Vízművek, Volán, Paks – Kemény meló maradt a kormányra

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Bár Simicska Lajos embereitől már idén megtisztították az állami vállalatokat, több cégcsoport sorsa csak jövőre dől el. Izgalmasnak ígérkezik a vízművek és a Volán-társaságok körüli csatározás. Információink szerint a vízi közműveknél leépítések jönnek, az állami buszos cégek pedig akár meg is szűnhetnek. Küszöbön az Erste-vásárlás, és a paksi bővítésben is dűlőre kellene jutni az EU-val. Szimbolikus helycserék 2015-ben, és ami ebből következik 2016-ban.


A kormány több állami cégnél, illetve cégcsoportnál is radikális változásokra készül a következő hónapokban. Pedig már ez az esztendő sem volt unalmas, hiszen számos társaságnál történt személycsere, főként azért, mert megromlott a kapcsolat a kormányfő és a Fidesz gazdasági háttérembere, Simicska Lajos között.

Orbán Viktor egykori harcostársának a keze az energetikai ágazatban és azon belül is az MVM-en keresztül nyúlt legmélyebbre az állami szférában. A Simicska Lajoshoz kötődő embereket már a 2014-es választások után elkezdték felállítani pozíciójukból, és ehhez képest az üzletember cégében, a Közgépben is kipróbált Baji Csaba húzta legtovább az MVM Magyar Villamos Művek vezérigazgatói pozíciójában.


Baji Csaba


Az MVM meghatározó szerepet tölt be ma már nemcsak a villamosenergia-iparban, hanem a gázpiacon is, hiszen az E.On-tól megvásárolt tárolók és egyéb gázérdekeltségek is az egykori áramszolgáltató portfólióját növelték. Ennél is fontosabb volt azonban a paksi atomerőmű fölötti irányítói szerep, és a paksi bővítés ötletének a felmerülése után kulcspozíciónak tűnt az MVM.

Ennek azonban az elmúlt hónapokban több szempontból is véget vetettek. Paks felügyelete a Miniszterelnökség alá került, nyáron pedig már Baji Csaba is távozott a vezérigazgatói székből.


A Mol-Garancsi vonal

Természetesen az is jellemző, hogy ki követi a kiütött oligarcha embereit a meghatározó posztokon. Baji Csabát Csiba Péter váltotta az MVM élén, aki korábban a francia GDF Suez magyarországi érdekeltségeinél dolgozott. Idén azonban a személycseréknél figyelemreméltóbb volt, ahogy Simicskáék távozása után megerősödött egy bizonyos üzleti kör.

Ez pedig a MET-csoport, vagyis az a cég, amely már Simicskáék idején is jókorát kaszált azon, hogy az MVM helyett hozott be gázt Nyugat-Európából Magyarországra. A MET legnagyobb tulajdonosa a Mol, de van benne orosz érdekeltség is, valamint ugyancsak részvényese Garancsi István, aki Orbán Viktor miniszterelnök egyik kedvenc focicsapatának, a Videotonnak a tulajdonosa.


A MET-csoport tulajdonosai


A MET korábbi vezetői közül Králik Gábor és Kóbor György is irányító tisztségekbe került az MVM-ben és az MVM-hez tartozó Mavirban. Králikot 2015 októberétől a Főgáz vezérigazgatójává nevezték ki.


Nemzeti energiaszolgáltatás

Szépen duzzadt idén az állam energetikai cégeinek a köre, ami nem csoda, hiszen az Orbán-kormány célul tűzte ki, hogy állami irányítás alá vonja a közszolgáltatásokat. Ennek egyik első elemeként az állam megvásárolta a Főgázt, megalapította az Első Nemzeti Közműszolgáltatót, és megkezdte a további lakossági gázszolgáltatók (E.On, GDF Suez, Tigáz) kiszorítását a piacról, illetve újabb cégek felvásárlásába fogott. Ezzel évi ezermilliárd forintnál is nagyobb árbevételhez jut.



Közben a kormány folytatta az „akadálymentesítést” a paksi atomerőmű környékén is. Június közepétől a bővítésért felelős Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója Bán Tamás lett. A jolly joker menedzser sok szerepben feltűnt már, volt bíró, államtitkár és MVM-tisztségviselő is.


Új bankár és topmenedzser

Az év során az MKB után egy újabb kereskedelmi bank is állami kézbe került: a Budapest Bank. Ez azonban nem járt személycserével, a stabilan nyereséges pénzintézet elnök-vezérigazgatója köztulajdonban is Zolnai György maradt. A jókora veszteséggel és bebukott hitelekkel megvásárolt MKB élére viszont egyenesen a bankok bankjának, vagyis a Magyar Nemzeti Banknak az alelnökét, Balog Ádámot nevezték ki.


A legnagyobb meglepetés talán mégis egy magánszférában felcseperedett üzletember, Szivek Norbert kinevezése lett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élére.


MNV, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, Szivek Norbert, MVM

Szivek Norbert


Szivek az elmúlt hónapokat meglehetős csendben vészelte át, a következő hónapok azonban az ő irányítása alatt lévő vállalatoknál, a vízműveknél és a Volán-társaságoknál hozhatják a legnagyobb, pontosabban talán a legváratlanabb változásokat.


