Villant a kék lap – magyar bíró tesztelte az új kézilabdaszabályokat

Forrás: Andorka Miklós

-

Idén nyáron Brazíliában rendezték meg a junior férfi kézilabda-világbajnokságot, melyre a válogatottunk nem jutott ki, magyar játékvezető-páros ugyanakkor meghívást kapott a tornára. Andorka Miklós, aki Hucker Róbert oldalán nyolc mérkőzést vezetett, a tornán kipróbált új szabályokról és a csapatokra jellemző játékstílusokról beszélt, de természetesen a közelgő riói olimpia is szóba került.


A juniorvébén a legtöbb meccset vezették az összes bírópáros közül. Előre garantált bizonyos számú mérkőzés, vagy a helyszínen dőlt el, hogy mekkora szerepet kapnak?

Ha olyan világversenyre megy egy játékvezető, ahol a saját nemzeti válogatottja is részt vesz, be van kalibrálva, hol vezethet – nyilván a saját csoportban, a saját ágon nem. Nekünk olyan szempontból szerencsés volt a helyzetünk, hogy a magyarok nem szerepeltek a vb-n, így a szlovénekhez hasonlóan összesen nyolc meccset fújhattunk – ez volt a legtöbb –, de voltak olyanok, akiknek négy jutott.

A mérkőzéseken a felnőttmezőnyhöz viszonyítva sok gól született, és az eredményekből az tűnik ki, hogy kiegyensúlyozott volt a mezőny, talán csak Paraguay lógott ki a sorból a meccsenként kapott 40-50 góljával.

Általában szoros eredmények voltak, és ami nekünk érdekes volt, és egyben fárasztó, hogy voltak csapatok, amelyek egyáltalán nem a megszokott, európai kézilabdát játsszák. Japánnak egy, Koreának két meccset vezettünk, ők például egy 3-3, 3-2-1-es megnyitott védekezést mutattak be egészen a félpályáig. Mondhatnám viccesen, hogy futkároztunk, mint pók a falon, hatvan percen keresztül. De erre lehet számítani, és fel tudunk készülni. A tapasztalatunk szerint szoros mérkőzést sokkal könnyebb vezetni, hiszen például egy Paraguay-meccsbe, ahol nagy a különbség, és hamar eldőlnek a dolgok, sokkal könnyebben bele lehet aludni. Benne van a hibázás lehetősége mindig mindenben, de egy szoros találkozón jobban tud az ember koncentrálni.


Kár a selejtezőért

A dobogón Franciaország, Dánia, Németország volt a sorrend, ezek szerint utánpótlásszinten is az európaiak dominálnak?

Több dolog volt megfigyelhető. Először is a magyarok a selejtezőben a hollandokkal szemben maradtak alul, akik végül csak a 19. helyen végeztek, és elég nagy veréseket kaptak. A szakemberek nyilván elemzik majd a látottakat, de elképzelhető, hogy ha mi kijutunk, jobban szerepelünk, mint Hollandia. A topot még mindig Európa képviseli, és öröm volt nézni a remekül összerakott francia válogatottat. Az első meccsen szenvedtek Algéria ellen, de utána döbbenetes volt látni, hogy mit nyújtanak védekezésben. A legjobb csapatok elsősorban védekezésben voltak nagyon jók, a támadások már jöttek maguktól.

A mérkőzéseken esett sok gól mutatja a különbséget a junior- és a felnőttszint között?

Igen, ez a szint azért teljesen más. Az ázsiai válogatottak meccsén volt több gól kínai figurából már a harmadik-negyedik percben. Ezeket felnőtt szinten nem tudják megtenni, mert sokkal nagyobb a fizikai különbség köztük, és vagy nem tudják kivitelezni, vagy az ellenfél lefüleli.


Andorka és Hucker


Ráfázott a szabálytalan egyiptomi

Új szabályokat is bevezettek a világbajnokságon, ezek hogyan váltak be?

