Visszakerül a törzskönyvezés a civil kutyás szövetségekhez

Fotó: Facebook / Varga Károly

-


Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta az ebtenyésztést érintő törvénymódosítást, amelynek értelmében a jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradnak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztés törvényi szabályozása megszűnik.

A módosítással a törzskönyvezés – a kilenc nemzeti fajta kivételével – visszakerül a civil kutyás szövetségek kezelésébe.

Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége elnöke elmondta, hogy a szabályozás így volt 110 éven keresztül, és fontosnak nevezte az intézkedést, amely véleménye szerint az utolsó pillanatban segíthet az ebtenyésztés helyzetén.

Elmondta, hogy az elmúlt három évben a törzskönyvezések száma a felére, évi tízezer eljárásra csökkent, ami bizonyos fajták genetikai állományának beszűkülését eredményezte, és egyes fajták el is tűntek a regisztrációból, így például a rottweiler, a német juhász vagy a cocker spániel. A kutyák Magyarországon születnek, csak nem itt regisztrálják őket, mivel Európa minden országában törzskönyvezik a magyar kutyafajtákat. Az új szabályozással reményei szerint visszaáll a korábbi szintre a törzskönyvezések száma, ami évente húszezer eljárás lehet.

Ismertetése szerint közel 400 kutyafajta van nyilvántartva a világon, és ebből kilencet ad Magyarország. Ezekből a fajtákból kettő-három is világfajtává nőtte ki magát. Egyik a puli, jelentős a kuvaszpopuláció, de a legjelentősebb a magyar vizsla. A vadászkutyák a húzóág, mégis nagyszámú pásztorkutyával bíró nemzet vagyunk. A regisztrációs folyamat a pásztorkutyásoknál nehezebben ment végre, de mára már rendeződött a helyzet.

A kilenc magyar ebfajta a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó.