Varga ismét több pénzt kér az EU-tól

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

-

„Magyarország határzár telepítését javasolja más országoknak” címmel közölt írást a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap szombaton Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel folytatott beszélgetés nyomán.


A lap újságírója, Christian Geinitz a miniszterrel Budapesten folytatott beszélgetése alapján készített írásának alcímében kiemelte: a „pénzügyminiszter” szerint az EU-nak figyelembe kell vennie a határ biztosításának nagy költségét a deficit kiszámításában.


A magyar kormány igazoltnak tartja menekültpolitikája helyességét, és javasolja más országoknak, hogy szintén műszaki zárral biztosítsák határaikat. „Jó példának tartom a zöldhatár számunkra hasznos és sikeres védelmét egy kerítéssel az illegális bevándorlók ellen – mondta Varga Mihály. – Miután Magyarország elindult ezen az úton, ugyanebbe az irányba mozdultak el más EU-országok, köztük Ausztria, Szlovénia és Horvátország” – tette hozzá.

A FAZ szerint a miniszter kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Németországnak is javasolja-e ezt a lépést. „A menekültek 95 százaléka Németországba akar menni, nem veszem magamnak a bátorságot, hogy tanácsokat adjak a szövetségi kormánynak” – mondta.


Adjon pénzt az EU

Varga Mihály a hét elején Berlinben találkozott német kollégáival, Sigmar Gabriel gazdasági miniszterrel és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel. El akarja érni, hogy az európai stabilitási paktum és a maastrichti konvergenciakritériumok betartásának vizsgálatánál ismerjék el a határok biztosításának és a „menekültek továbbításának” költségeit – írta a FAZ munkatársa. Magyarország 2015-re 200 millió euró kiadást tervezett erre a célra, az Európai Bizottság ebből csupán 4 millió eurót biztosít – olvasható a lap gazdasági rovatában megjelent cikkben.

„Olaszországgal, Ausztriával, Görögországgal és Máltával együtt az a meggyőződésünk, hogy az EU-nak figyelembe kell vennie az államháztartási hiány kiszámításában a migráció által keletkező aránytalanul nagy költségeket” – mondta Varga Mihály. Az ügyet fel akarja vetni az uniós pénzügyminiszterek jövő heti értekezletén. Wolfgang Schäuble ellenzi a törekvést, de remélhetőleg meg lehet győzni – tette hozzá.


Akár 40 millió menekült is megindulhat

Varga Mihály nem osztja Angela Merkel német kancellár azon aggodalmát, hogy a határzárak katonai összeütközésekhez vezethetnek a balkáni útvonalon. Elmondta, hogy nem tart fegyveres konfliktusoktól, attól viszont igen, hogy „hirtelen megindul az a 30-40 millió ember, akik útra készen állnak Szíriában, Afganisztánban, Bangladesben vagy Afrikában” .

Úgy vélte, a menekülthullámot két tényező erősítette fel: az egyik az, hogy Németország és Ausztria gyakorlatilag megnyitotta határait, a másik pedig az, hogy nincs egységes uniós menekültpolitika. Magyarország ezért arra kényszerült, hogy cselekedjen, és védje meg a schengeni övezet külső határát. Varga Mihály adatai szerint az idén nagyjából 400 ezer migráns érkezett Magyarországra, közülük 176 ezret regisztráltak a magyar hatóságok. A határzár elkészítése óta naponta csupán 10-20 menekült érkezik. „A kerítés segítségével elértük, hogy az áradatot fel lehet tartóztatni. Örülök, hogy ezt egyre több EU-tagország elismeri” – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály pozitívan értékeli a törökországi választás kimenetelét. Törökországban „stabil kormány” jöhet létre, és ez „stabilizálhatja a helyzetet a görög–török határon” – mondta.


Gazdasági hatások is vannak

A miniszter reményei szerint a menekültek okozta terhek ellenére a hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékán lehet tartani az államháztartási hiányt. A GDP-arányos államadósság csökken, az év végén a tervek szerint 76,1 százalékon áll majd. A maastrichti kritériumok legfeljebb 3 százalékot, illetve 60 százalékot írnak elő.

A GDP-növekedés gyengül. Tavaly még 3,7 százalékos volt, 2015-re 3,1 százalékos, 2016-ra 2,5 százalékos növekedést vár Varga Mihály. Rámutatott, hogy a konjunktúra alakulása külső tényezőktől is függ, például Kína és az EU növekedésétől és az amerikai kamatpolitikától – írta a FAZ a miniszterrel folytatott beszélgetés alapján.

A lap egy másik cikkben is idézte a nemzetgazdasági minisztert. A Volkswagen (VW) konszern dízelbotrányának új fejleményeiről szóló összefoglaló szerint Varga Mihály aggodalmának adott hangot a botrány hosszabb távú hatásait illetően. Elmondta, hogy az idén nem várható a magyar gazdaságot gyengítő hatás, de a hosszabb távú következményeket még nem lehet felmérni. Az viszont világos, hogy veszélyeket is rejt magában a szoros integráció a nemzetközi autóiparral. Ez az ágazat termeli meg a magyar GDP 7 százalékát. „Az előny egyben hátrány is” – mondta a miniszter, kiemelve, hogy a kormány a VW-botrány nyomán törekszik „a gazdaság diverzifikálásának felgyorsítására”.