Versenyképesség: Magyarország rosszabbul teljesít

-

Svájc az élen, Magyarország lejtmenetben, hat helyet rontva a 69. a világ versenyképességi rangsorában. Ilyen rossz helyen az utóbbi évtizedben soha nem álltunk.


A World Economyc Forum által készített, idei versenyképességi ranglistát – továbbra is – Svájc vezeti Szingapúr és az USA előtt. A top 10-ben öt európai állam is helyet kapott.
Magyarország hat helyet rontva a 69., ami évtizedes távlatban a legrosszabb eredmény. A régióból egyedül a 77. Horvátországot előzzük meg, míg a Visegrádi Négyek többi tagállama (Lengyelország 36., Szlovákia 65. és Csehország 31.) elhúzott mellettünk, de még Románia is előttünk végzett a 62. helyen. A régió országai közül Magyarországnak romlott a legnagyobb mértékben a megítélése.
Az elemzés szerint a magyar versenyképesség gyengeségei a versenyképességi struktúra két végén találhatóak: az intézményrendszerben és az innovációs képességben. Ezenkívül kisebb mértékben ugyan, de gondok vannak az infrastrukturális ellátottsággal, valamint a pénzpiaccal is – olvasható a Kopint-Tárki közleményében, akik a magyar kutatást végezték.
Versenyképességünkben nyolc olyan pont is van, amelyek a világon a legrosszabbak között vannak. Ebből négy található az intézményrendszer kategóriában. Jelen felmérés alapján intézményrendszerünk és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek. A kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás, és a vállalati magatartás etikájával is gondok vannak.
Innováció kategóriában is intézményi problémák állnak fenn. A felmérés szerint a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését, pedig a magyar kutatóintézetek, valamint technológiai vállalatok minősége a világátlag felett van (igaz, a világ tudományos elitjétől mégis távol esik). Az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködések pedig nagyon gyengék.


A hírre a nemzetgazdasági minisztérium az alábbi közleménnyel reagált: „„A magyar gazdaság versenyképességének nem az az elsődleges fokmérője, hogy Magyarország hányadik helyen szerepel egy kutatóintézet rangsorában, hanem az, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben bővül, növekszik-e a foglalkoztatottság, egyensúlyban van-e az államháztartás, csökken-e az államadósság. A WEF ma megjelent rangsorában annak ellenére romlást mutat a magyar gazdaság versenyképessége, hogy a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó statisztikai adatok folyamatosan javulnak, a növekedés dinamikus, 2010 óta több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyensúlyba hoztuk a költségvetést és folyamatosan csökken az államadósság. Ezek az adatok, amelyeket az Európai Unió, a piaci szereplők, és most már a hitelminősítők is elismertek, jobban tükrözik a magyar gazdaság versenyképességét, mint a WEF rangsora.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a WEF rangsora nagyrészt szubjektiv gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapuló indikátorokon alapul. Tudomásunk szerint mindössze néhány tucat vállalatvezető vett részt a WEF felmérésében, vagyis a rangsor nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi. Jól megfigyelhető, hogy a konkrét statisztikai adatokon alapuló indikátorok javulást mutatnak (a felmérés szerint is), a megkérdezésen alapuló indikátorok esetében viszont sokszor egyértelműen érződik a szubjektivitás, ami sajnos az egész felmérést – és a rangsort is – torzítja. Nyilvánvaló szubjektivitásról tanúskodik – és ezért nehezen is vehető komolyan – például a felmérésnek az az eredménye, amely szerint az állami intézmények Albániában, Jamaikán vagy Ghánában jobban működnének, mint Magyarországon.”