrierjét. Taylor lakást bérelt neki, bábáskodott felette, fiaként tekintett rá, és szépen lassan a világ egyik legjobb játékosát faragta belőle.


World Cup of Darts, Hamburg

Lewis és Taylor


Egy tornagyőzelme után ennek ellenére Lewis azt merte mondani, hogy Taylornak nincs nagy szerepe az ő győzelmeiben, hogy adott neki néhány tippet, például, hogy korán feküdjön le, de nem véletlenül verte őt meg a World Grand Prix-n sem. Az ominózus GP-verseny után Taylor hivatalosan panaszt tett ellene. „Listába szedtem a sérelmeimet, például, hogy Adrian kocogtatta a dartjait, amikor én dobni készültem, dobogott a lábával, amitől rugózott a színpad, maga elé beszélt, miközben céloztam. De az ilyen haragok csak ideig-óráig tartanak. Néha összeugrunk, de ez még nem jelenti azt, hogy ne jönnénk ki egymással. Időnként nem tetszik az sem, ahogy a tulajdon gyerekeim viselkednek, de ettől még imádom őket.” Lewis csak így kommentálta az ügyet: „Időről időre hajba kapunk, mint két olcsó ribanc - és én vagyok a legnagyobb ribanc!”


Ez a két ribanc vívta a szakértők által minden idők legjobb dartsmeccsének tartott 2013-as csatát. A Grand Slam of Darts versenyen ugyan 16-9-re nyert Taylor, de a hétleges előny messze nem adja vissza azt az űrjátékot, amit ők ketten bemutattak azon az estén. Ekkor még a sikerek kihúzták Taylort a hullámvölgyből, ám jött 2013 vége és 2014.


Minden idők:


„Csakis két szóval lehet jellemezni azt a fizikai és szellemi állapotot, amiben megérkeztem a 2014-es PDC-világbajnokságra: teljes kimerültség. A születési anyakönyvi kivonatom szerint ötvenhárom éves voltam, de körülbelül száznak éreztem magam. És még táviratot sem kaptam a királynőtől, mint azok, akik tényleg megérik az egy évszázados kort.” A 17. vb-címéért érkezett, esélyes volt, erre a második fordulóban kiesett.


Nem először éreztem úgy, hogy vénember vagyok, akinek már kopogtat a vállán a jó öreg kaszás, de ilyen intenzív még soha nem volt az élmény.

A dartsjátékosoknak is szükségük van egy bizonyos állóképességre, és mint írta, a reflektorok világításától sokszor elviselhetetlen meleg van a színpadokon. „Annak idején építettem is egy szaunát a házamban, és elkezdtem használni a nagy tornákra való felkészülés alatt. Aki nincs felkészülve rá, hogy akár két és fél órán át mikrózzák szépen finoman, vagy akár egy kicsit betegeskedik, az egyszerűen elolvad egy élő tévéadásban.”

Nem véletlenül említette a betegeskedést, ugyanis a vébé idején influenzával küzdött. Az első meccsét ugyan még megnyerte, de a másodikon kikapott a 23 éves Michael Smith-től, aki a fia lehetett volna.


Ladbrokes.com World Darts Championship - Day Eight

A kép a Smith elleni meccsen készült, láthatóan Taylor nem volt kirobbanó formában


„Irgalmatlanul rosszul voltam előző este, de vigyáznom kellett, hogy milyen gyógyszereket veszek be, mert nekünk is ugyanazoknak a doppingszabályoknak kell megfelelnünk, mint az olimpikon atlétáknak. Nem lehet azonban a vereséget a megfázásra kenni. Egyszerűen Michael egyenletesebben dobott, több tartalék maradt benne a végére, mint az öregemberben. Tökéletesen megértettem, hogy korunk legnagyobb futballedzője, Sir Alex Ferguson miért viselkedett néha olyan ridegen, ha kikapott a csapat: mert a győzelemhez volt szokva.”

Taylor a vébé után elhatározta, hogy ismét a világ legjobbja akar lenni, ehhez első lépésként úgy érezte, hogy le kell fogynia.


Egy dagadt disznó lett belőlem, a testsúlyom szépen lassan újra elérte a korábbi rekordomat - ami bizony majdnem 125 kiló.

Tudta, hogy a Smith-től elszenvedett vereség nem csak arról szólt, hogy néhány nyíl nem a jó helyen landolt, hanem ráébresztette, hogy fittebbnek és egészségesebbnek kellett lennie ahhoz, hogy az ilyen meccseket ismét meg tudja nyerni.


