Vannak elégedetlen szavazók, de nehéz elérni őket

Fotó: MTI / Rosta Tibor

-

Az alacsony iskolázottságú, idősebb, kistelepüléseken élő választók között a legnagyobb az elégedetlenség ma Magyarországon. Az ellenzéki pártok számára komoly politikai feladatot jelent, hogy az elégedetlen szavazók többségét nem lehet interneten elérni.


A 2018-as választások közeledtével egyre fontosabbá válik, hogy kik azok a szavazók, akik elégedettek, és kik azok, akik elégedetlenek a dolgok alakulásával és kritikusan szemlélik a kormány munkáját. A Policy Solutions, a Závecz Research és a Friedrich-Ebert-Stiftung ezért arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, milyen jellemzői vannak azoknak a választópolgároknak, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon.

A magyar választókat nem jellemzi derűlátás az ország helyzetét illetően, az állampolgárok többsége szerint ugyanis rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. A válaszadók 61%-a látja borúsan a helyzetet, és mindössze 31% tekinthető bizakodónak. A nők (62%) egy árnyalattal sötétebben látják az ország helyzetét, mint a férfiak (59%) – de alapvetően mindkét csoportra a negatív helyzetértékelés jellemző. Valamennyi korcsoportban a rossz irányt érzékelők vannak többségben, a legelégedettebbnek a 30-39 évesek mondhatók (40%-uk). 40 év felett az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedik a borúlátók aránya. A 60 évnél idősebb korosztály van a leginkább lesújtó véleménnyel a mostani közállapotokról: kétharmaduk szerint ma Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, és csupán negyedük lát okot az optimizmusra.

Az iskolai végzettség szintje erős kapcsolatot mutat az ország helyzetének megítélésével. Minél képzettebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy pozitívan ítéli meg azt az irányt, amelyen az ország halad. A legkevésbé iskolázottak, a 8 osztályt sem végzők csoportját minden társadalmi csoportnál erősebb negatív érzület jellemzi: 83%-uk szerint rossz irányba mennek a dolgok hazánkban. A diplomások a legkevésbé borúlátóak, körükben az átlagosnál jóval magasabb az itteni helyzetet jónak ítélők aránya (41%). Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy ez is inkább csak mérsékelt pesszimizmust jelent, hiszen még a legmagasabb végzettséggel rendelkező, és így a leginkább pozitív álláspontot képviselő csoporton belül is az elégedetlenek vannak többségben (50%).

A kutatásból az is kiderül, hogy minél nagyobb településen él valaki, annál kevésbé látja rossznak a dolgok alakulásának irányát a mai Magyarországon. Ennek megfelelően Budapesten találjuk a legtöbb optimistát (35%), de ez is csak egy erős kisebbséget jelent (55%-uk ugyanis elégedetlen). A kisebb városokban élők álláspontja megegyezik az országos átlaggal (31%), a községekben élők körében még alacsonyabb az optimisták aránya: 28%. Összességében tehát a kis településeken a legkedvezőtlenebb az ország által követett irány megítélése.

Az elemzés alapján kijelenthető, hogy az elégedetlen szavazók többségét nem interneten lehet elérni. A gyakori internethasználók elégedettebbek a dolgok aktuális alakulásával, mint azok, akik csak ritkán, vagy egyáltalán nem használják a világhálót. Az alkalmi internetezők rendkívül kritikusak: több mint háromnegyed részük úgy látja, hogy rossz irányba haladnak a dolgok. Az internetet legalább heti rendszerességgel használók ugyanakkor optimistábbak a teljes magyar népességnél: 43%-uk szerint jó irányba haladnak a dolgok.

Politikai értelemben az elégedetleneknek négy számottevő méretű és markánsan elkülöníthető csoportja különböztethető meg: a bizonytalan (a teljes népesség 22%-a), a baloldali-liberális (17%), a jobbikos (12%) és a kormánypárti elégedetlenek (5%). Figyelemre méltó tehát, hogy a kormánypárti szimpatizánsok egy szabad szemmel is jól látható része sem ért egyet a dolgok jelenlegi alakulásával.

A legnépesebb csoportot alkotó politikai értelemben bizonytalan, az ország helyzetével elégedetlen szavazók körében enyhe női túlsúlyról beszélhetünk, és az átlagosnál nagyobb arányban képviseltetik magukat az 50 éven aluliak között. Kiugróan magas arányban vannak jelen a legiskolázatlanabb, 8 osztálynál kevesebbet végzett csoporton belül. Ezzel összefüggésben sokan közülük munkanélküliek, az álláskeresők közel fele tartozik közéjük.

A baloldali-liberális elégedetlenek nagyobb arányban kerülnek ki a nők közül, korszerkezetük pedig erőteljes idősödést mutat, a 60 év felettieknek messze a legnagyobb részét ez a csoport alkotja. Jellemzően az alapfokú végzettségűek körében találhatók, emellett igen erősen felülreprezentáltak a nyugdíjasok és háztartásbeliek inaktív csoportján belül. Legjellemzőbb lakóhelyük a főváros, de a kisebb településtípusokban is viszonylag kiegyensúlyozott arányban vannak jelen.

A Jobbik az országos helyzettel elégedetlen szimpatizánsai a párt táborának profiljához kapcsolódóan főként a férfiak és a 40 év alatti korosztályokban vannak jelen. Tipikusan szakmunkás, illetve középfokú végzettséggel rendelkeznek. Minden településtípuson hasonló arányban találhatjuk őket.

Az országban zajló folyamatokkal szemben kritikus fideszesek között nagyjából kiegyensúlyozott a férfiak és nők aránya, és életkor alapján is viszonylag egyenletesen oszlanak meg. Az átlagosnál többen vannak ugyanakkor a legkevésbé iskolázottak körében, a közép- és felsőfokú végzettségűek között pedig alig vannak jelen. Budapest felől a kisebb települések felé haladva növekszik a fideszes elégedetlenek részaránya. A Fidesz elégedetlenjei az átlagosnál nagyobb arányban élnek vidéki kisvárosokban és falvakban, és jellemzően segéd- és betanított munkások. A Fidesz gyenge pontját tehát az alacsony iskolázottságú, rossz anyagi helyzetben lévő, kistelepülésen élő támogatói jelentik.