A rezsicsökkentés utórezgései

Szeptemberben már megkongatták a vészharangot az állami vízműveknél, de ennek egyelőre csak egy lemondás és egy kinevezés lett az eredménye. A Dunántúli Regionális Vízművektől távozott Winkler Tamás, miután egy állami megrendelésre készült tanulmány több száz fős elbocsátásokat helyezett kilátásba, hogy elkerüljék a víziközmű-társaságok összeomlását.


A rezsicsökkentést ugyanis ez az ágazat a jelek szerint nem képes elviselni, és erre már a kormány olyan kipróbált harcostársai is figyelmeztették a hatalom birtokosait, mint Winkler. Ő volt az, aki Fidesz-alapítóként Pécsett levezényelte a francia Suez kiebrudalását a helyi vízművekből. Úgy tűnik azonban, mostanra ő is megelégelte, hogy a rezsicsökkentés, a különadók és a fogyasztók tartozásai üzletileg vállalhatatlan, milliárdos veszteségeket okoznak a vízműveknek.

Gyorsan ki is neveztek helyette egy másik fideszest, Volencsik Zsoltot, aki korábban a kormánypárt gazdasági holdudvarába tartozó magáncégnél, az Aquaplus-csoportnál töltött be vezető tisztséget. Bár a személycsere után igyekeztek cáfolni, hogy a sokmilliárdos hiányt drasztikus eszközökkel akarnák kezelni a víziközmű-cégeknél, a „racionalizálás” szó azonban elhangzott.

Az elmúlt években a rezsicsökkentésben megroggyant kisebb vízművek és csatornatársaságok sora olvadt be az öt regionális állami vízműbe, miközben eddig formailag nagyjából megmaradtak a korábbi működési keretek között. A következő hónapok feladata lesz ezeknek a kapacitásoknak a megtizedelése, hiszen arról egyelőre szó sem lehet, hogy visszalépjenek a rezsicsökkentésből.


Volán-buszok robognak a semmibe

Utolsó évüket kezdik meg a Volán-társaságok azoknak a szerződéseknek az oltalma alatt, amelyek 2016 végéig megmentették őket a piaci versenytől. 2017-től azonban már bárki pályázhat a távolsági buszközlekedés szolgáltatására. Állítólag többen készülnek is a piacnyitásra, a kamionos Waberer's-től kezdve a külföldi Arriváig és Stagecoachig számos társaság.


Közlekedés, volánbusz


Márpedig a Volánok az elmúlt években alaposan megtépázódtak. Bár a Magyar Fejlesztési Banknál elvileg volt egy hitelkeret autóbusz-vásárlásra, azt egyetlen évben sem merítették ki, vagyis lerobbant buszokkal, elavult infrastruktúrával, tartalékok nélkül indulnak a megmérettetésen. Ráadásul a kormányzaton belül megerősödött a vasutat előtérbe helyező irányvonal, így könnyen lehet, hogy a 2016-os esztendő a Volán-társaságok végét jelenti.


Adnak is, vesznek is

Az állam 2015-ben két bankot is vett, de 2016-ban már meg is válhat tőlük. Az MKB és a Budapest Bank is új tulajdonoshoz kerülhet, részben a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került Budapesti Értéktőzsdén keresztül.


Közben azonban – akár már napokon belül – beérhet az Erste Bank 15 százalékos tulajdonrészére tett vételi ajánlat. A kormány karácsony előtt intézkedett, hogy a Magyar Fejlesztési Bankhoz csoportosítsák át az ehhez szükséges erőforrásokat. Bár korábban az Erste és az ügyletben ugyancsak szereplő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is jelezte, hogy a bankokra hárított terhekkel (a brókerbotrány kárelhárításának módjával) nem ért egyet, de végül is az alkotmánybírósági döntés és a bankadó törvénybe iktatott mérséklése csillapíthatta a kedélyeket.


Erste Bank


2016-ban tovább bővül a nemzeti közműszolgáltatás is. Fokozatosan a Főgáz ügyfelévé válnak a háztartások, és új állami céget alapítanak az áramszolgáltatásra, valamint folytatódik az energiacégek állami felvásárlása is. A végső számla újabb százmilliárdos kiadást eredményezhet az állami büdzsének.

És nem utolsósorban megoldást kell találni a paksi atomerőmű jövőjére is. A kormány személyi kérdéssel is kezelni próbálta az Európai Bizottság rosszallását, amiért Magyarország az oroszokkal, ráadásul közbeszerzés nélkül építtetné meg az új blokkokat. Engesztelésül és a további lobbizás megolajozásaként Orbánék az erőmű vezetésére német energetikai szakembert szemeltek ki. Hans-Peter Villis azonban a hírek szerint egyelőre nem állt kötélnek, így hónapok óta patthelyzet van. Brüsszel újabb és újabb eljárással bombázza a magyar kormányt, Pakson pedig összecsomagolt batyuval várják a vezetők, hogy mikor gyűrűzik le hozzájuk is az eddigi garnitúra menesztése.