Várszegi Asztrik szerint a magyarok leragadtak az Egri csillagoknál

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Szigetváry Zsolt

-

A pannonhalmi főapát szerint fel kell tenni a kérdést, hogy a menekültekkel szemben a kereszténységet vagy inkább a jólétünket védjük-e.


Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a HVG-nek adott interjúban azt mondta, túlzottnak érzi, hogy a menekültek befogadásával hőstettet hajtottak volna végre. A magyarországi menekültkrízis közepén a főapátság nagyjából 50 embernek - zömmel családoknak - adott menedéket, miközben Erdő Péter bíboros arról beszélt, ezt az egyház miért nem tudja megtenni. A befogadott embereknek „eszük ágában sem volt Magyarországon maradni”, így ez szerinte egyszerű segítségnyújtás volt részükről. Arra a felvetésre, hogy magyarországi papok és püspökök azt mondják, a pápa „nincs képben”, mikor menekült családok befogadását kéri, Várszegi Asztrik azt mondta,



Ferenc pápa – ezt ne feledjük – nem a posztkommunista világból jött, hanem Latin-Amerikából, ahol a nyomornak emberi arca van; büdös, éhes, sír és az utcán hal meg. Aki ezzel találkozik, az vagy elmenekül előle, vagy azt mondja, hogy tennie kell valamit.

Beszélt arról is, Európa hagyományai, tradíciói ízig-vérig keresztény gyökerűek, de az nem azt jelenti, hogy cselekvésben és hozzáállásban is azok vagyunk.


A keresztény Európa, keresztény Magyarország utópia, ábránd. Akik az ellenkezőjét hangoztatják, őszintén feltehetnék a kérdést: tényleg a kereszténységünket védelmezzük? Nem inkább a jólétünket, a kényelmünket és a biztonságunkat féltjük?

Együttélés kérdésében Várszegi Asztrik szerint nehéz bölcsnek lenni, de az együttélés kérdései „jelentéktelenek ahhoz viszonyítva, hogy képesek vagyunk-e megnyitni a szívünket.” Történelmileg sok párhuzamot lehet felsorolni, hogy népek hogyan szorítottak ki virágzó vagy hanyatló civilizációkat és hogyan léptek az örökségükbe, hogy aztán ők is átadják a helyüket valami másnak -tette hozzá. Most azonban nem ezt a dinamikát érzékeli, hanem a felszított indulatokat.


Ráadásul mi, magyarok, mintha leragadtunk volna az Egri csillagok török- és iszlámszemléleténél. Pedig nem a XVI. század Oszmán Birodalmával állunk szemben!

A HVG-nek adott interjúban azt mondta, nemrég volt Fekete-Afrikában, ahol óriási a nyomor. Ez az Afrika is megjelenhet Európában. Szerinte már csak ezért sem lehet keresztény-muszlim ellentétre egyszerűsíteni a történteket.




Több ismeretre és józan hangra lenne szükség. De sajnos a politikai ráhatás és – ha lehet így fogalmazni – az egyházi tájékozatlanság erősíti egymást, táptalajt ad az egysíkú gondolkodásnak.