Visszakozik a kormány, megmarad több halálraítélt szak

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Attila

-

A nemzetközi tanulmányok szak, amelynek tervezett megszüntetése a legnagyobb tiltakozást váltotta ki, marad, de át kell alakítani, mert sok rá a panasz - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár. Fazonigazítják a kommunikációt is. A Felsőoktatási Kerekasztal ma tárgyalt a szakokról és a felsőoktatási stratégiáról. Maradtak nyitott kérdések, az viszont eldőlt, hogy a társadalmi tanulmányok alapszak megszűnik.


  • Megmarad a nemzetközi tanulmányok szak – jelentette be Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Felsőoktatási Kerekasztal ülését követően. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatta a szak megszüntetését. Abban maradtak, hogy az MRK koncepcionális javaslatot tesz, hogy a szak tartalmát hogyan alakítsák át, milyen kritériumrendszer alapján tanítsák az intézmények.
  • A pszichológiát sem osztatlan képzésként tanítják majd. Ezt sem támogatta az MRK, ezért meghagyják a jelenlegi struktúrát, az alap- és mesterképzést. Itt volt némi ellentmondás Palkovics és az egyetemek között arról, ki akarta az átalakítást. Palkovics szerint az ELTE, több intézmény vezetője ezt cáfolta.
  • Az ipari termék és formatervező szak is megmarad, de a tartalmát át kell alakítani. Erről tegnap győzködték Palkovicsot a Műegyetemen tartott fórumon (beszámolónk itt).
  • A kommunikáció szakon is komoly átalakításokra van szükség – jelentette be Palkovics
  • A társadalmi tanulmányok alapszak megszűnik, mert nagy az átfedés például a szociológiával.
  • A műszaki menedzser mesterképzésként marad meg.
  • Vannak még lezáratlan kérdések.


Palkovics László államtitkár és Bódis József, a rektori konferencia elnöke


A nemzetközi tanulmányok szak a jelek szerint azért szűnt meg majdnem, mert nagykövetek, miniszterek, külügyminiszterek panaszkodtak az onnan kikerültek képzettségére. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) viszont nem támogatta a szak megszüntetést. A kompromisszum: átalakítják, a negatív visszajelzések figyelembe vételével. Palkovics László szerint jelentős tartalmi változásra van szükség a képzésében, az MRK vállalta, hogy átvizsgálja a fennálló struktúrát és javaslatokat is tesz ezt követően az államtitkárságnak.

Palkovics példaként azt mondta, a diplomataképzéshez megfelelő alapozás szükséges. Az is kérdés, hogy melyik alapszakokról lehet majd bejutni a nemzetközi tanulmányok mesterképzésére. Az államtitkár szerint az alapszak után kikerülőknek is olyan tudást kell szerezniük, amivel már el lehet helyezkedni.

Arra nincs terv, hogy más intézményhez kerüljön a képzés, megmarad az ELTE Társadalomtudományi Karán is, reagált Palkovics László korábbi feltételezésekre.

Az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja, Tausz Katalin korábban a VS.hu-nak azt mondta, az államtitkárság a felsőoktatás minőségének javítására, az európai képesítési rendszerre illetve a munkaerő-piaci igényekre hivatkozott a nemzetközi tanulmányok megszüntetésénél, de ez szerinte mind tételesen cáfolható. A friss bejelentésre is szerettük volna reagáltatni, de egyelőre nem értük el. Többen is úgy vélték, a minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek akar kedvezni.

Bár a pszichológia képzés marad, az intézmények által fontosnak tartott interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzés megszűnik. (Ennek kevés köze van a pszichológiához, az itt végzettek társadalmi problémákkal foglalkoznak, jellemzően a közigazgatásban vagy a civil szervezeteknél helyezkednek el.) Bár Palkovics László azt mondta, erről még egyeztetnek, a rektori konferencia elnöke, Bódis József a VS.hu-nak azt mondta, ez nem marad. Egy mesterképzés lesz, a pszichológia, ezen belül lehet majd szakosodni. A részletek egyelőre nem ismertek.

Palkovics László a megszűnésre ítélt szakoknál elmondta, az intézmények ettől nem kapnak kevesebb pénzt, a diákok jelentkezhetnek máshova. A társadalmi tudományok helyett például szociológiára. Ott az MRK döntését fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal, „nem úgy pozicionálódott a szakma, ahogy várták”.

Még nem minden szak sorsa dőlt el, az egészségügyi szervező szakról például az egészségügyi államtitkárság véleménye lesz a döntő.

Palkovics László szerint lényeges kérdésekben tudtak megállapodni, a szakok részletes tartalmának leírása a következő nagy feladat.

A rektori konferencia elnöke, Bódis József megemlítette, hogy a szakokról nem tárgyaltak annyit, mint a felsőoktatást érintő egyéb átalakításokról.

Palkovics szerint nem romlik azok elhelyezkedési esélye, akik megszűnésre ítélt szakon szereztek diplomát.


A tüntetések folytatódnak


A jelek szerint hiába marad meg a nemzetközi tanulmányok szak, a hallgatók tovább tüntetnek. Hétfőn az ELTE-n és a BME-n is volt hallgatói fórum, tiltakozásképp az átalakítás ellen.


Az ELTE Társadalomtudományi Kar tanárainak és diákjainak több követelésük is volt, a többi között az, hogy a minisztérium vonja vissza az egész szakátalakítási koncepciót, ne döntsenek a fejük felett és hagyják meg az egyetemek autonómiáját. Ha a követeléseik nem teljesülnek, szerda estére új tüntetést ígértek.

