Van, aki már tényként kezeli Brüsszelben a "mini-Schengent"

Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

-

Bár az Európai Bizottság és egy sor tagállam is ellenzi, a koncepción már dolgoznak, és az sem zárható ki, hogy tagállami döntések alapján vezetik be a keleti határellenőrzést az EU-n belül – több forrásunk is erről beszélt Brüsszelben. Egyfajta büntetés lenne a kelet-európai tagállamokkal szemben a menekültügyi ellenkezés miatt.


Népszavazást tartanak a hétvégén Hollandiában az Ukrajnával kötendő uniós szabadkereskedelmi egyezményről. Az elsőre nem túl jelentősnek tűnő esemény egy holland EP-képviselő szerint fontos indikátora lehet a közvélemény hangulatának a kelet-európai államokkal kapcsolatban, beleértve az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokat is.

Márpedig informátorunk szerint szinte biztos, hogy leszavazzák majd a szabadkeresekedelmi egyezményt, nem is azért, mert a holland választók kifinomult nemzetközi piaci ismeretekkel bírnak, egyszerűen arról van szó, hogy egyre komolyabb az ellenállás mindennel szemben, ami a „keletiekhez” kapcsolódik.

Mindez hatással lehet az utóbbi hetekben napvilágot látott úgynevezett „kis-Schengen” elképzelésekre is. Eszerint az uniós tagországok egy csoportja (a Benelux államok, Németország, Franciaország, esetleg a skandinávok, és Spanyolország) csak egymás között hagyná meg a határok ellenőrzés nélküli átjárhatóságának lehetőségét, saját külső határaikon visszaállítanák az ellenőrzést.

Ha megvalósul, az nyilván nagyon érzékenyen érinti majd a kimaradókat – így a 2004 után csatlakozott tíz tagállamot is. (Románia, Bulgária, Horvátország még nem része a rendszernek.) Nem véletlen, hogy Orbán Viktor is arról beszélt nemrég a Politicónak adott interjújában, hogy mindenáron fent kell tartani a schengeni rendszert, és november 26-án Jean-Claude Juncker, az EU Bizottság elnöke is azt mondta Brüsszelben, hogy ha Schengen megszűnik, az EU alapjai kerülnek veszélybe.

Politikai akarat ugyanakkor kétségtelenül van a változtatásra, és ez összefüggésben van a menekültügyben tapasztalható uniós szakadással is. A nyugat-európai tagállamok vezetői, elsősorban Mark Ruute holland kormányfő, Angela Merkel német kancellár, Matteo Renzi olasz miniszterelnök, Werner Faymann osztrák kancellár, vagy Francios Hollande francia elnök többször nyíltan bírálták a keleti tagállamokat, amiért azok egységesen elutasították például a menekültkvótát, de Orbán Viktor legutóbb a 400 ezer, Törökországból átveendő migráns ellen is kikelt, éles szócsatába keveredve Junckerrel, és Merkellel is.

Minden bizonnyal ezzel is összefüggésben van például az, hogy Merkel nemrég nyilvánosan párhuzamot vont az eurózóna országai, és a schengeni államok között a gazdasági nehézségek, és a menekültprobléma leküzdésében. (Persze Szlovákia és Észtország a közös valuta használója, de nem lenne ugyanakkor tagja a „mini-Schengennek”.) Egy bizottsági forrásunk szintén arról beszélt: menekültügyben akkora az ellentét az EU keleti és nyugati része között, hogy ennek óhatatlanul politikai következményei lehetnek – logikusan adódik, hogy a szolidaritást nem vállaló keletieket ezzel büntessék például.

Forrásunk azt állította, beszélt holland kormánytisztviselőkkel, akik azt mondták neki: már dolgoznak a koncepción, de egyelőre szakértői szinten, holland kormánypolitikus egy darabig még biztosan nem fog erről nyíltan beszélni a nyilvánosság előtt. A már idézett holland EP-képviselő szintén megerősítette, hogy kormányszinten ez már téma Hágában. Igaz, szerinte a konzervatív-liberális, valamint szocdem összetételű kormánykoalícióban valószínűleg nagy vita várható majd.

Úgy tudjuk, magyar részről sem zárják ki, hogy komolyan felmerüljön az ötlet, mert, mint a Financial Times megírta, a görög schengeni-tagságot akár már pénteken felfüggeszthetik. Ez pedig akár egy első dominóként is működhet majd. A görög felfüggesztéshez elég, ha az uniós belügyminiszterek minősített többséggel megszavazzák az indítványt.

Igaz, egy magas rangú bizottsági forrásunk szerint a teljes rendszer bedöntése alapszerződés-módosítást igényelne, és ehhez biztos nem lesz meg az egyhangú döntés az EU állam-, és kormányfőiből álló Európai Tanácsban. Egy másik bizottsági informátorunk szerint viszont akár spontán is létrejöhet a „mini-Schengen”:


ehhez elég, ha egyre több tagállam bevezeti a kötelező ellenőrzést saját határain, majd kormányok egy csoportja egyoldalúan úgy határoz, hogy egymás között viszont nem alkalmazzák az intézkedést.

„Tulajdonképpen visszatérés lenne az egész egy korábbi, már működő állapothoz, így hamar meg lehetne csinálni. Persze a keletieknek rossz lenne, de most olyan a hangulat, hogy ez nem biztos, hogy komoly szempontként szerepelne a vitában. Majd azt mondják nekik: ha ti magunkra hagytatok minket a menekültkrízisben, most mi is magatokra hagyunk ezzel titeket” – mondta informátorunk.

Egy másik bizottsági forrásunk ellenérvként csak annyit tudott felhozni, hogy az európai uniós üzleti világ már annyira hozzászokott a szabad mozgáshoz, hogy biztosan elutasítana minden korlátozó intézkedést. „Ők pedig elég befolyásosak, ha nem is mutatkoznak a nyilvánosság előtt” – fogalmazott.