Ladbrokes.com World Darts Championship - Day Eight

Itt több mint 120 kiló volt


Portugáliába utazott egy háromhetes léböjtkúrára. „A menedékhely egy dombságon található, ahonnan folyó fut le a völgybe, és mennyeien békés. Ott aztán nincsenek telefonhívások, sem hosszú utazások az autópályán, amelyek során szeméttel tömi magát az ember az útba eső benzinkutakon. Leveket reggeliztem, ebédeltem és vacsoráztam, minden szombaton egy saláta volt a jutalom.”

Naponta 15-20 kilométert gyalogolt, nem volt tévé, gyenge volt az internetkapcsolat is, így az iPadjét sem tudta használni. „Most már tudom, hogy érezte magát Ricky Hatton, amikor edzőtáborba ment, mielőtt ringbe szállt Floyd Mayweather vagy Manny Pacquiao ellen. Minden este lefeküdtem kilenckor, és ha éjjel felébredtem, csak felkapcsoltam a lámpát, olvastam húsz percet, aztán újra elbóbiskoltam. Sokat olvastam, például Novak Djokovic önéletrajzát, és közben szinte éreztem, hogy esnek le rólam a kilók. A három hetes léböjtkúra után jobban éreztem magam, mint előtte bármikor.” Hazatérve is folytatta az egészséges táplálkozást, vegetáriánus lett, összesen 25 kilót fogyott.


Dubai Duty Free Masters - Previews

2014 májusában, 100 kiló alatt


Úgy döntött, hogy pályafutása során először lecseréli a nyilait, és egy új gyártóval szerződött le. Édesanyja szintén dartsjátékos volt, ő nem örült ennek a húzásnak, szerinte rengeteg idő fog eltelni, mire megszokja az új dartokat, azt mondta fiának, hogy Federer sem cserélgeti a teniszütőit, de Taylor nem törődött ezzel.

Februárban elkezdődött a Premier League, amelynek első fordulójában a világelső Michael van Gerwent kapta. Megújult külsővel, feltöltődve, új nyilakkal elszenvedte pályafutása legcsúfosabb vereségét, 7-0-ra kapott ki a hollandtól. „Kábultan támolyogtam le a színpadról, odalent pedig közölték velem, hogy ez mindössze a negyedik nullázás volt a Premier League történetében. Fizikailag a topon voltam, de mentálisan még nem álltam készen a versenyzésre.”


A kínos 7-0:


A nyilai sem voltak még az igaziak, rendszeresen egyeztetett a gyártó mérnökeivel, folyamatosan finomították a dartok kialakítását, ennek ellenére, az első öt meccséből négyet elveszített, egyet döntetlenre mentett, a UK Openen pedig az első fordulóban kiesett. „A Manchester United is ekkor futotta 25 év után az első viharos szezonját.


A 2014-es eredményeim tényleg annyira gyatrák voltak, hogy attól tartottam, én leszek a darts Manchester Unitedje.

Közrejátszott ebben az is, hogy különváltak a feleségével, elköltözött otthonról. Taylor szerint egyszerűen eltávolodtak egymástól, már csak a gyerekek miatt voltak együtt, és hiába az egészséges életmód, hiába érezte magát jól fizikailag, a fejében még valójában rendet kellett tenni.


Feleségével és kislányukkal még 2006-ban


Depressziójáról rendkívül nyíltan ír: „Sosem diagnosztizáltak klinikai depressziót nálam, és sosem írt fel az orvosom antidepresszánsokat, de ha most visszatekintek 2014 márciusára, azt hiszem, mégiscsak depressziós lehettem akkoriban. Voltam már korábban is magam alatt, nem is kicsit, sőt


amikor 2011 májusában elítélt egy skót bíróság két nő zaklatásáért, még az öngyilkosság gondolatával is eljátszottam - és azóta is jó párszor megfordult a fejemben a dolog.

Csakhogy régebben bármikor képes voltam félretenni a problémákat, ha színpadra kellett lépnem, sőt a játék kifejezetten feloldozást jelentett a hétköznapi stressz alól. Most már ezt nem mondhattam el. Ezúttal rettenetes, megállíthatatlannak tűnő mélyrepülésben voltam, és hiába próbáltam, nem sikerült különválasztanom a magánügyeimet és a sportot. Talán akkor fogalmazok a legpontosabban, ha azt mondom, hogy pánikrohamok kínoztak.”


Márciusban Dave Chisnall volt a következő ellenfél, és az itt aratott győzelem volt a kulcsmomentum, ekkor indult el fölfelé. Legyőzte többek között Lewist és a vb-címvédő Van Gerwent is.


