Varga Mihálynak meg kellett magyaráznia, miért mondott hülyeséget

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

A nemzetgazdasági miniszter másfél éve határozottan ellenezte a boltok vasárnapi zárvatartását, most mégis ő írta alá annak magyarázatát, hogy miért volt helyes az intézkedés. A tavalyi törvénymódosítás hatásainak elemzése ugyanakkor nem tér ki arra, hogy a boltzár mekkora kiesést okozott a gazdaságban és mennyire rontotta a versenyképességet.


Varga Mihály aláírásával jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése arról, hogy az elmúlt egy évben milyen hatásai voltak a vasárnapi munkavégzés tilalmának a kiskereskedelemben. A dokumentum számokkal igyekszik alátámasztani, hogy mindennek semmilyen káros következménye nem volt, miközben arra nem ad választ, hogy akkor most miért kell visszaállítani az eredeti rendet. Igaz, a számsorokból néhány kimaradt, vagy nem egészen azt mutatja, amit mások közöltek.


Miközben a vasárnapi zárvatartás indoklásában korábban hangsúlyosan szerepelt a kisebb, családi vállalkozásoknak a segítése, addig a Varga-jelentés most csak annyit tudott megállapítani, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket "nem érte hátrányosan" az intézkedés. Ha azonban ezt pontosabban megnézzük a hivatkozott kutatásban, akkor a Nielsen adataiból kiderül, hogy a közepes méretű boltokkal szemben a legkisebbeknek vagy csökkent a piaci részesedésük, vagy végleg lehúzták a rolót.


A leszakadó régiókban még rosszabb lett

Egy évvel ezelőtt az is késhegyig menő viták tárgya volt, hogy lesznek-e tömeges elbocsátások a kereskedelemben. Bár azoknak sem lett igazuk, akik tízezres munkanélküliséget vizionáltak, ám a kormány mostani elemzésében az szerepel, hogy 2015-ben éves átlagban 3,3 ezer fővel még nőtt is a létszám a kereskedelemben.

Csakhogy a minisztérium ábrája csak azokat a vállalkozásokat veszi figyelembe, amelyek 4 főnél több embert foglalkoztatnak, miközben a Nielsen adataiból is az derül ki, hogy éppen ezeknek a kisboltoknak kellett a legnagyobb arányban végleg bezárniuk. A délkeleti országrészben a 9 százalékuk adta fel a küzdelmet, míg Budapesten csak 3 százalékuk. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György egyenesen azt mondta a VS.hu-nak, hogy ha az ágazat teljes létszámát vesszük figyelembe, akkor idén januárig 9 ezerrel még csökkent is a bolti dolgozók száma.

Más kérdés, hogy ez nem feltétlenül a vasárnapi zárvatartásnak a következménye. Az ágazatra ugyanis a munkaerőhiány a jellemző, lasszóval sem tudnak annyi embert fogni, amennyit szeretnének. Az NGM maga is idézi a Spart, amely úgy ítéli meg, hogy az újranyitás csak még nagyobb problémákat fog okozni a súlyos munkaerőhiány miatt. A Spar nem is számol azzal, hogy minden üzletébe ismét lehet menni vasárnapokon is.


Ezért csúszunk lefelé a listákon

Az egyéves hercehurca valódi hátrányai ugyanakkor alig jelennek meg a Varga Mihály által jegyzett anyagban. Holott a gazdasági elemzők első reakciója az volt az újranyitás engedélyezésére, hogy a hétnapos munkahét akár 0,2 százalékponttal is növelheti idén a nemzeti összterméket, a GDP-t. Márpedig ez azt jelenti, hogy ugyanez a több 10 milliárd forint tavaly kiesett a gazdaság bevételeiből.

Ami viszont ennél is súlyosabb teher, az csak a jelentés utolsó mondatában jelenik meg, ott is egy szakszervezeti vezető szájába adva. Holott ha valami miatt, akkor emiatt aggódnia kellene a nemzetgazdasági miniszternek.


Az áruházak pedig láthatóan nem kampányolnak a vasárnapi újranyitás mellett, hiszen szerintük rendkívül költséges lenne visszaállni a régi rendszerre.

Ez ugyanis az ágazat szereplőinek a versenyképességét rontja, még akkor is, ha a jelentés megállapítja, hogy milyen jól alkalmazkodtak az üzletláncok a változó szabályokhoz. Ha viszont nem kellene alkalmazkodniuk a feleslegesen változó szabályokhoz, akkor jobb lehetne a teljesítményük, és Magyarországnak sem romlana folyamatosan a versenyképességi megítélése.


Pedig 2014 novemberében Varga Mihály még úgy fogalmazott a HírTV-nek adott interjúban, hogy "amikor az emberek jelentős része – minden ötödik ember – vasárnap intézi a vásárlást, akkor ezt korlátozni nem feltétlenül bölcs dolog".