Versenyképes-e a hazai felsőoktatás?

Somogyi Dorottya

Tudományos elismertség, kutatási eredmények, tanulási környezet, külföldi oktatók és hallgatók aránya, a felsőoktatásban összesen és a külföldön tanulók aránya, a felsőoktatásra fordított pénz - mind olyan szempont amelyek alapján összehasonlíthatók az egyes egyetemek, illetve a különböző országok felsőoktatása. Magyarországon deklarált cél a világszinvonaló, versenyképes felsőoktatás megteremtése, de közben a GDP-hez viszonyítva az európai átlagnál jóval kevesebbet költ a területre, és az utóbbi 10 évben az EU-n belül arányaiban itt csökkent legnagyobb mértékben a hallgatók száma is.


Jelenleg mintegy 300 ezer hallgató tanul a 72 akkreditált egyetemen és főiskolán, ahol 1242 – 150 különböző – alapszak, 1275 mesterszak, és 97 osztatlan képzés közül lehet választani, illetve 28 egyetem 162 akkreditált doktori iskolát működtet. Magyarországon 2004 és 2015 között az Európa többi országában jellemző trendtől eltérőan csökkent a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma: 2004-ben még 422 ezren voltak. Az EU-n belül rajtunk kívül csak Lengyelországban, Olaszországban, Lettországban és Litvániában lett ez alatt az idő alatt kevesebb hallgató,

Itthon körülbelül 14 hallgatóra jut egy oktató, ami rosszabb arány, mint mondjuk a német egyetemeken, de jobb, mint akár a brit felsőoktatásban. Ugyanakkor a minősített oktatók és kutatók aránya már jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi egyetemi rangsorokan előrébb sorolt intézményekben.

Ezekből a nemzetközi felsőoktatási rangsorokból több is van, és általában közös jellemzőjük az angolszász, intézmények dominanciája, valamint hogy az első tízben mindig ott vannak a legpatinásabb egyetemek: az amerikai Harvard és Stanford, valamint a brit Oxford és Cambridge.

A magyar egyetemek közül viszont a listákon gyakorlatilag csak az ELTE, a Semmelweis, a BME, a szegedi, a debreceni és a pécsi tudományegyetem jelenik meg, de sehol sem az első százban, ahova egyébként az európai intézmények közül brit, német, holland, svájci, francia, svéd, belga, spanyol, finn és dán egyetemek is szerepelnek.

A listák készítésekor különböző szempontokat vesznek figyelembe, de ezek között többnyire ott van a kormány stratégiájában is szereplő akadémiai értékek, a tudományos kiválóság és a minőségi oktatás.

A US News elsősorban az intézmények tudományos elismertségét és értékét veszi alapul, de az első 20-ban csak két európai egyetem – Oxford és Cambridge –található. Magyar egyetemek nem kerültek az első 100-ba sem a világ-, sem az európai ranglistán. Az ELTE, a BME. a Semmelweis, a szegedi és debreceni egyetem szerepelnek ugyan a listán, de a 465. és a 745. hely között. A tudományos elismertség és érték alapján rangsorol a shanghai Jiao Tong Egyetem Academic Ranking of World Universities (ARWU) listája is, ahol az ELTE és a szegedi egyetem szerepel a 400. és az 500. hely között, és ugyancsak ennek alapján állítja össze a listáját a University Ranking by Academic Performance (URAP), ahol az ELTE, a Semmelweis, a BME, a szegedi, a debreceni, és a pécsi egyetemek kerültek az első 1000-be az 513. és 877. hely között.

A Times Higher Education (THE) brit szakfolyóirat listáján csak olyan intézmények szerepelnek, amelyek alapképzéseket is indítanak, és több képzési területen oktatnak. A rangsor összeállításánál számít a tudományos elismertség és ismertség, a bevétel, a tanulási környezet – benne az oktatók és hallgatók aránya -, illetve a nemzetközi oktatók és hallgatók száma is. Az első ötben itt is szerepel Oxford és Cambridge, az első tízben pedig az amerikai intézmények mellé még két európai fért el. Magyar egyetemek – a Semmelweis, a BME, az ELTE, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem – az 501. és a 800. hely között találhatók a rangsorban.

A londoni székhelyű Quacquarelli Symonds (QS) szintén figyelembe veszi az oktatók és a hallgatók arányát, a külföldi hallgatók és oktatók számát, a tudományos értéket, ezen kívül a munkaadók véleményét. A magyar egyetemek – az ELTE, a a debreceni és a szegedi – az 500. és a 650. hely között szerepelnek.

A Cybermetrics Lab spanyol kutatóintézet által készített Webometrics (Ranking Web of World Universities) a webes megjelenéseket vizsgálják, vagyis azt, hogy mennyire "látható" egy felsőoktatási intézmény az interneten. A magyar intézmények közül az ELTE, a BME, a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek szerepelnek az első 1000-ben a 356. és a 880. hely között. Hasonló helyen állnak a magyar intézmények a leideni egyetem világranglistáján is.

A ranglisták persze nem feltétlenül mérik egy intézmény értékét vagy pláne vonzerejét, ugyanakkor képet adnak az egyetemen folyó tudományos munkáról, és az oktatás minőségéről is. Maguk az egyetemek - a magyar egyetemek általában nem - munkaadói és hallgatói elégedettségi felmérésekkel is megpróbálják tesztelni és megmutatni, hogy valójában mennyit is érnek.

A listákon egyébként nemcsak a magyar egyetemek szorultak hátra: egy korábbi európai uniós felmérés szerint az EU 4000 felsőoktatási intézményéből csak 200 található a legjobb félezer között. Az Európai Parlament már évekkel ezelőtt sürgette, hogy a versenyképesség javítása érdekében lépéseket kell tenni azért, hogy többen jussanak be a felsőoktatásba, legyenek mobilabbak a hallgatók, és legyen szorosabb az együttműködés az egyetemek, a vállalkozások és a közszolgálati szervek között.

Magyarország egyelőre a tavaly ősszel elfogadott felsőoktatási koncepciónál tart, amelyben az szerepel, hogy meg kell teremteni “az akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú" felsőoktatást, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően a tervek szerint 2030-ra Közép-Európa legjobb felsőoktatási rendszere jöjjön létre. A költségvetési támogatás azonban továbbra sem éri el a GDP 1 százalékát sem, amely az OECD-országok között a legalacsonyabb.

Ami a mobilitást illeti, 2000 és 2014 között megduplázódott a külföldön tanuló egyetemisták és főiskolások száma, és ezzel párhuzamosan kétszer annyian lettek azok is, akik külföldről érkeznek ide tanulni. Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint 2012-ben mintegy 10 ezer magyar diák tanult uniós felsőoktatási intézményben, és 12 ezer európai hallgató valamelyik magyarországiban.

Az összes – a 2012/2013-as tanévben a főiskolákon és egyetemeken tanuló mintegy 300 000 - diáknak kb 3 százaléka tehát az, amelyik épp külföldön végzi a tanulmányait, és ez az arány körülbelül ugyanekkora az EU-n belül is. Felmérések szerint a hallgatók 11 százaléka tölt több-kevesebb időt másik ország főiskoláin vagy egyetemein valamikor a tanulmányai alatt, kétszer ennyien pedig tervezik a külföldi tanulmányokat.




Versenyképes-e a hazai felsőoktatás?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN