Valami nagyon megváltozott Németországban

Fotó: DPA / JAN WOITAS

-

Egy menekülteket segítő szervezet alapítója a menekültek kötelességeiről beszél, a bajorok egy korábbi alkotmánybíróval támadnak Merkelre, 250 szélsőséges randalírozott Lipcsében, lazítanak a kiutasítási szabályokon. Ez történt az utóbbi két napban.


Noha tavaly év végén úgy tűnt, hogy Angela Merkel kancellárnak sikerült csitítania a kedélyeket, a szilveszteri, több német nagyvárosban is történt molesztálások (csak Kölnben már 653 panasz érkezett a rendőrséghez) újból a bevándorlás ellen fordította mind a közvéleményt, mind a német politikusokat. Egyre többen szeretnének szigorításokat.

A német kormány kedden be is jelentette, hogy a több mint egy év szabadságvesztést kapott külföldiek kiutasítását egyszerűsítik, a bajorok pedig elkezdték visszatoloncolni Ausztriába a menekülteket, de ez valószínűleg nem lesz elég. Hogy miért nem? Összeszedtük az elmúlt két nap történéseit.


Lipcse és a szélsőségesek

Betört ablaküvegek, egy szétzúzott gíroszos üzlet, kiégett kukák és autók, egy ház, amely még mindig lángokban áll: ez maradt kedd reggelre Connenwitzből, Lipcse hagyományosan baloldali városnegyedből – számolt be róla a Zeit.de. Mintegy 250 jobboldali szélsőséges huligán randalírozott hétfő este a városban. A rendőrség végül 211 embert vett őrizetbe összesen 57 bűntény miatt.

Hétfő este a városban tartotta egyéves jubileumát a Lepida, a muzulmán- és bevándorlóellenes Pegida lipcsei szárnya. Mintegy 2500-3400 követőjük vonult fel, köztük a Pegida vezetője, Lutz Bachmann is. A felszólalok legfontosabb témája a kölni szilveszteri erőszak volt, ami egyikőjük szerint terrortámadás volt a nők ellen, „egy szex-dzsihád hírnöke”.



Merkelt lemondásra szólították fel, a felvonulás elején pedig egy olyan táblát is lehetett látni, amelyen Orbán Viktor arca látható azzal a magyar felirattal, hogy „köszönöm”.

Ellentüntetésre szólított fel a város szocialista polgármestere, Burkhard Jung is a tolerancia és a nyitottság jegyében, itt 2500-2900 jelentek meg.



A bajor kormány újra nekimegy Merkelnek

Kedden tárgyalta meg a bajor tartományi kormány azt a jogi szakvéleményt, amelyben Angela Merkel kancellár menekültpolitikájának alternatíváját vázolják fel. A neves volt alkotmánybíró, Udo Di Fabio által összerakott javaslatcsomag lehet egyben egy sikeres bajorországi alkotmányjogi panasz alapja a szövetségi kormányzat ellen.

Az egyelőre még titkos szakvélemény abból indul ki, hogy Berlin nem tesz meg mindent a menekültáradat megfékezéséért, pedig ezzel a tartományok érdekeit sérti – tudta meg a Spiegel Online bajor kormányzati forrásoktól. Ezt pedig nem tehetnék meg Merkelék a német alaptörvény szerint.

Különösen igaz ez a határok hatásos védelménél, fejti ki a szakvélemény, amely kitér arra is, hogy Németországot semmi sem kötelezi, hogy mindenkit befogadjon, akkor sem, ha egy polgárháború elől menekülnek.

Di Fabio szerint két lehetősége van a szövetségi kormányzatnak: az első verzió szerint egyesével átvizsgálja a menekülteket, akkor viszont azt is figyelembe kell venni, hogy honnan érkeztek, mert ha egy biztonságos harmadik országból, akkor Németországban nem folyamodhatnának menekültstátuszért.

Vagy pedig nagyvonalúbban határozzák meg, ki a menekült, akkor viszont egy kapacitási plafont és egy elosztási rátát kell meghatároznia a kormánynak.


Horst Seehofer, a CSU elnöke, és a Bajorország miniszterelnöke


Ha ezek közül bármelyiket is alkalmazná Berlin, annak a bajoroknál csak örülnének, mert ezeket az opciókat ott már korábban is hangsúlyozták. Főleg azt, hogy már elérték a befogadási kapacitásuk felső határát, de ezt Merkel idáig mindig határozottan elutasította.

