Vizet inni még hőségriadóban is tilos

Fotó: MTI/EPA / T. MUGHAL

-

Csütörtökön este véget ért a ramadán, a muszlimok böjtöléssel töltött egy hónapja. A következő néhány nap most a feltöltődésről és az ünneplésről szól, az önmegtartóztatás után végre nem hajnali kettőkor kell reggelizni, és lehet délben a mecsetben is lakomázni. Mi történik a böjt hónapja alatt, hogyan lehet így átvészelni a hőséget, és milyen az iszlám hit szerint élni Magyarországon?


Istennek hála, megvagyunk, de azért ebben a nagy melegben voltak nehéz napok” – mesélte Czink Ibolya Beatrix festőnő, az iszlam.com egyik szerkesztője, aki beszélgetésünkkor éppen az utolsó böjtölő óráit töltötte. „A ramadán utolsó tíz napja a legfárasztóbb. Ezen napok valamelyikén van ugyanis az »elrendelés éjszakája«, amelyről csak hozzávetőlegesen tudjuk, hogy melyik napra esik. Ha az »elrendelés éjszakáján« valaki Koránt olvas, virraszt és imádkozik, akkor olyan istenszolgálatot tesz, amely nagy bűnbocsánattal jár. Éppen ezért az utolsó tíz éjszakán mindenki, aki teheti, ébren van, nagy a hajrá, nehogy elmulasszák ezt a lehetőséget. Sok férfi ilyenkor beköltözik a mecsetbe, és ott tölti ezeket a napokat.”


Persze, virrasztás nélkül, önmagában is elég nagy megpróbáltatás a böjt: pirkadattól naplementéig nem lehet se enni, se inni, este pedig akár 11-ig is eltartanak az imák a mecsetekben. Gyakorlatilag 17-18 óra is eltelik anélkül, hogy az ember bármit is a szájához venne.

„Miután elkezd világosodni az ég, már nem ehetünk. Általában hajnali kettő körül szoktunk felkelni, hogy együnk valamit. Előfordulhat, hogy ilyenkor még semmi nem esik jól, de muszáj enni, mert aztán sokáig nem vehetünk magunkhoz semmit. Én müzlit lekvárral eszem általában, de a családomban többen túrót fogyasztanak. A lényeg, hogy magas fehérjetartalmú ételeket, lassan felszívódó gabonákat együnk, hogy minél tovább tartson az energia.”


A ramadán az iszlám holdnaptár 9. hónapja, ilyenkor arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta akaratát Mohamed prófétának. A ramadán ideje alatt napközben tartózkodni kell a nemi kapcsolattól, kerülni kell az agressziót, a dühöt, az erőszakot, az irigységet és a vágyat is. A böjt nemcsak testi, hanem lelki megtisztulás is: az ösztönös, energiát feleslegesen elvonó cselekedet helyett van idő a vallásos elmélyülésre, a Korán olvasására és a szorgalmi imák elmondására.


Vallásválasztás filozófiai alapon

Ibolyát nem az iszlám vallás szerint nevelték, de, ahogy ő mondja, a kereszténység helyett végül az iszlámban találta meg kérdéseire a válaszokat. Ha úgy tetszik, filozófiai problémái voltak a kereszténységgel. Nem találta helyénvalónak, hogy az eredendő bűnnel Ádám és Éva bűnéért felelősnek kell lennünk. Számára az sem érthető, hogy „az Igazságos Isten miként rakhatja rá egy valakire (ráadásul egy ártatlan emberre) a világ bűneinek vezeklését”. De elfogadhatatlannak, bonyolultnak és mesterkéltnek érezte a hit alapjául szolgáló szentháromság tételét is. „Egy alaptételnek, amelyen a hit nyugszik, tisztának és világosnak kell lennie” – mondja.

Így aztán Ibolya és férje 2002-ben áttért az iszlámra, Ibolya azóta muszlim testvérei között az Imen (magyarul hitet jelent) nevet használja. A festészetét is istenszolgálatként éli meg. „Mesterem, Baksai József azt mondta nekem egyszer, hogy neki a festés tulajdonképpen ima. Ő buddhista, én muszlim... mind a ketten művészek vagyunk, mind a ketten hívők.”


Annyira jól esne egy pohár víz...

Mindenki máskor van mélyponton a napi étel-italmegvonás során. Ibolyának például azt a legnehezebb megállni, hogy reggel vizet igyon. „A hajnali evés után még vissza szoktunk feküdni aludni, de aztán mikor reggel felkelünk, nagyon jól jönne egy pohár víz.” Csakhogy vizet még akkor sem lehet inni, ha éppen negyvenfokos hőségriadó van. „Ez valódi próbatétel. Ha nincs forróság, akkor könnyebben ki lehet bírni, viszont nagy melegben, estefelé már eléggé zombi lesz ettől az ember.”


Azoknak is elég nagy kihívás a böjt, akik egyébként kávéznak; a víz és a kávé megvonása kemény fejfájással járhat az első napokban.



Csörög a mobil, ha imádkozni kell

Vannak viszont praktikák az átvészelésre. A szomjúságon azzal lehet enyhíteni, ha az ember naponta többször kiöblíti a száját, és sokat segít a felfrissülésben, ha napközben letusol.


Ibolya megpróbál úgy főzni, hogy a naplemente utáni böjttörő vacsorára, az iftárra minél laktatóbb és energiában gazdag étel kerüljön az asztalra. „A ramadán elején még rengeteg salátát ettünk, viszont a hónap vége felé, ahogy fogyott el a családból az energia, úgy egyre több húst kívántunk. Alapvetően egyébként nincs szabály: mindenki azt főz, amit kíván, vagy amit szeretnek odahaza.”

