Vissza kell vonni a reklámadót

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Getty Images/iStockphoto

-

Az Európai Bizottság elégedetlen a módosításokkal. El kell törölni az indokolatlanul diszkrimináló magyar szabályokat.


A 2014-ben életbe léptetett reklámadó miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított, mert gyanították, hogy a törvény szembemegy az uniós állami támogatási szabályokkal – írja az Eurológus. A magyar kormány visszakozott: maradt a reklámadó, de egységesen 5,3 százalékra változtatták, és csak azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyeknek 100 millió forint fölötti a bevételük.


Így se jó

Pénteken, másfél év után befejeződött a vizsgálat, és a Bizottság elégedetlen.
  • Habár Magyarország felfüggesztette a többsávos adó alkalmazását, és új rendszert vezetett be, a módosításról nem értesítette az Európai Bizottságot, és nem konzultált vele.
  • A törvény „továbbra sem nyújt objektív igazolást” arról, hogy miért van szükség a 100 millió forint bevétel fölötti és alatti cégek megkülönböztetésére.
  • A törvény indokolatlanul előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.

Az Európai Bizottság nem érti, hogy „egy vállalat reklámadó-kötelezettségének miért kell függenie az adott vállalat nyereségességétől, sem pedig azt, hogy miért csupán azok a vállalatok vehetik igénybe ezt az előnyt, amelyek egy adott évben egyáltalán nem voltak nyereségesek”. A határozat arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014. évi reklámadótörvényen és a módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon. A magyar hatóságoknak most meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét.

„A Bizottság nem kérdőjelezi meg Magyarországnak azt a jogát, hogy meghatározza saját adózási szabályait, illetve a különböző adók és illetékek célját. Az adórendszernek azonban összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben” – áll a közleményben.


A kormánynak nem tetszik

Az NGM szerint „a kormány elkötelezett a reklámadó jelenlegi szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az innovatív magyar kezdeményezést, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó”.

A tárca szerint „a Bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük. Így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, azaz nem eredményezhet állami támogatást”. A tárca szerint Magyarország „még Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól”.