Vitatják, hogy ki találta föl a mezőgazdaságot

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor - képünk illusztráció

-

A Közel-Kelet mellett a Közép-Keleten is kifejlesztették a földművelést és az állattenyésztést. Az is valószínű azonban, hogy a két csoport tanult egymástól.


A mezőgazdaság kialakulásának történetét átíró kőkorszaki embercsoport maradványait fedezték fel a szakemberek a mai Irán területén.

Korábbi kutatások szerint a földművelést és állattenyésztést egyetlen vadászó-gyűjtögető csoport kezdte meg nagyjából tízezer évvel ezelőtt a Közel-Keleten, majd Európába, Ázsiába és Afrikába vándorolva fokozatosan felváltotta a helyi populációt, vagy keveredett vele.

A mai Irán területén található Zagrosz-hegységben felfedezett ősi emberi maradványokat elemző kutatók úgy vélik, hogy a csontok egy teljesen különálló kőkorszaki embercsoport tagjaitól származnak, akik nagyjából ugyanakkor kezdték el a mezőgazdasági termelést, mint a nyugatabbra lévő Anatóliában élt rokonaik.


Az eddig érvényes elmélet szerint egyetlen csoport »találta fel« a mezőgazdaságot. Most azonban már látjuk, hogy genetikailag különböző csoportoktól indult ki

– mondta Joachim Burger, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem antropológusa.

A Teherántól 600 kilométerre délnyugatra fekvő barlangban feltárt 9-10 ezer éves csonttöredékekből vett DNS-minták elemzésével az európai, amerikai és iráni kutatók arra jutottak, hogy a maradványok egy fekete hajú, barna szemű, sötét bőrű férfitól származnak, akinek étrendjében gabonafélék is szerepeltek, ami annak a jele, hogy jártas volt a növénytermesztésben.


Már 9000 évvel ezelőtt is fogyasztottak gabonát Perzsiában


Feridun Biglari, az Iráni Nemzeti Múzeum munkatársa szerint a kutatók összevetették a friss mintákat a Zagrosz-hegység területéről származó másik három ősi genommal, és egy olyan embercsoport képe rajzolódott ki előttük, amelynek legközelebbi modern rokonai a mai Afganisztánban és Pakisztánban, valamint a zoroasztrizmus ősi iráni vallást követők közösségében élnek.


A Science című tudományos folyóirat internetes oldalán közölt eredmények szerint a zagroszi ember génállománya nagyban különbözik a modern európaiakétól vagy azok Nyugat-Anatóliában, valamint Görögországban élt növénytermesztő őseikétől.

Burger szerint a mezőgazdasági termelést folytató két populáció legkevesebb 50 ezer évvel ezelőtt válhatott szét, röviddel azután, hogy az emberek először kirajzottak Afrikából.

A szakember szerint noha a két ősi gazdálkodó populáció nem keveredett egymással, valószínű, hogy tudtak egymásról, sőt tanultak is egymástól, mivel a mezőgazdaság kialakulása olyan összetett folyamat, amely nem valószínű, hogy kétszer lezajlik nagyjából ugyanabban az időben.

Házakat kell építeni, erdőterületeket megtisztítani, számos növényfajtát termeszteni és biztosítani a vízellátást. Ezenkívül sok állatot kell háziasítani, lisztet őrölni és kenyeret sütni – magyarázta Burger, hangsúlyozva, hogy mindez hosszú folyamat, amely évezredek alatt megy végbe.