Valami nagyon sántít a nagy aranyhamisítási ügyben

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A csalásban ugyan több milliárd forintnyi állítólagos aranytömb szerepel, ám ettől még nem árasztotta el a hazai piacot a hamis arany. A záloghitelezéssel foglalkozó Kézizálog Zrt. ügyében csalás gyanújával indult nyomozás tavasszal, a csalás részletei most kezdenek körvonalazódni. Az ügyet ismerő szereplőkkel megpróbáltuk rekonstruálni, mi is történhetett.


Piaci vélemények szerint már legalább 2-3 éve tudni lehetett, hogy a Kézizálog Zrt. tevékenységében valami nem stimmel. A záloghitelezésbe egymaga több pénzt vitt be, mint a másik három főszereplő, a BÁV, az Orex és a Multifaktoring együttvéve, miközben csak öt fiókja volt a többi 150 üzlethelyiségével szemben.

Ez egyúttal azt is jelentette, hogy rengeteg pénzzel adósodott el egy csomó bank felé, idén júniusban több mint 20 milliárd forinttal tartozott nyolc banknak. A zálogházak ugyanis úgy működnek, hogy maguk is hitelt vesznek fel, hogy a zaciba betett tárgyakért pénzt adhassanak.

A zálogházak hitelfelvételéhez a zálogba adott tárgyak nyújtják a fedezetet. Banki forrásaink azt mondták, hogy amikor néhány éve érzékelni kezdték a fizetési problémákat, a pénzintézetek felosztották egymás között a Kézizálog fiókjait, és azt feltételezve, hogy azoknak nagyjából azonos a forgalmuk, a nekik jutó fiók (ügyfelekkel szembeni) követelésére volt zálogjoguk. A bankok néhányszor ellenőriztek is egy-egy fiókot, de a teljes zálogtárgy-állományról így sem kaphattak pontos képet, ráadásul - ma már tudni vélik, hogy - a tárgyakat utaztatták is a kézizálogosok.

A pénzügyi felügyelet, vagyis az MNB idén januárban látta elérkezettnek az időt arra, hogy felügyeleti biztost rendeljen ki a Kézizálog Zrt.-hez a helytelen hitelezési és refinanszírozási (tehát hitelfelvételi) gyakorlat miatt, majd májusban a cég engedélyét is visszavonta. Közben a tulajdonos, Bíró Péter önfeljelentést is tett maga ellen, saját bevallása szerint a kár 4 milliárd forintra rúghat.


Beolvasztották a zaciban maradt gyűrűket?

A legújabb információk szerint azonban ennek a többszöröse is összejöhetett a csalással. A napi.hu írta meg, hogy aranyhamisítás is történhetett a cégnél. Az így előállított „aranytömbök” újabb hitelfelvételekhez nyújthattak fedezetet - de ezek a kölcsönök már nem a záloghitelezés fedezetére szolgáltak, vélhetően Bíró Péter más forrásokból, más célra is pénzhez akart jutni az aranytömbök felhasználásával.

A VS.hu mindenesetre úgy tudja, a Kézizálog felszámolójánál egyetlen bank sem jelentkezett be olyan hitelezői igénnyel, hogy közvetlenül aranyfedezet mellett nyújtott volna hitelt, és azt próbálta volna most behajtani. Azt pedig banki forrásaink is megerősítették, hogy ha mégis lett volna olyan, hogy a Kézizálog fedezetként aranytömböket ajánl fel, és azt nem vizsgálták volna meg, az súlyos mulasztás lett volna.

Érdeklődésünkre a CIB Bank hivatalosan is azt erősítette meg, hogy számukra a biztosítékot a zálogházaknak az ügyfelek felé fennálló követelései, nem pedig közvetlenül a zálogtárgyak jelentik. Így a zálogtárgyak minőségének az ellenőrzése a zálogházak feladata, nem pedig a banké.

Ezt erősítette meg az OTP Bank is: az általa a Kézizálog Zrt. számára nyújtott hitel fedezete nem fizikai arany, hanem a Kézizálog által, a zálogba elhelyezett értéktárgyak fedezete mellett kibocsátott zálogjegyek voltak. "Prudens, törvényes, szerződés szerinti és jóhiszemű működés esetén ezek kellő biztosítékot jelentenek a hitel visszafizetésére. Ebben az esetben utólag kiderült, hogy ezek a feltételek vélhetően nem álltak fent" - válaszolta kérdésünkre az OTP.


