Világszerte nőttek a katonai kiadások 2014-ben

Fotó: Europress/AFP/Yorick Jansen / Europress/AFP/Yorick Jansen

-

Kivéve az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Emiatt a világ katonai kiadásai lényegében nem változtak tavaly – írta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).


Az amerikai költekezés e téren 6,5 százalékkal volt alacsonyabb mint az előző évben, köszönhetően a költségvetési hiány csökkentésére irányuló lépéseknek, ezzel szemben az Egyesült Államokat a legnagyobb fegyvervásárlók listáján követő Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia jelentősen növelték vásárlásaikat.

Katonai beruházásainak összegét a legnagyobb arányban, 17 százalékkal Szaúd-Arábia emelte meg, míg Kína fegyverkezési kiadásai 9,7 százalékkal nőttek, a becslések szerint 216 milliárd dollárra.

A jelentés szerint a fegyverkezési kiadások globálisan 0,4 százalékkal 1,8 billió dollárra csökkentek.

Sam Perlo-Freeman, a SIPRI programigazgatója szerint az ukrajnai konfliktus számos Oroszország közeli államot katonai kiadásainak fokozására késztetett, különösen Közép-Európában, a Baltikumban és Észak-Európában. Másfelől viszont a katonai célokra legtöbbet költő öt nyugat-európai ország – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország – további, kisebb megtakarításokat eszközölt a költségvetésében.

„Az ukrán válság alapvetően megváltoztatta a biztonsági helyzetet Európában, de ez egyelőre a legnyilvánvalóbban Oroszország szomszédainál figyelhető meg” – mondta Perlo-Freeman. Másutt a megszorítások hatására továbbra is a kiadások csökkenését lehetett megfigyelni.

Maga Ukrajna 2014-ben több mint 20 százalékkal fokozta katonai célú költekezését, 2015-ben pedig több mint duplájára tervezi emelni a fegyveres erőire fordított kiadásokat. Moszkva, az ukrán konfliktus előtt készített terveinek megfelelően szintén többet költ majd fegyverekre az idén – vélekedik jelentésében a stockholmi intézet.

Olyan térségekben, mint Afrika és a Közel-Kelet, a gyorsuló fegyverkezés „egyre súlyosabb terheket jelent a gazdaságok számára” – fűzte hozzá a programigazgató.


A növekvő tendenciák mögött ugyanakkor csak részben fedezhetők fel a rosszabbodó biztonsági körülmények, mivel azok legalább annyira a korrupció, az ország gazdasági-pénzügyi életét irányító érdekszövetségek és a tekintélyelvű kormányzás eredményei.

– mondta.


Latin-Amerikában Mexikó 11 százalékkal emelte katonai kiadásait, elsősorban a drogkartellekkel vívott csaták folytatódása miatt, míg Brazília védelmi célú költekezése enyhén csökkent, tekintettel az ország gazdasági nehézségeire. A legnagyobb, 34 százalékos visszaesést a térségben viszont a válság sújtotta Venezuelában mérték.