A tüntetés Facebook oldalán azt írták, „a kormány megijedt, de nem értette meg a célkitűzéseket.” Így - szavaik szerint - tovább harcolnak, hogy tanulhassanak, illetve taníthassanak.



A diákokra keményebb munka vár

A legújabb törvénytervezet még nem nyilvános - valamikor az lesz, de még nem tudtak pontos dátumot mondani -, ezért csak abból lehet kiindulni, amit az Átlátszó Oktatás lehozott. (A lapban közöltekkel ellentétben a hallgatói normatíva nem emelkedik a duplájára, ezt csak a HÖOK szerette volna.)


A kiszivárogtatott tervezet szerint egységes lesz a minimálisan teljesítendő kreditpont, aki nem szerez annyit, mehet fizetős képzésre.

A doktoranduszok 2+2 éves képzésben tanulnak majd, állítólag itt is szigorúbb teljesítési követelmények lesznek.

Az viszont hivatalos: olyanok is taníthatnak, akiknek nincs meg hozzá a végzettségük. Például egy autógyár főmérnöke, harminc év tapasztalattal - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki tagja a Felsőoktatási Kerekasztalnak. Befolyásos tagja, az előző - még Klinghammer István államtitkár által készített - koncepciót ugyanis ő vétózta meg, végül azt nem is fogadta el a kormány. Parragh szerint most már „egyre konstruktívabbak a tanácskozások.”



Új testület ül a rektorok nyakába - ezt a jelek szerint nem bánják

Alighogy megkapták a gazdasági irányítást átvevő kancellárokat az egyetemek és főiskolák, a rektorok máris kezdhetnek barátkozni egy új testülettel. Ez lesz a konzisztórium, amely a fenntartó érdekeit képviseli. A rektor és a kancellár mellett néhány gazdasági szereplőből áll. Azt, hogy mennyiből, a felsőoktatási államtitkár szerint az intézmény mérete határozza meg (5-8 fős is lehet), a rektori konferencia szerint bőven elég lenne egy öt fős testület.


Az Átlátszó Oktatás birtokába került (bár némileg pontatlan) törvénytervezet szerint a tagokat a miniszter delegálja, öt évre. A konzisztórium döntéseit a rektor nem vétózhatja meg, a testületnek viszont „egyetértési joga van a középtávú intézményfejlesztési terv és a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásában, a rektori pályázat tartalmába is beleszólhat, az intézményi költségvetési terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez is jogokat gyakorol.” A lap szerint ha a testületben leszavazzák a rektort, szinte tehetetlen marad, vagyis korlátozzák a jogkörét.

Bódis József szerint nemhogy csökken a rektor mozgástere a konzisztórium létrehozásával, hanem egyenesen nő.


Így legalább nem egy személlyel kell konzultálni (a kancellárral - a szerk), hanem egy testülettel.

Bár megjegyezte, igazi egyetemi autonómiáról amúgy is csak akkor lehetne beszélni, ha lenne tulajdona az egyetemeknek, de ők csak vagyonkezelők.

Palkovics László szerint sem csökken a rektorok hatásköre, a döntést meghozó szenátus jogköre ugyanis nem változik. A konzisztórium egyfajta tükröt tart az intézmény elé, egyetértési joga lesz a rektor személyénél, az intézmény költségvetésénél vagy a stratégia jóváhagyásánál. Más országokban egyébként működik ez a rendszer.

A kancellár egyetértési jogát más testülethez delegálják - mondta Palkovics.

A rektorok a kancellári rendszeren változtatnának: Bódis József szerint a munkaköröket precízebben kell definiálni, bevezetnék az előzetes tájékoztatási kötelezettséget, hogy jobb együttműködés alakuljon ki a rektorok és a kancellárok között, a kinevezésbe, pályáztatásba is beleszólást kérnek. Arról, hogy kínosan gyenge pályázatokkal lett kancellár több Fidesz-közeli jelölt, itt olvashat bővebben, a vesztesek közül néhányan katasztrofális interjúról számoltak be.


Felsőoktatási Kerekasztal ülése, Parragh László; Tőrös Szilárd; Palkovics László; Bódis József, Gulyás Tibor


Törvényileg is véget ér a hök-elnökök kiskirálysága

A felsőoktatási koncepció szerint a hallgatói önkormányzatok képviselőit legfeljebb két évre választhatják meg, képviselők tovább is lehetnek. Az Átlátszó Oktatás szerint bár így megakadályozhatják, hogy „bizonyos körök kisajátítsanak tisztségeket” - véget érhet például Török Márk vagy Körösparti Péter maratoni pályafutása -, a baráti-szövetségi körök befolyásszerzésére ez sem jelent megoldást.


A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Gulyás Tibor azt mondta, a választási kódexükben amúgy is van önkorlátozás, ezt kérték törvényben szabályozva is.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Tőrös Szilárd arra panaszkodott, kevés idejük volt az anyag véleményezésére és az általuk javasolt életpályamodell nem került be a tervezetbe. (Palkovics szerint erről külön tárgyalnak.)

A mostani egyeztetési kör után a vitás kérdéseken még dolgoznak, a Kerekasztal júniusban ülhet ismét össze. A felsőoktatás átalakításával kapcsolatban Orbán Viktor is megszólalt, az ellenzék tiltakozik a tervek ellen.