Ha alkotmányjogi panasszal élnének, az Horst Seehofer bajor kormányfő és a CSU szerint nagy eséllyel sikeres lenne, ugyanakkor a Der Spiegel című hetilap szerint kevés az esélye, hogy valóban benyújtják, mert a CSU a szövetségi kormánynak szintén a tagja. A Bild ugyanakkor nem tartja teljesen valószerűtlennek, hogy nem él ezzel a lehetőséggel Seehofer és kormánya, de nem március 13-a előtt, akkor ugyanis három tartományi választást is tartanak.


Marokkó, Algéria

A bajorok keddi kormányülésén arról is döntöttek, hogy biztonságos országnak minősítik Algériát és Marokkót.

Ez már csak azért is érdekes, mert a hamburgi stern magazin hozzájutott egy belső használatra készült kölni rendőrújsághoz, a Forumhoz, amelyben arról írnak, hogy a szír, afgán, iraki és iráni menekültek között alacsony a bűnözési ráta, míg az algériaiaknál és marokkóiaknál igencsak magas. A kölni rendőrség 2014 októbere és 2015 novembere között vizsgálta meg azokat a bűncselekményeket, amelyeket olyanok követtek el, akik érvényes okiratok nélkül regisztráltak Németországban.

A statisztika szerint a szíreknek mindössze 0,5 százaléka követett el bűncselekményt, a marokkóiaknak ugyanakkor a 40 százaléka. A legtöbb bűncselekmény rablás vagy lopás volt.


Egyre többen tartják vállalhatatlannak a helyzetet

A német alkotmánybíróság korábbi elnöke, Hans-Jürgen Papier is erős kritikát fogalmazott meg a Handelsblatt című német lapnak adott interjújában. Papier arról beszélt, hogy szerinte a kölni eset megmutatta, hogy a német állam kudarcot vallott a polgárok szabadságának és biztonságának garantálásában. A bűnöző külföldiekkel szembeni keményebb fellépés és gyorsabb kiutasítás szerinte szükséges lenne, de ezek a megoldások csak a felszínt kapargatják, a probléma gyökerei mélyebbre nyúlnak. Papier úgy gondolja, sosem volt akkora szakadék jog és valóság között az országban, mint ma; Németország integritása került veszélybe ezáltal.

Szerinte a szövetségi kormányzat átlépte a határokat, mind az európai, mind a német menekültjogi szabályozást a partvonalon kívülre helyezték. Az egyetlen lehetőség – mondta Papier –, ha Merkel nem veszi figyelembe a schengeni szabályokat, és ezzel megakadályozza az illegális bevándorlás folytatását.


A menekülteknek nemcsak jogaik vannak, hanem kötelességeik is

– ezt már Rubert Neudeck mondta, aki akkor lett híres, amikor 1979-ben társaival a Kínai tengeren több ezer vietnami menekültet mentett meg, valamint ő a világ számos pontján dolgozó Cap Anamur jótékonysági szervezet egyik alapítója is.

Szerinte amellett, hogy a menekültek szállást, teljes ellátást és zsebpénz kapnak, cserébe nekik is tenniük kell ezért valamit. Például nekik kéne ellátni minden egyes feladatot a szállásukon, a vécék takarítását is. Mindezt közösségi munkaszolgálatként, fizetés nélkül, valamint kötelezően járniuk kéne német nyelvtanfolyamra is. Neudeck ugyanis abból indult ki, hogy a passzivitás a legnagyobb akadálya az integrációnak.


Freilassing, Németország, migráció, menekültkrízis,


Unwort 2015: Gutmensch

Kedden hirdették ki az Unwort de Jahres 2015 „nyertesét” is, ez magyarul nagyjából az év „szószörnyetegét” jelenti. A győztes pedig a „jóembert” vagy „jótét lelket” jelentő Gutmensch lett, amit az eredeti értelméből kifordítva azokra használták német szélsőséges fórumokon, akik önkéntesként segítenek a menekülteken vagy elítélik a menekültotthonok elleni támadásokat. 2014 „Unwort”-ja a Lügenpresse (hazug sajtó) volt.

A 2015-ös év szava a németeknél, amit egy másik társaság válasz ki évről évre, egyébként a menekült (Flüchtlinge) lett.