Veszélyben százezer család olcsóbb fűtése egy rendelet miatt

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Ujvári Sándor / MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Ujvári Sándor

-

Az olcsóbb, de nagyobb kéntartalmú szenet és lignitet a jövőben csak azok vehetik meg, akik erre hatósági engedélyt kapnak. Az engedély attól függ, hogy olyan kazánja van-e a családnak, amely képes a káros anyagok kiszűrésére. A szakemberek szerint a rendelkezés az áramfogyasztás, vagy rosszabb esetben a petpalackok és gumiabroncsok eltüzelése felé terelheti a szegényebbeket.


Újabb nehézségekbe ütköznek azok a családok, amelyeknek már eddig is alig volt pénze a fűtésre. Azokat az olcsóbb tüzelőanyagokat, amelyeket eddig vásároltak, a jövőben csak akkor vehetik meg, ha a tüzelőberendezésük kellően modern és képes a káros anyag kiszűrésére.

Márpedig ez éppen ellentmond egymásnak. Azok, akik eddig is az olcsó szenet vették, sokszor hagyományos kályhában égették azt el, tehát ezentúl nem lesznek jogosultak ilyen tüzelőanyag vásárlására. A kereskedők ugyanis a rendelet hatályba lépése után csak a tüzelőberendezésre kiadott hatósági engedély birtokában adhatják el a tüzelőanyagot a vevőnek.

A kormány rendelettervezete az unió által indított kötelezettségszegési eljárásra hivatkozik. Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarországon a porszennyezettség több területen meghaladja az unió által előírt levegőminőségi határéréket. A rendeletet jegyző Földművelésügyi Minisztérium most arra hivatkozik, hogy a kormány már 2011-ben elfogadott egy intézkedéscsomagot, amelynek része a háztartási tüzelőberendezésekben használt szilárd tüzelőanyagok minőségének a szabályozása.

Az előterjesztés ugyanakkor nem kertel, az intézkedés mintegy 100 ezer háztartást és 3000 kereskedőt érint. 2007 és 2013 között ugyanis ötszörösére nőtt a háztartások által felhasznált szén, már évi több mint 370 ezer tonna fogy el.

A rendelettervezet úgy határozza meg a jó minőségű tüzelőanyagot, hogy feketeszén és brikett esetében megajoule-onként legfeljebb 0,5 gramm lehet a fajlagos kéntartalom, barnaszén és tőzeg esetében pedig legfeljebb 1 gramm. A fűtőértéknek legalább 10 megajoule-nak kell lennie kilogrammonként.

Az ilyen tüzelőanyagot a rendelet hatálybalépése után is szabadon lehet árusítani, pontosabban a vevőnek továbbra is be kell mondania az adóazonosító számát. Az ennél rosszabb minőségű szenet viszont csak az veheti meg, akinek a tüzelőberendezését megvizsgálják, és alkalmasnak találják a káros anyag kiszűrésére.


Csökkenhet-e így a por?

Az általunk megkérdezett tüzelőanyag-kereskedők azt mondták, eddig nem tartották számon a kéntartalmat, de a legolcsóbb szénféle a mázsánként 4500 forint körüli árával valószínűleg már nem felel meg az előírásoknak. Pedig a rezsicsökkentések óta már eddig is voltak olyanok, akik át- vagy visszaszoktak arra, hogy árammal fűtsenek. Ami azonban ennél is aggasztóbb, hogy akinek az áram is drága, az minden egyébbel tömi majd tele a kályháját, nem pedig tüzelőanyaggal.

Fekete Gábor kereskedő tapasztalatai szerint eddig is a szegényebb és főként idős emberek fűtöttek szénnel, akik ha túl komplikáltnak találják a szabályozást, átszoknak más fűtőanyagra, de legalábbis az arányok megnőnek. Sokan ugyanis már eddig is rádobták a tűzre a petpalackokat vagy az autógumit, a lakótelepek közé beékelődött öreg családi házak lakói pedig a reklámújságokat, ami ugyancsak jó nagy bűzt tud okozni. Ráadásul a veszélyekre sincsenek felkészülve, és ha arra alkalmatlan kályhában elkezdenek fával tüzelni, a láng nyelve a kéménybe is belenyaldos, amely szétrepedhet ettől.


Évente 10 ezer élet

A kormány viszont azzal számol, hogy az intézkedés következtében jelentősen javul a levegő minősége. Jelenleg évente 7-7,5 ezer tonna kéndioxid és 1,2-1,4 tonna por (kisméretű részecske) jut a levegőbe a széntüzelés miatt. Ez 5-8 méter magasságban koncentrálódik, ami abszolút az érzékelésünk közelében van.

Azokon a településeken, ahol többen tüzelnek szénnel, a fűtési időszakban a határérték felett van a levegő szennyezettsége - állapítja meg az előterjesztés. A megbetegedésekben ez az egyik legjelentősebb kockázati tényező, Magyarországon évente 10 ezer idő előtti halál írható a számlájára, a szennyezett levegőjű városokban 10-20 százalékkal magasabb a halálozás, mint a tiszta levegőjű környezetben.

A jogszabály hatálybalépése várhatóan 2017 júliusa, vagyis a következő télre még fennmarad az eddigi rendszer. Igaz, a porszennyezés is.

A biomassza-tüzelés kettős megítéléséről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.