2013 Ladbrokes.com World Darts Championship Final

Van Gerwen és Taylor


Ezután elutazott Németországba, a German Mastersre, amely szintén remek ötletnek bizonyult, mivel öt hónap után végre tornát tudott nyerni, ráadásul úgy, hogy Van Gerwenhez hasonló klasszisok voltak a mezőnyben. Taylor a torna után nagyon magabiztosan nyilatkozott, de ahogy a könyvben fogalmaz: „A nyilatkozat vakmerő, a German Masters bajnokának mosolya mögött egy olyan ember szomorúsága bújt meg, akit maguk alá temettek magánélet romjai.


Alig vártam már, hogy hazaérjek, és megihassak egy teát anyukámmal.

A Premier League hajrájára átesett még egy léböjtkúrán, kikapcsolta a mobiltelefonját, még egy darab süteményt sem evett az elmaradhatatlan tea mellé, ám a Van Barneveld elleni elődöntőben pánikroham tört rá, aminek persze vereség lett a vége.


Pánikroham tört rá ezen a meccsen:


Taylor ekkor már nem letört, hanem egyszerűen csak bosszús volt, és mindenáron meg akarta mutatni, hogy nem szabad őt leírni. Még komolyabban vette a diétát, folyamatosan edzett mellette, a mérnökökkel dolgozott a nyilakon, és úgy érezte, hogy tökélyre fejlesztették a fegyvereit. A blackpooli kiemelt PDC-tornára már ezekkel érkezett, arra a tornára, ahol 2007 óta nem kapott ki. A nyilai pedig végre elkezdtek ott landolni, ahova szánta. A Rod Harrington elleni csata előtt fel is hívta mentorát, Eric Bristow-t, és csak ennyit mondott neki:


Figyelj, ma este leszállítok egy kilencnyilast. Végre gyönyörűen szállnak a nyilaim.

A kilencnyilas a leggyorsabb kiszálló, amit egy 501 pontos játékban lehet dobni. Taylor meg is dobta, a meccset is megnyerte. „Nem sokkal utána kaptam egy sms-t Bristow-tól. Teljesen kész volt a pasas – a kedvenc piáldájában az összes törzsvendég fogadott a 18-szoros szorzóval adott kilencnyilasomra, és mind ittak is az extra zsebpénzre, amit nyertek.”


A Gary Anderson elleni elődöntőt minden idők legjobb meccsei között tartják számon, Taylor 17-15-re nyert.


Lehengerlő meccs:


„A nézők csapatostul kapcsoltak át otthon a közvetítésre. Olyan volt a meccs, mint egy jó könyv, amit nem lehet letenni, mert mindig kénytelen továbblapozni az ember, hogy megtudja, mi történik a következő oldalon. Azta… micsoda játékos ez a srác - mondtam, és felemeltem Gary karját, mint amikor a bíró kihirdeti a bokszmeccs győztesét.”

Michael van Gerwen következett a döntőben, sokan úgy tartották, hogy Taylor ellőtte az összes puskaporát az Anderson elleni elődöntőben, és nem fogja bírni a finálét, ám Taylor így fogalmaz a könyvében: „Noha Gary ellen két órán át főttem a színpadon, a döntőre sikerült kipihennem magam, és úgy éreztem, hogy ezen az estén minden stimmel.” Így is volt, esélyt sem hagyott a hollandnak, már 11-2-re is vezetett, és ezúttal semmilyen szorongás, semmilyen pánikroham nem támadta meg, 18-9-re győzött. Unokáival együtt ünnepelt a színpadon.


A régóta várt ünneplés 1 óra 6 perctől:


„Végigcsináltam egy válást, a bíróságra járkáltam, a nyilaimmal babráltam, annyira igyekeztem helyrejönni, hogy majd beleszakadtam. Pocsékul játszottam ebben az évben, de végül minden összeállt, és azt hiszem, ezután jobb átlagokat hozok majd, mint valaha. Újabb világbajnoki címet akarok nyerni, és újra első akarok lenni a világranglistán.”


Taylor így zárja könyvét, és hogy ez nem holmi súlytalan közhely valami nagyotmondás zárásként, arra bizonyíték, hogy a 2015 januári világbajnokságon egészen a döntőig menetelt, ahol Gary Anderson hatalmas csatában, 7-6-re tudta csak legyőzni őt. Az idén Taylor Lewisszal párban megnyerte a csapat-világbajnokságot, visszavágva a döntőben a skót Andersonnak, és az 55 éves nagypapa a Sydney Darts Mastersen is győzni tudott. Taylor valóban visszatért, és a Sport TV jóvoltából nemsokára mi is láthatjuk a világbajnokságon, amelyet ezúttal december 17. és január 3. között rendeznek meg.


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!