Az éhségérzet elnyomására Nagy-Britanniában éhségtapaszokat reklámoznak a ramadán idején, sőt vannak olyan appok is, amelyeket kifejezetten a böjt időszakára fejlesztettek (ilyen a speciális kalóriaszámláló, hogy esténként ne egye túl magát a böjtölő, vagy a térkép a közelben lévő, az iszlámnak megfelelő vágással készített húsokat áruló halal éttermekről – a Guardian összeállított ezekből egy csomagot). Ibolyáék nem élnek ugyan ilyesmikkel a böjt idején, de az imaidőt nekik is a mobiljuk jelzi.



Ha beveszel egy fejfájás-csillapítót, megtöröd a böjtöt

A böjtöt nem mindenkinek kell tartania. Gyerekeknek, betegeknek, időseknek – akiknek nem bírná a szervezetük –, illetve a menstruáló nőknek sem szabad böjtölni.

„Fel szokott merülni, hogy lehet-e például gyógyszert szedni vagy asztmaspray-t használni a ramadán alatt. A válasz az, hogy minden, ami a gyomorba jut, megtöri a böjtöt. Így ha valaki egy hétig mondjuk gyógyszer szed, akkor az azon a héten nem böjtöl. Viszont azt a kieső pár napot neki is és a menstruáló nőknek is be kell pótolniuk a következő ramadánig. De vannak, akik a ramadánon kívül is böjtölnek, amiben nincs semmi különös, mivel a böjt egy istenszolgálat, az iszlám egyik alappillére. Van olyan testvérünk, aki már több mint húsz éve minden második napon böjtöl.”

Akad olyan is bőven, aki még csak nem is gyakorolja a vallást, mégis aláveti magát az egész hónapos önmegtartóztatásnak. „Azt tapasztalom, hogy azok a muszlimok, akik nem imádkoznak, és nem tartják a vallást, a ramadánt mégis tartják. Összeszedik magukat, és azért csak megcsinálják. De nagyon sok olyan emberről is tudok, aki csupán érdeklődik az iszlám iránt, és a ramadánnal kezdi az ismerkedést. Ha jó élményekkel zárja a böjtöt, utána felveszi a vallást. Valószínűleg ez azért van, mert sok embernek van igénye a lelki-testi megtisztulásra.”


ramadán

„Már a ramadán előtt két hónappal igyekszünk egyre több istenszolgálatot tenni, és megtisztulni ahhoz, hogy a ramadánt úgy fogadjuk, ahogy az megkívánja. Hogy már eleve egy emelkedettebb állapotban induljunk neki a dolognak.”


Eljön a banzáj ideje is

A hónap végével aztán eljön az Eid al-Fitr, a „böjtmegtörés ünnepe” (ez van most péntektől vasárnapig).


„Ilyenkor a muszlimok reggel hétre elmennek a mecsetbe az Eid-imára, és általában az istentisztelet után is ott maradnak, mert programok szoktak lenni a mecsetekben, itthon például a Fehérvári úti Magyarországi Muszlimok Egyháza mecsetében. Közös ebéd van, meg ugrálóvár, gyerekprogramok, lufihajtogatás, banzáj. Mi inkább itthon szoktunk ünnepelni, családi körben.” Otthonukban Ibolya férje tartja ilyenkor az istentiszteletet, és a közös családi reggeli után a családtagok megajándékozzák egymást.


A ramadán ideje alatt megszokjuk, hogy nem eszünk. Így aztán az ünnepen néha frászt kapok, megáll bennem az ütő egy pillanatra, hogy megettem valamit. Meg kell szokni újra, hogy ehet az ember. De ez persze nagyon jó érzés, hirtelen a test tápanyagbombát kap, feltöltődik, nemcsak a lélek, hanem a test is ünnepel.

ramadán; iftár


Gyűjtenek a menekülteknek

Fontos része a ramadánnak – meg alapjában az iszlámnak – az adakozás is. „Megvan, hogy fejenként mennyi pénzt vagy terményt adunk bele a közös adományba. Ezt vagy az egyháznál adjuk be, vagy ha látjuk egy menekültön, hogy muszlim, akkor közvetlenül adakozunk neki is. Ez alappillére a vallásnak, így a hazai muszlim közösségek folyamatosan gyűjtenek a menekülttáborok lakói számára, ramadán idején pedig sok menekült feljön a mecsetbe, hogy kapjon meleg ételt.”


ramadán; iftár


Imaidőben a lépcsőforduló is megteszi

Ibolya szerint az iszlám vallás tökéletesen összeegyeztethető a hétköznapokkal Magyarországon is.


„A napi ötszöri ima például egyáltalán nem jelent problémát, igaz, csak a magunk nevében tudok nyilatkozni. Nekünk könnyű dolgunk van, mert én is, és a férjem is itthonról dolgozunk, de amikor a férjem még bejárt Budapestre, akkor sem volt ebből gond. Kinézett magának egy olyan lépcsőfordulót, ahol nem sokan jártak, ide tudott elvonulni imádkozni. A kollégái pedig ezt tiszteletben tartották.”

Ibolya szerint csak kezdetben okoz nehézséget, hogy hova húzódjon az ember, ha imaidő van. Az iszlám felvétele utáni első időkben eleve azt kell megtanulnia az embernek, hogy vállalja: ő muszlim. Utána már nem ütközik akadályba a nyilvános imádkozás. Ha viszont nagyon szükséges, akkor „a délit a délutánival, illetve a naplementeit az esti imával össze lehet vonni, így ez a dolgozó testvéreknek könnyebbséget jelenthet az idejük beosztásában” – teszi hozzá.