Jól működtek, különösen azok, amelyeket az időhúzás kiküszöbölése érdekében vezettek be, és azért, hogy a sportág a médiában eladhatóbb legyen. Például új dolog, hogy a passzív játékszabálynál öt-nyolc passz után labdaelvétel következik, bármi van, és faultnál sem indul újra a passzok számolása. Ez azt eredményezte, hogy a jelzés után négy-öt passzal már ellőtték a labdát a csapatok. Ezenkívül, ha a sérült játékos ápolást kért, a bíró behívatta az orvost, de a sportolónak le kellett mennie a játéktérről, és három támadáson keresztül ő nem vehetett részt a játékban. Kétségkívül a kék kártya a legfeltűnőbb újítás, amely nagy figyelmet kapott a médiában. Arról van szó, hogy ha olyan szabálytalanságot követ el a játékos, amely fegyelmi tárgyalást von maga után, akkor csak azért, hogy tisztán lássa a közönség, a piros lap felmutatása után fel kell mutatni a kék lapot is. Ebben az esetben eltiltás várható, miközben megmaradt külön a piros lap is, amely azonban nem jelent eltiltást, csak sima végleges kiállítást az adott meccsről. Ezek pozitív változások, és ha beválnak, akkor az olimpia után bevezethetik felnőttszinten is.

Minden csapat játékosai tisztában vannak ilyenkor az új szabályokkal?

Nem igazán, és ez egy esetben például a végeredményt is jelentősen befolyásolta. Tudni kellett volna például, hogy ezen a világbajnokságon vezették be, hogy az utolsó 30 másodpercben minden olyan szabálytalanság, amelyet piros lapos büntetés követ, automatikusan hétméterest vonz magával. A Németország elleni bronzmeccsen Egyiptom egy góllal vezetett, amikor pár másodperc volt csak hátra, és a középkezdéshez készülődő német játékost az egyiptomi nemes egyszerűséggel elhúzta, így az nem tudta elkapni a labdát. A vétkes fiú kapott egy piros lapot, és nagyon örült, hogy megakadályozta a gyors támadást, de az edző abban a pillanatban a játékos homlokát ütögette a kispadnál, amiért hetest „szerzett” az ellenfélnek. Persze, ahogy az lenni szokott, a németek bedobták a büntetőt, majd a hosszabbításban megnyerték a meccset és a bronzérmet.


Villan a kék lap, ha nem is éppen Andorka kezében


Olimpiai főpróba

Milyen érdeklődést váltott ki a helyiekből a junior-világbajnokság?

Mi kaptuk a Brazília–Japán-nyitómeccset, és arra számítottunk, hogy talán páran kíváncsiak lesznek a házigazdákra. Ehhez képest már 200 méterre a stadiontól rengeteg autó parkolt, és négyezren szurkoltak a lelátón. Kétszer is fújhattunk a hazaiaknak, azokon a meccseken telt ház volt, de amúgy a segítőkön kívül azért nem sokan voltak a csarnokban. Mi egyébként két városban vezettünk, de azonkívül, hogy a meccseinket levezettük vagy tartalékként részt vettünk rajtuk, sok mindenre sajnos nem volt lehetőségünk.

Az egy év múlva kezdődő riói olimpiából érezni lehetett már valamit a vb helyszínén?

Ez a világbajnokság tulajdonképpen egy olimpiai tesztverseny volt, tehát azok a hivatalos személyek, akik az asztalnál ültek – időmérők, jegyzőkönyvvezetők – már Rióra készültek, és itt egyfajta kiválasztási folyamat is zajlott, vagyis mindenki nagyon komolyan vette a dolgát.

Bízhatunk-e abban, hogy a jövőben a korábbinál több magyar játékvezető kap feladatot a nagy világversenyeken?

Ez összetett dolog. Azt szokták mondani, hogy nem hátrány, ha egy nemzet válogatottja részt vesz az adott tornán, hiszen az segítheti a bírók meghívását is. Persze szükség van jó sportdiplomáciára is. Mi mindig megpróbálunk figyelni arra, hogy hagyjuk a játékot a saját medrében folyni, előnyszabályokat alkalmazni. Minden esetben igyekszünk semleges pályát biztosítani mindkét félnek, amit talán jól mutat, hogy minket általában a vendégcsapat vezetői jobban szeretnek.