Vérfarkas-konferenciát tartanak egy brit egyetemen

Fotó: Getty Images / István Hajdu

-

Nem őrültek meg a szervezők, csak szeretnék, ha teljesebb kép élne bennünk ezekről a lényekről.


A brit hertfordshire-i egyetem háromnapos konferenciát tart ezzel a címmel: A farkasok társasága – vérfarkasok, alakváltók és vademberek – írta az Independent. Az eseményre mintegy száz akadémikust és 50 felszólalót várnak a szervezők. És ez nem vicc, a szervezők megnyugtatnak mindenkit:


Nem hiszünk a vérfarkasokban, a vámpírokban vagy a zombikban, és nem is valljuk magunkat vérfarkasnak, vámpírnak vagy zombinak.

Az előadások között több igen izgalmas című is akad, mint például a Szőrös vagyok belülről: a farkasember meghatározása a kortárs irodalomban; A női vérfarkas és az új nő; vagy a Veszett kurvák és agyaras lotyók: a női vérfarkasok nőgyűlölő diskurzusai a XIX. századi mesékben.


A konferencia főszervezője az egyetem irodalom adjunktusa, dr. Sam George, aki először a tulipán kultúrtörténetéről írt, de aztán „áttért a sötét oldalra”. Az Independentnek a kezdetekről azt mondta:


Az egész azzal kezdődött, hogy kora XVIII. századi és reneszánsz irodalmat tanítottam a hallgatóknak, akik nem úgy tűntek, mintha ez rettenetesen érdekelné őket. Ezért megkérdeztem őket, hogy mit olvasnak, amire azt mondták, vámpírtörténeteket.

Ezért úgy döntött, hogy olyat tanít, ami érdekli is a diákokat, ráadásul mindig is szerette a vámpírokról szóló történeteket. Az egész odáig fajult, hogy az egyetemen 2010-ben létrehoztak egy modult Olvasni a vámpírokat címmel, és létrejött egy kutatócsoport is, a Nyílt sírok, nyílt elmék, amelyet természetesen George vezet.


Korábban már volt egy vámpír tematikájú konferenciájuk is, s a következő témája azért a vérfarkasok jelensége, mert Sam George szerint „a vámpírokhoz képest nem kapnak elég figyelmet, és sokkal kevésbé kutatott téma, mint a vámpíroké”.

Az adjunktus szerint ráadásul az ilyen tanulmányok


segítenek minket megismerni a félelmeinket, hogy mit jelent embernek lenni, és mit veszítünk el, ha állattá változunk.

George szerint Hollywood nagyon kiüresítette a témát, mert például a vérfarkasról szóló filmekben mindig az van, hogy akkor válik valaki félig emberré, félig farkassá, ha megharapja egy vérfarkas, pedig a régi folklórban és a középkori történetekben például akkor is vérfarkassá válhattunk, ha ittunk a lábnyomából.


A Twilight-sorozat vérfarkasával pedig az a baj, hogy tulajdonképpen nem is az, hanem egy alakváltó lény.