Váratlan kudarccal végződött Szijjártóék tárgyalása

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

Bár a VS.hu információi szerint mindkét fél nagyon készült, mégsem sikerült aláírni Bogdan Aurescu román külügyminiszter budapesti tárgyalásai után a két ország közötti kisebbségvédelmi memorandumot, és egy sor más kérdésben sem közeledtek egyelőre az álláspontok. Szijjártó Péter a VS.hu kérdésére egyenesen „súlyos konfliktusokról” beszélt a két ország között.


Csütörtök hajnalig egyeztetett egymással a VS.hu információi szerint a román és a magyar külügyminisztérium delegációja Budapesten arról a kisebbségvédelmi jegyzőkönyvről, amely egy sor vitás kérdést lezárt volna a két ország között, de így sem sikerült olyan állapotba hozni a dokumentumot, hogy napközben Szijjártó Péter aláírhassa román kollégájával.

Pedig információink szerint mindkét fél részéről megvolt az erős politikai szándék, úgy tudjuk, Bogdan Aurescu egyenesen feltételül szabta, hogy csak akkor utazik, ha végül szignálhat is, és a magyar fél szintén szeretett volna konkrét eredményeket felmutatni. Minisztériumi forrásból még olyan információt is kaptunk, hogy a kormánypártoktól, Semjén Zsolt köréből nehezedett nyomás az egyébként pragmatikusabb hozzáállású külügyi vezetésre, hogy ne írják alá a jegyzőkönyvet, ezt ugyanakkor más források egyelőre nem erősítették meg.

A kisebbségvédelmi jegyzőkönyv aláírásának elmaradásával kapcsolatban sem a magyar, sem a román külügyminiszter nem titkolta, hogy egy sor kérdésben teljesen eltérőek az álláspontok, a VS.hu kérdésére azonban sem Bogdan Aurescu, sem Szijjártó Péter nem akart belemenni a részletekbe. A magyar külügyminiszter azonban úgy fogalmazott: nem is lenne érdemes tagadni, hogy sok vitás kérdés, súlyos konfliktusok is terhelik jelenleg a magyar–román viszonyt, de a leglényegesebb, hogy a párbeszéd folyamatos, és mindkét fél igyekszik ezekre megoldást találni.

Információink szerint a megoldatlan ügyek közé tartozik egyelőre ennek részeként a Gozsdu-hagyaték, ide tartozik például a Gozsdu-udvar tulajdonjoga körüli vita is, ugyanis az erről szóló egyezményt a román parlament máig nem ratifikálta. Egy az ügyre rálátó forrásunk szerint a román kormány kész a ratifikációra, de kárpótlást szeretne cserébe.

Román forrásból úgy értesültünk, a magyarországi románság támogatásával sem elégedett a román kormány, így ez szintén közrejátszhatott a sikertelenségben. Erről egyébként maga Aurescu is beszélt a román Agerpress hírügynökségnek.


Így csak a két ország optikai adatátviteli hálózatát összekötő rendszerről írtak alá megállapodást. Igaz, emellett egy sor fontos gazdasági kérdésben is volt előrelépés. Megegyezés született a magyar M43-as és a román A1-es gyorsforgalmi út összekötéséről, új határátkelők megnyitásáról, valamint annak a román gázvezeték-interkonnektornak a megépítéséről, amelynek révén a Szeged–Arad földgázvezetéken a jövőben akár évi 4,4 milliárd köbméter gáz is érkezhet majd Magyarországra.


Egy aláírnivaló azért volt


Utóbbi szintén egyike volt a rég megoldatlan ügyeknek, Románia ugyanis a létesítményért cserébe garanciát kért arra, hogy a román gázt Magyarország nem adja tovább harmadik félnek, amire a magyar kormány nem akart igent mondani. Most egyik külügyminiszter sem mondta el, végül milyen konstrukcióban sikerült megegyezni. Aurescu ugyanakkor arról beszélt, a beruházáshoz uniós pénzre is szükség van, ez bizonytalansági tényezőt jelenthet a megvalósításban.


Megint megpróbálják

A két ország közötti jelenleg nem túl jó viszonyt jelzi, hogy régóta nincsenek magyar–román közös kormányülések, és 2011-óta még a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság sem ülésezett. Igaz, legalább abban sikerült megegyezni, hogy utóbbit a következő hetekben újra összehívják, és tesznek még egy kísérletet a jegyzőkönyv aláírására.

Aurescu most is hangsúlyozta, hogy a román alkotmánnyal ellentétes lenne bármilyen magyar területi autonómiatörekvés, így az számukra elfogadhatatlan. (A márciusi rendkívüli nagyköveti értekezleten Orbán Viktor is arról beszélt: a szomszédos országokkal a pragmatikus viszony, a gazdasági kapcsolatok erősítése az elsődleges, így ha „valahol érzékenyek az autonómia kifejezésre, akkor azt ott nem kell használni”. Szili Katalin volt MSZP-s házelnököt ugyanakkor nemrég az autonómiakoncepció kidolgozásáért felelős biztosnak nevezte ki a miniszterelnök.)

Aurescu beszélt arról is, hogy Romániának fontos lenne az Vertical Corridornak nevezett gázvezeték megépítése. Ebben egyelőre Görögország, Bulgária, Románia venne részt, és török gázt szállítana Európába, de ehhez Románia szívesen bevonná Magyarországot is. A magyar kormány azonban Szerbiával, Macedóniával és Görögországgal építene vezetéket.

Konfliktust okozhat a két ország között a korrupcióval vádolt volt RMDSZ szenátor, Markó Attila ügye is. A politikus Budapestre szökött a letartóztatási parancs elől, mire Románia nemzetközi körözést kért Markóra, amit az Interpol szerdán ki is adott.

Innentől a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, ez hatósági ügy, amihez a minisztériumnak nincs köze. Aurescu tagadta, hogy a vizsgálatnak bármilyen politikai felhangja lenne, Markó viszont a romániai magyar politikusok elleni politikai leszámolásról beszélt a Mandiner.hu-nak adott interjújában. Román forrásaink azt mondták, a román korrupcióellenes ügyészség politikai hovatartozástól függetlenül jelenlegi vagy volt kormányzati és ellenzéki politikusok ellen is vizsgálódik, túlnyomó részük ráadásul román nemzetiségű.