Véres és virtuális puccsok rázták meg Törökországot

Fotó: ANADOLU AGENCY / Hayati Akcay

-

A török politikában nem ismeretlen jelenség a katonai hatalomátvétel. Volt, amelyik a leghaladóbb alkotmány megírását kényszerítette ki, és volt olyan is, amikor 600 ezer embert börtönöztek be.


A konzervatív, sok kérdésben iszlamista fordulatot szorgalmazó Recep Tayyip Erdogan és a hadsereg viszonya régóta feszült. Mivel tartott az államcsínytől, Erdogan kitartóan próbálkozott azzal, hogy a fegyveres erőkből eltávolítsa a szerinte megbízhatatlan elemeket. Tábornokokat fogatott perbe hazaárulásért, és puccsista szervezkedést gyanított a hadsereg soraiban.

Félelme nem volt alaptalan. A fegyveres erők a világi Törökország őrzőjének tartják magukat - a katonák számára ez az atatürki örökség része. Ez a török államcsínyek kronológiája.

  • 1960. május 27. Cemal Gürsel tábornok és az őt támogató alacsonyabb rangú, fiatal tisztek átvették a hatalmat a jobboldali Adnan Menderes kormányától. Menderest azzal vádolták, hogy aláveti magát az USA akaratának, és felelős az ország szegényedéséért. Létrehozták az alkotmányozó testületet, amely 1961-ben megalkotta Törökország leghaladóbbnak tartott alaptörvényét. 1961. október 15-én a puccsisták befejezettnek nyilvánították tevékenységüket, és új választásokat írtak ki, de előtte még kivégezték Menderest és több miniszterét.
  • 1971. március 12. Lemondani kényszerült Süleyman Demirel miniszterelnök, miután - alacsonyabb rangú, de haladó felfogású tisztek szervezkedése - a hadsereg memorandumot intézett a kabinethez. Ezután a puccsisták reformot indítottak az állami hierarchia átalakítására, illetve a kommunista eszmék beszivárgásának megakadályozására.
  • 1980. szeptember 12. Kenan Evren tábornok irányításával - és az Egyesült Államok támogatásával - a hadsereg vezérkara hajtott végre puccsot, hogy pontot tegyen a radikális baloldali és a jobboldali szélsőséges mozgalmak közti évtizedes összetűzésekre, amelyek a polgárháború szélére sodorták az országot. A hatalomátvétel után politikai vezetők és aktivisták százait, szakszervezeti vezetőket és egyetemi tanárokat vetettek börtönbe. Az 1961-es alkotmányt eltörölték, és 1982-ben egy konzervatívabbat léptettek hatályba. 1983-ban választásokat is tartottak, de ebből a korábbi politikai elitet kizárták. Ez volt az eddigi legkegyetlenebb katonai puccs Törökországban: a hatalomátvétel heteiben és az azt követő hónapokban ötven embert végeztek ki, összesen 600 ezer embert vettek őrizetbe, és sokan meghaltak a kínzásokban is.
  • 1997. február 28. A hadsereg 18 pontos memorandumot terjesztett Necmettin Erbakan kormánya elé, a miniszterelnök gyújtó hangú iszlamista beszédei miatt. A lépéssel sikeresen kiprovokálták Erbakan lemondását - ez június 18-án történt meg -, így a hatalomátvétel vértelenül folyt le. Ezt az esetet azóta is virtuális vagy posztmodern puccsként emlegetik.