Vallon blokk az EU és Kanada között

-

Továbbra is teljes a bizonytalanság az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás jövő heti aláírása körül, miután a kereskedelmi miniszterek keddi válságtanácskozása nem hozott áttörést, és még gyarapította is a problémák számát. Magyarország veszítene azzal, ha nem jönne létre a megállapodás – szögezte le Szijjártó Péter külügyminiszter.


A mindössze 3,4 milliós lélekszámú belga régió, Vallónia makacs ellenállása miatt továbbra is kérdéses, hogy október 27-én aláírják-e az EU és Kanada között a széles körben legmodernebbnek és az EU számára kifejezetten előnyösnek tartott szabadkereskedelmi egyezményt – tudósít a Bruxinfo. A kereskedelmi miniszterek a héten Luxembourgban veselkedtek neki a témának, ám a 4 órás tárgyalás végén úgy álltak fel, hogy megoldás helyett még jobban összegabalyították a szálakat.

Tartalmi síkon egyedül Belgium, azon belül is az uniós lakosság 0,4 százalékát kitevő Vallónia ellenállása blokkolja a hét éven át tárgyalt CETA jövő heti aláírását, amire elvileg Brüsszelbe érkezik Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. A belga föderális kormánynak lényegében csütörtökig-péntekig van még lehetősége arra, hogy rávegye az alkura a francia ajkú vallonokat, akiknek több engedményt is tennének az uniós partnerek az EU számára rendkívül kellemetlen fejlemény elkerülése érdekében.

A vallonok és a kereskedelmi egyezményekkel szemben rendkívül gyanakvó európai közvélemény megnyugtatása érdekében egy jogi erővel bíró közös értelmező nyilatkozatot csatolnának a megállapodáshoz. Ez pontról pontra cáfolná azokat a félelmeket, amelyekkel a megállapodás ellenzői megpróbálják aláásni azt. A nyilatkozat többek között egyértelművé tenné, hogy a CETA nem eredményezné az európai környezetvédelmi, egészségügyi és fogyasztóvédelmi normák gyengülését, miként a tagállamok is megőriznék cselekvési szabadságukat a különböző szabályozások elfogadásában.

További engedményként a miniszterek azt is kikötötték, hogy a megállapodás aláírása után annak csak a közösségi hatáskör alá tartozó részei lépnének ideiglenes hatállyal érvénybe. Nem tartozik ebbe a kategóriába például a választott bíróságokat felváltó új, független nemzetközi bíróság, amely az államok és a befektetők közötti viták elbírálásában lenne illetékes.

A tagállamok végül abban is megegyeztek, hogy amennyiben bármelyik országban meghiúsulna a CETA ratifikációja, úgy annak ideiglenes alkalmazása mindenhol azonnal megszűnik.

Egyelőre azonban ezek a jelentős engedmények sem tántorították el a vallon parlamentet, amelynek hozzájárulása nélkül a belga szövetségi kormány nem írhatja alá jövő csütörtökön a megállapodást.
Az Európai Bizottság és a soros elnökséget ellátó Szlovákia azonban még mindig bízik abban, hogy a hátralevő időben sikerül leszerelni a vallonok ellenkezését. Időközben azonban más akadályokat is le kellene még küzdeni. Bulgária és Románia például leszögezte, hogy kizárólag akkor lesz hajlandó aláírni jövő csütörtökön, ha a kanadai kormány egy útitervet fogad el állampolgáraik vízummentes beutazásának a biztosítására.
Az utolsó pillanatban a németek is bekavartak, és alkotmánybíróságuk múlt heti döntésére hivatkozva több ponton is módosítanának. Ebbe azonban többek között Hollandia nem ment bele.
A magyar külügyminiszter az ülésen és azt követően egyértelművé tette, hogy hazánk számára hátrányos lenne, ha nem jönne létre a megállapodás. Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy a magyar rendkívül nyitott gazdaság, amely teljesen betagozódott a globális termelési láncokba. Ennélfogva egy olyan megállapodás, amely megszünteti az EU cégeinek a NAFTA-országokkal szemben fennálló hátrányos megkülönböztetését a kanadai piacon, jól felfogott magyar érdeknek számít.
A miniszter szerint ugyancsak a CETA mellett szól, hogy semmi sem korlátozza majd a tagállamokat abban, hogy nemzeti hatáskörben szabályozzanak. Ráadásul az EU-ban alapelvnek számító elővigyázatossági megközelítést sem befolyásolja a szabadkereskedelmi megállapodás, ezért Szijjártó szerint a génmódosított termékekkel szemben zéró toleranciát alkalmazó magyar szabályozást sem fenyegeti semmilyen veszély. A közös nyilatkozat még arra is kitér, hogy a vízgazdálkodási kérdések is nemzeti hatáskörben maradnak.
Arra is emlékeztetett, hogy az egyezmény mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó fejezeteiben is sikerült érvényesíteni a speciális magyar szempontokat. Ezek közé sorolta a csemegekukoricát, a baromfihúst és tojást, valamint a marhahús-kereskedelmet. A Tokaji bor és a magyar téliszalámi is felkerült azon 150 termék listájára, amelyek földrajzi eredetvédelmet élvezhetnek.
A külügyminiszter szerint fennáll a veszély, hogy ha a kanadai alku elvérzik, akkor az Európai Unió lemaradhat a globális versenyben az USA-val, Kínával, de még Oroszországgal szemben is, amelyek különböző szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek és kötnek.