Veszélyes-e a társadalomra a magát menekültnek kiadó riporter?

Fotó: MTI / Rosta Tibor

-

Bíróságnak kell eldöntenie a kérdést, miután az Index munkatársa nem törődött bele, hogy az ügyészség megrovásban részesítette.


Azért emelt vádat az ügyészség Nyilas Gergely ellen – adta hírül az Index –, mert augusztus közepén, a menekültválság csúcsán kirgiz állampolgárnak adta ki magát a határrendészet munkatársainak. Az újságíró azt akarta megtudni, milyen hatósági bánásmódban részesülnek a menekültek. Így tudósított az előállításáról, a röszkei átmeneti táborról, a buszútról és a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságának győri udvaráról – egészen addig, amíg le nem leplezte magát, és el nem engedték.

Cikke megjelenése után feljelentette őt az Index állandó sajtólevelezője, de hivatalból büntetőeljárást indított a rendőrség is. A gyanú szerint Nyilas kolléga megtévesztette a hatóságokat, továbbá közokirat-hamisítást követett el. A Győri Nyomozó Ügyészség a nyomozást megszüntette, és Nyilas Gergelyt megrovásban részesítette.

Az ügyészségi határozat ellen Nyilas és ügyvédje panaszt, szerintük ugyanis a cselekményt a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény 8. § (1) szakasza szerint kellett volna elbírálni:

„A médiatartalom-szolgáltató, annak munkavállalója vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor.”

Nyilas érvelése szerint a migránsok hatósági kezelése, az idegenrendészeti eljárás lefolytatásának módja, a táborokban uralkodó körülmények közérdekű információnak számítanak, és a válság csúcspontján nagyon is indokolt volt mindezt a nyilvánosságnak bemutatni, és mivel ehhez hivatalos engedélyt nem kapott, erre egyedül úgy nyílt lehetősége, ha menekültnek kiadva magát járja végig az utat. A megrovást pedig azért sem fogadta el, mert ha később hasonló helyzetbe kerül, akkor a mostani esetet súlyosbító körülményként vennék figyelembe.

Nyilas határozottan cáfolja, hogy az akció közben közokiratot írt volna alá, mindössze egy tolmáccsal beszélgetett, aki közben egy hivatalosnak nem nevezhető A4-es papírra írogatott, majd megkérte őt, hogy írja alá cirill betűkkel.

Az ügyészség azzal utasította el Nyilas panaszát, hogy a riport semmi olyan új, tényszerű közlést nem tartalmazott, ami ne lett volna más sajtóforrásokból megismerhető, Nyilas kolléga „szubjektív benyomásainak és véleményének” bemutatása pedig „nem látszik megfelelni a közérdekű információ fogalmának”, ezért nem áll meg, hogy mindenképp szükség volt a jogsértésre. Az ügyészség szerint mindezek miatt Nyilas Gergely cselekménye bizonyosan veszélyes volt a társadalomra, nem áll fent a büntethetőségét kizáró körülmény.

Miután az ügyészség elutasította a panaszt, az ügy a bíróságon folytatódik.

Nyilas (és az Index) ügyvédje, Bodolai László felidézte, hogy arra például létezik ügyészségi állásfoglalás, hogy a büntetőjogilag necces megítélésű hálapénz utólagos elfogadásának jogkövetkezményei alól mentesül az orvos, ha az egészségügyi intézmény vezetője azt egy belső utasításban engedélyezte. Ennek fényében különösen furcsának nevezte, hogy az újságírók esetében hiába biztosított törvényi szintű mentességet direkt a Nyilaséhoz hasonló helyzetekre a jogalkotó, az ügyészség azt mégsem hajlandó figyelembe venni.