Nem a zálog lehetett az igazi biznisz

Az már a felszámolási eljárás eddigi néhány hónapja alatt is látszott, hogy a zálogház fiókjainak valójában nagyon kicsi a forgalma. Mintha senki sem akarta volna visszaváltani az aranygyűrűjét. És a papírok szerint a zálogtárgyak között szokatlanul nagy a gyémántok aránya, ami életszerűtlennek tűnik. Mellékesen a gyémánttal papíron könnyebb machinálni. A vagyon pontos felméréséhez igazságügyi szakértő kell, úgy tudjuk, ez még nem történt meg.

Szakértők szerint mindebből az valószínűsíthető, hogy a Kézizálog sokkal kevésbé foglalkozott tényleges zálogházi tevékenységgel, mint amilyen arányban hitelt vett fel, és amiből a jelek szerint több 10 milliárd forintot nem fizetett vissza.

A történetben eddig csak a Kézizálog Zrt.-ről volt szó, ám a VS.hu információi szerint az ügyletekben a Kézizálog közvetlen tulajdonosa, a Lombard Kft. is részt vehetett. Ez utóbbi cég volt Bíró Péter birtokában. Forrásaink az üzletembert szuggesztív, szimpatikus emberként írták le, akinek a rábeszélő képességével sohasem volt probléma.

Az ügyet ismerő szereplők úgy magyarázták az üzletmenetet, hogy a Kézizálog csak magával a hitelezéssel foglalkozott, tehát ha valaki beadta az aranygyűrűjét a zaciba, annak pénzt adott cserébe, az említett sok-sok hitelből. Ha azonban a zálogba adó nem jelentkezett az adott tárgyért, és a gyűrű a Kézizálog nyakán maradt, akkor jött képbe a Lombard Kft. Ez a cég értékesítette a zaciban maradt értékeket. És vélhetően ez a cég volt az, amelynek a tevékenysége során az állítólagos hamis aranytömbök felmerülhettek.

A feltételezések szerint a Kézizálognál beragadt aranytárgyak egy részét a Lombard megrendelésére beolvasztották, és aranytömbként próbálták azt hasznosítani. Hogy ezt ötvözték-e vagy sem valamivel, azt egyelőre nem tudni. A károsultak köre sem ismert, és miután esetenként az aranytömbök elfogadói is zavarosban halászhattak, ezért lehet, hogy maguktól nem is jelzik hitelezői igényüket.

Ma már a Lombard is felszámolás alatt áll, miután az elmúlt hónapokban többen is eljárást kezdeményeztek ellene, köztük az adóhatóság és a Sberbank. A Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-Visszaszerzési Hivatala egyazon napon, május 5-én rendelt el biztosítási intézkedést a Kézizálognál és a Lombardnál.



Az egész sántít

Ezen a ponton azonban már kezd minden homályossá válni. Az általunk megkérdezett aranykereskedők ugyanis egyöntetűen azt mondják, hogy aki csak egy kicsit is ért az aranyhoz, nem tévesztheti össze a - hírek szerint - trombitarézből összegyúrt „aranytömböt” a valódi nemesfémmel.


Mintha egy Picassót és egy gyerekrajzot tennének egymás mellé

- mondja a Magyar Aranypiac Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Schmidt Kálmán. Ő még azt is kétségbe vonja, hogy egyáltalán valahol is léteznek ilyen tömbök. Az interneten lehet találkozni olyan esetekkel, amikor többé-kevésbé vastag aranyréteggel volfrámot vonnak be, ami legalább anyagszerkezetében és súlyában hasonlít a valódi nemesfémhez, de a profiknak ultrahangos készülékük is van, és azt már nem lehet átverni.


Hacsak nincs benne az is, akit átvernek

- teszi hozzá.

Egy másik kereskedő, a Conclude vezérigazgatója, Juhász Gergely azt mondja, hogy ez nem is aranyhamisítási ügy, hanem egy közönséges csalás. Szerinte az egész szakma hitelét veszélyeztetik a felmerülő vádak, ezért azt ajánlották fel, hogy ha mostantól bárki úgynevezett befektetési aranyat, vagyis aranytömböt visz be a Conclude-hoz, akkor azt ingyen bevizsgálják, hogy megelőzzék a vádaskodásokat.