Vízágyú is lesz a határon, de a megoldás még várat magára

Fotó: AFP / PETER KOHALMI

-

Szeptembertől felállnak a határvadászszázadok, vagyis emberrel és eszközökkel is megerősítve őrzi a rendőrség a határt. A változásokat bejelentő főkapitány szavaiból viszont az derül ki, hogy az eljárásrend nem változik, vagyis a menedékkérőket nem fordítják vissza a határról, hanem előállítják őket.


Száznegyvenezer-hatszázharminc. Idén eddig – egész pontosan kedd éjfélig – ennyi ember lépte át illegálisan Magyarország és Szerbia határát. Ennek a helyzetnek a kezelésére a magyar kormány eddig az úgynevezett ideiglenes biztonsági határzár, vagyis kerítés építését, majd a 2008 óta nem létező határőrséget idéző határvadászszázadok felállítását találta ki. Ez viszont egyelőre csak létszámerősítést jelent, megoldást biztos nem.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány szerdán jelentette be az új rendszert, miután azt a belügyminiszter is jóváhagyta. E szerint a Készenléti Rendőrségen belül feláll a határrendészeti igazgatóság, amelyhez hat, úgynevezett határvadász bevetési osztály tartozik majd összesen 2106 fővel, ami szükség esetén 3600 főre bővíthető. Ez valódi létszámerősítést jelent, hiszen a főkapitány szerint mintegy 1300 rendőr dolgozik az érintett két megyében a határrendészeti területen.


Papp Károly országos rendőrfőkapitány


„Közbiztonsági deficit” nélkül

Ezt a létszámot nem a megyei főkapitányságokról vonják el – Papp Károly szóhasználatával azért, hogy a felállításuk ne jelentsen „közbiztonsági deficitet” –, hanem a Készenléti Rendőrség állományából, illetve 876 úgynevezett próbaidős rendőrből alakul meg a szervezet. Utóbbiak olyan fiatalok, akik már elvégezték a rendészeti szakközépiskola első évét, így szolgálatba is állhatnak. Intézkedni viszont csak idősebb, már kinevezett társaik jelenlétében szabad nekik.

A határvadász bevetési osztályok a főkapitányi ígéret szerint jól fel lesznek szerelve, megerősítve helikopterrel, kutyákkal és lovakkal. Sőt, egy kérdésre válaszolva Papp Károly azt is mondta, hogy vízágyút is visznek Szegedre, hogy kéznél legyen, ha szükség van rá. A három, nagy teljesítményű vízágyút 2007-ben a schengeni alapból vásárolták, épp arra hivatkozva, hogy menekülttáborokban lehet rájuk szükség. Azóta viszont csak elfajult tüntetéseken vetették be azokat.


A nevezetes vízágyúk akcióban Budapesten


Vizsgálják a kapunyitást

„Nincs és nem lesz tűzparancs kiadva” – jelentette ki Papp Károly, aki szerint a határvadász bevetési osztályokra nem vonatkoznak majd speciális szabályok, a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat szerint látják el munkájukat. A főkapitány szerint a kerítés és a már elfogadott vagy tervbe vett jogszabályi változások (menedékkérelmek gyorsított elbírálása, illetve a tiltott határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítása) egy idő után fékezni fogja a migrációt. Arra ugyanakkor több kérdés után sem válaszolt, hogy miként állítanák meg a határvadászok a migránsokat.

A drótakadály és a kerítés ugyanis a határvonaltól kissé beljebb húzódik, vagyis aki a tövében áll, az már magyar területen van, semmi nem akadályozza meg, hogy menedékjogot kérjen az első rendőrtől. A kerítésen ugyanakkor több helyen is vannak rések: a vasútvonalak mellett vagy a Tiszánál gyakorlatilag át lehet sétálni. Papp Károly maga is látta azt a felvételt, amelyen a rendőrök a kerítésen lévő kapun beengedik a menedékkérőket, de csak annyit mondott: kiadta a feladatot, hogy elemezzék, mi történt.


Marad a régi eljárás

A főkapitány szavaiból az derült ki, hogy a rendőrök a megerősített létszámmal is ugyanazt az eljárást követik majd, mint korábban: nem visszafordítják az illegális határátlépőket, hanem elfogják és előállítják őket – ahogy ma is teszik. A migránsok ezután abba a röszkei raktárba kerülnek, ahol szerdán könnygázt kellett bevetni, mikor dulakodás tört ki, mert többen megtagadták az ujjlenyomataik rögzítését (Papp Károly ugyanakkor egy kérdésre válaszolva azt mondta: minden híresztelés ellenére Magyarországon rendőr még nem sérült meg migránsokkal szembeni intézkedés közben).

Ha a migránsok menedékjogot kérnek, a rendőrök átadják őket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, és csak azok ellen indul meg a kiutasításukkal végződő eljárás, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. A menedékkérők ezt követően viszonylag szabadon mozoghatnak – hiszen elvileg úton vannak a nekik kijelölt menekülttáborba –, és a többségük megpróbálja elhagyni az országot. Ebben viszont a főkapitány szerint a magyar rendőrség továbbra is igyekszik majd megakadályozni őket, jelen lesznek például a nyugat felé tartó vonatokon.

Az egész eljárásban csak akkor következhet be komoly változás, ha tényleg bűncselekménnyé nyilvánítják a tiltott határátlépést, amely jelenleg szabálysértésnek minősül. Ekkor ugyanis a rendőrök őrizetbe vehetnék a határsértőt, aki ellen büntetőeljárás indulna. Ha pedig valakit bűnösnek talál a bíróság, egyéb büntetések mellett elrendelheti a kitiltását is Magyarország területéről.