"Viktor!" "David!" Rég volt ilyen jó hangulatú találkozója Orbánnak

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

A diplomáciában szokatlanul hosszúra nyúlt tegnap David Cameron és Orbán Viktor nyolcszemközti találkozója, de nem ez volt az egyetlen változás az előzetes programhoz képest. Közben körvonalazódik, mi lehet a kompromisszum a londoni magyarokról.


Egyszer majd kérni fogunk öntől valamit Mr. Cameron!” – írtuk A tanúból vett idézettel a brit kormányfő budapesti látogatását beharangozó cikkünkben, és David Cameron villámlátogatása után magyar kormányzati értékelés szerint valóban ez a helyzet állt elő: a magyar fél kompromisszumkésznek mutatkozik a kelet-európai munkavállalókat érintő brit igényekkel szemben, hogy ezt később egyfajta biankó csekként majd beválthassa brit támogatásra a jövőben valamely más uniós ügyben.

Mint korábban megírtuk, David Cameron a jelek szerint elsősorban a Visegrádi 4-ek tagállamainak támogatását szeretné első körben megszerezni uniós reformjavaslataihoz; ezek egyik legkényesebb pontja, hogy az országba érkező, más uniós tagállamokból származó munkavállalók csak négy év munkaviszony után kaphatnának szociális juttatásokat Nagy-Britanniában, illetve az otthon maradt családtagok után még akkor sem.

A csütörtöki megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy mivel a hivatalos statisztikák szerint 55 ezer kint tartózkodó magyar dolgozik, akik többet fizetnek be adók, járulékok formájában a brit szociális kasszába, mint amennyit felvesznek onnan, ezért az „ügyeskedőkkel szembeni fellépéssel nincs bajunk”.



Orbán Viktor csak azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem fogad el semmilyen, a kelet-európai munkavállalókat diszkrimináló megoldást. Egy kormányzati forrásunk szerint ebben Angela Merkel támogatására is számíthatnak a keleti tagállamok, ugyanis a német kancellár is kijelentette már, hogy nem támogat semmilyen megkülönböztetést, még ha el is ismeri a brit kérések egy részének jogosságát.

A Daily Telegraph pénteki cikke szerint már körvonalazódik egy kompromisszum, amely mindkét félnek elfogadható lehet: eszerint Nagy-Britanniában bevezetnék a négyéves tilalmat, ugyanakkor ez vonatkozna az ország munkaerőpiacára éppen belépő 18–22 éves brit állampolgárokra is: ők szintén legkorábban négy év után kaphatnának szociális juttatásokat. Egy kormányzati forrásunk szerint ez egyébként azért is elfogadható lehet a V4-ek számára, mert a szigetországba munkát vállalók úgyis a magas fizetésért mennek, nem a szociális juttatásokért.

A Telegraph szerint volt még egy másik brit javaslat is: eszerint a huzamosabb külföldi tartózkodásból hazatért britekre vonatkozna a négyéves várakozási idő, de ilyen szabály a Telegraph uniós forrásai szerint úgysem „menne át” Brüsszelen.

A brit uniós tagságról döntő népszavazás majdani eredményétől láthatóan tartó Cameron még azt is szeretné elérni, hogy „rendkívüli esetekben” felső korlátot szabjanak az egy-egy tagállamba érkező külföldi munkavállalók számában. Más tagállamok és az Európai Bizottság ezt csak abban az esetben fogadná el, ha maga a Bizottság lenne az a testület, amelyik ilyen korlátot – ideiglenesen – meghatározhatna, ezt viszont Londonban utasítják el. Itt az lehet majd a kompromisszum, hogy egy „harmadik, független testülethez” kerülne a döntés joga.


Londoni magyarok állnak sorba, hogy választhassanak


Viktor és David

Diplomáciai és kormányzati forrásaink is arról beszéltek egyébként a tegnapi megbeszélések után, hogy valóban régen volt már ennyire jó hangulatú bilaterális találkozó Orbán Viktor és egy másik kormányfő között. „Az, hogy Davidnek és Viktornak szólították egymást, nem színjáték volt: valóban ennyire közvetlen a kapcsolat a két ember között, kifejezetten bírják egymást” – mondta egy diplomáciai forrásunk.

Bár Cameron némi késéssel érkezett, és egyébként is csúszott a program, a találkozó legfontosabb része egy óránál is tovább tartott. Ezen csak Orbán Viktor, Szijjártó Péter, valamint Cameron és egy tanácsadója vett részt. „Szokatlan, hogy a szűk körű, kvázi négyszemközti megbeszélések ennyire hosszúak legyenek. Ez csak akkor van így, ha a két vezető nagyon jóban van egymással, vagy ha nagyon sok vitás ügyet kell megbeszélni, de most nyilván az elsőről volt szó” – mondta egy diplomáciai forrásunk.

Egy kormányzati informátorunk szerint ugyanakkor az angolul jól beszélő kormányfő kifejezetten szereti a szűk körű, akár valóban négyszemközt, tolmácsok nélkül zajló megbeszéléseket, ha erre lehetősége van. A tegnapi hivatalos program másik eleme egy úgynevezett plenáris megbeszélés volt, ezen magyar részről Orbán Viktoron és Szijjártó Péteren kívül

  • Czukor József és Gottfried Péter, a kormányfő külpolitikai tanácsadói,
  • Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára,
  • Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinet parlamenti államtitkára és
  • Szabadhegy Péter londoni magyar nagykövet vett részt.
Ez azt jelenti, hogy Lázár János és Rogán Antal minisztériuma is egyformán kapott képviseletet. Ez a megbeszélés azonban az elhúzódó szűk körű tárgyalások miatt mindössze tíz perces volt – vagyis gyakorlatilag csak bemutatkoztak egymásnak a felek.

Kormányzati forrásunk egyébként azzal magyarázta a magyar kompromisszumkészséget, hogy „jelenleg a magasabb érdek a britek unióban tartása, ehhez pedig Cameronnak eredményeket kell felmutatnia a népszavazás előtt”, így kontraproduktív lenne a szociális ellátás ügyében keménykedni – főleg, hogy a lengyel kormány már korábban közölte: amennyiben a britek segítenek kilobbizni egy NATO-bázist lengyel területen, ők is elfogadják a négyéves korlátot.

„Ez olyan, mint a közös uniós kasszából történő visszatérítés a briteknek: erről is mindenki tudja, hogy nem teljesen igazságos, de mivel mindenki tisztában van vele, hogy kölcsönös érdek London uniós tagsága, senki nem akadékoskodik, hanem elfogadja, hogy brit barátaink másképp állnak az unióhoz” – mondta egy külügyes forrásunk, aki szerint az, hogy Cameron egyszer sem említette „uniós migránsként” a magyar munkavállalókat, kifejezetten gesztusnak értékelendő, hiszen a brit köznyelvben csak így emlegetik a kelet-európaiakat. Ezt egyébként Orbán Viktor kikérte magának a sajtótájékoztatón.

Ugyanilyen gesztus volt, hogy Cameron a hivatalos programtól eltérve, útban a Parlamenttől a Sándor-palotához megállt a Duna-parton a holokauszt-emlékműnél egy gyertyagyújtásra, pedig ilyen protokolleseményeket ritkán szokott a programjába iktatni munkalátogatások alkalmával.

Cameron Budapestről hazament Londonba, de még januárban találkozik Bohuslav Sobotka cseh kormányfővel, Varsóban pedig már decemberben járt. Mint korábban megírtuk, a magyar diplomácia sem áll le, még ebben a hónapban Budapestre jön előbb Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter, majd február 8-án Beata Szydlo miniszterelnök is.