Válsághelyzetet hirdet a kormány, katonákat küldenek a határra

Fotó: AFP / ATTILA KISBENEDEK

-

Benyújtották a törvényjavaslatokat, amelyektől a menekülthullám megállítását várják a kormánypártok: a kormány által kihirdetett válsághelyzet több jogot ad majd a hatóságoknak, zárt tranzitzónák épülnek, és fegyveres katonák mennek a határra.


„Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” – ez lesz a kulcsszó a menekültkrízis kezelésében azon törvényjavaslatok alapján, amelyeket pénteken nyújtott be a parlamentnek Pintér Sándor belügyminiszter, illetve fideszes képviselők, köztük Rogán Antal frakcióvezető. A törvényjavaslatokat jövő csütörtökön, rendkívüli ülésen kezdi meg tárgyalni az Országgyűlés. A törvénymódosítások zöme szeptember 15-én lépne hatályba.

A válsághelyzetet a javaslat értelmében a kormány hirdeti ki az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, ha a menedékkérők száma meghalad egy bizonyos határt (például havi átlagban napi ötszáz főt), vagy az úgynevezett tranzitzónákban már nagyon sokan tartózkodnak (havi átlagban ezer fő fölött).

A válsághelyzet kihirdetése egy sor rendkívüli intézkedésre ad lehetőséget, például a menedékkérelmek elbírálását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) helyett a rendőrség, sőt a honvédség is végezhetné. A válsághelyzet hat hónapra szólna, de a kormánynak joga lenne meghosszabbítani, amiről csak beszámolással tartozna a parlament illetékes bizottságának (a katasztrófák esetén bevezethető, úgynevezett veszélyhelyzet esetén ehhez parlamenti jóváhagyás kell).


Több jogot a rendőröknek

A rendőrségi törvény kiegészül azzal, hogy a rendőrség az általános határőrizeti feladatokon kívül „rendészeti, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön felderítő tevékenységet végezhet, amely során információkat gyűjt az államhatár rendjét veszélyeztető cselekmények felderítése és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében”.


Emellett a rendőrség egy egész sor új jogosítványt is kap „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” esetére: például „járványügyi intézkedések biztosítása céljából” lezárhat utakat, területeket, épületeket, emellett közintézmények működését korlátozhatja, külön írásos utasítással magánlakásokba is beléphet.

A járványügyi intézkedéstől függetlenül, általános szabály szerint válsághelyzetben a rendőr magánlakásba is beléphet majd, ha gyanítható, hogy ott jogellenesen Magyarországon tartózkodó ember van.


Katonák mint rendőrök

A honvédelmi törvény változása alapján a katonaságnak joga lesz ahhoz, hogy migrációs válsághelyzetben fegyvert használjon a határőrizethez. A törvényjavaslat szerint a honvédség előre meghatározott céllal, létszámmal és eszközökkel, erre kijelölt területeken segíti a rendőrség munkáját. A katonákat csak katonai parancsnokok utasíthatják, a rendőrség hatáskörét nem vonhatja el a honvédség.

A katona megállíthat majd autókat, lezárhat területeket, használhat kényszerítőeszközt, de mindez nem irányulhat az élet kioltására.

A tervezet szerint nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogóháló használata. A kényszerítőeszköz alkalmazását a feletteseinek jelentenie kell, a felettesei minden esetben kivizsgálják annak jogszerűségét.


Zárt táborok, kiutasítás

A büntető törvénykönyv javasolt módosítása alapján önálló tényállás lesz a „határzár tiltott átlépése” és a „határzár megrongálása” is. Előbbiért három, utóbbiért egytől öt évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kapni. A határátlépés során elkövetett bűncselekmény szankcionálásakor nem lenne lehetőség eltekinteni a kiutasítástól, azaz aki illegálisan jön Magyarországra, azt előbb-utóbb akkor is kiutasítják, ha menedékjogot kér. A határzárral kapcsolatosan kizárólagos hatásköre lesz a Szegedi Járásbíróságnak és a Szegedi Törvényszéknek.

A kormány tervei szerint a déli határon tranzitzónákat állítanak fel – ennek érdekében építési szabályokat is módosítanak – a zónákban elhelyezhetők lesznek a nagy számban érkező migránsok. A tranzitzónák lényegében zárt menekülttáborok lesznek, vagyis csak akkor lehet majd belépni Magyarország felé, ha lezárult a – korábban már jogszabály-módosítással felgyorsított – menekültügyi eljárás. Ez valószínűleg ellentétes lesz az EU-s irányelvvel, amely szerint nem lehet valakit csak azért őrizetben tartani, mert menedékjogot kért, de ez csak évek múlva derülhet ki, mikor döntést hoz az Európai Bíróság.


A Jobbik gyorsabb volt

A Jobbik már megelőzte a kormánypártokat, Vona Gábor frakcióvezető és társai csütörtökön három javaslatot is benyújtottak: az első egy Alaptörvény-módosítás, amely lehetővé tenné veszélyhelyzetben a határ katonai erővel történő lezárását „bizonyos személyeknek az országba történő bejutása megakadályozása céljából”.

A második a büntető törvénykönyv módosítása, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná a jelenleg szabálysértésnek számító illegális határátlépést; alapesetben egy év szabadságvesztéssel fenyegetné, de súlyosbító körülmény lenne a csoportos elkövetés, illetve ha felfegyverkezve vagy „dolog elleni erőszakkal”, például a kerítés átvágásával követik el. Utóbbi két esetben a büntetés elérhetné az öt évet is.

A jobbikos csomag utolsó eleme a menedékjogról szóló törvényt módosítaná: nem lehetne elismerni menekültként azt, akit jogellenes határátlépés miatt kiutasítottak az országból. Mindezek következménye az lenne, hogy lényegében csak annak lenne elméleti esélye a menedékjogra, aki szabályosan, a határátkelőn jelentkezik a magyar hatóságoknál.