Vissza kell vágni az éves növekedési tervszámokat

Fotó: MTI / Krizsán Csaba

-

A harmadik negyedéves GDP várakozásnak megfelelően alakult, de ez kihathat az éves becslésre is: csökkenni fog az éves növekedési terv.


Nem hozott meglepetést a harmadik negyedéves GDP-adat: a KSH becslése szerint 2 százalékkal bővült a gazdaság az előző év hasonló időszakához képest, A naptárhatás kiszűrésével 1,8 százalék volt a bővülés. Az adat megfelel az elemzők által vártnak, s némileg elmarad a kormány és a jegybank számaitól. Egész évre a GDP-növekedés kicsivel haladja csak meg a két százalékot, ami elmarad a várakozásoktól.

Az előző negyedév végén a kormányzati kommunikáció azzal kommentálta az adatokat, hogy az jelentős mértékben meghaladja az unió átlagát. Ez a mai adatok tükrében már csak fokozó jelzők nélkül igaz, hiszen az unió várható GDP-bővülése 2016-ban 1,8 százalék lesz, amelyhez képest hazánk növekedése nem irgalmatlanul magasabb. Az euróövezet bővülésétől ugyanakkor még jóval magasabb lehet a magyarországi, a 19-ek ugyan 1,6 százalékos növekedésre lesznek csak képesek a várakozások szerint.

A kérdés persze nem is ez elsősorban, hanem az adat összetétele. S ebben nincs túl sok lelkesítő tényező. A magyarországi adat ugyanis javarészt azért lett halványabb a tervezettnél, mert az ipar, azon belül is a feldolgozóipar nem hozta a várt növekedést. Ez azért gond, mert az aktuális recept szerint épp ez az ágazat hivatott Magyarországot felvirágoztatni. Amellett, hogy ez azért korántsem biztos, az adat arra is figyelmeztet: igencsak sérülékeny a magyar gazdaság.


Egy gyár is képes leblokkolni a növekedést


Ezt már korábban is tudni lehetett, hiszen a győri Audi tervezett leállása érezhető hatást gyakorolt a GDP-adatra. Két éve augusztusban egy hónapra leállt a győri gyár, amelynek hatására hat százalékkal zuhant az ipari termelés. Ez azt mutatja, hogy mindössze néhány vállalat és szektor sikerein múlik a gazdaság növekedése, illetve stagnálása. S annak ellenére, hogy ez nem túl kedvező folyamat, a kormány egyre ezt a szektort, jelesül a járműipart kívánja fejleszteni.

A növekedést egyelőre nem tudta felhúzni az építőipar, hiszen a mostani szárnyalás is csak arra elegendő, hogy a szektor kimásszon a gödörből. A mezőgazdaság teljesítménye javult ugyan, ám súlya nem akkora, hogy érdemben ellensúlyozni tudta volna az ipari punnyadást. A mostani növekedés összességében a KSH szerint végeredményben a szolgáltató szektornak köszönhető - és annak, hogy lassan, de beindultak az uniós kifizetések.
Az év végére az ipar ismét pályára állhat, ráadásul a fogyasztás is húzni fogja a gazdaságot. Ezzel együtt Suppan Gergely szerint, az éves adat elmarad a Takarékbank korábbi, 2,2 százalékos várakozásától. Az elemző 2017-re élénkülést vár, a beruházások már fölfelé fogják húzni szerinte az indexet.

A CIB Bank elemezőinek véleménye szerint a második negyedévhez hasonlóan óvatosságra intő a naptárhatással, illetve naptárhatással és szezonálisan is kiigazított növekedési ütem, amely érdemben elmarad a nyers adattól. Kilátásba helyezték, hogy a harmadik negyedévi részletes adatok megjelenése után módosítják a bank éves előrejelzését. A kedden közölt előzetes adatok alapján továbbra is 2 százalékhoz közeli, azt mérsékelten meghaladó éves GDP-növekedési ütemet valószínűsítenek 2016-ra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében azt feltételezi, hogy a mezőgazdasági termelés és a piaci szolgáltatások tartósan bővül az utolsó negyedévben. Az ipar és az építőipar gyengébb teljesítményét átmeneti hatásoknak tudja be az NGM. 2017-től jelentős pozitív lökést adhat a gazdaságnak a kormány által javasolt járulékcsökkentés. Az alacsonyabb járulékteher és a magasabb bérek ösztönzően fog hatni a munkavállalásra is, ezzel tovább nőhet a fogyasztás is. A magasabb bérkiáramlás és fogyasztás emellett fölfelé nyomja az inflációt is, ami az állam számára sokkal kedvezőbb, mint a mostani rekordalacsony szint.