Vajon miért nincsenek amerikaiak a panamai aktákban?

Fotó: MTI/EPA / STEPHEN SPILLMAN

-

Globális média-összeesküvés, vagy egyszerűen nincs szükségük az amerikai üzletembereknek offshore cégekre, mert az Egyesült Államok eleve egy adóparadicsom?


Vasárnap hozta nyilvánosságra a Süddeutsche Zeitung és az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) a valaha volt legnagyobb kiszivárogtatás eredményeit, a panamai aktákat (az összes cikkünket a témában itt olvashatja). Az összesen 2,6 terabájtnyi anyagot 76 ország közel 380 újságírója dolgozta fel két éven keresztül. A munkában itthon a Direkt36 vett részt, ők hozták nyilvánosságra a fideszes Horváth Zsolt és az egykori szocialista pénztárnok, Boldvai László feleségének offshore ügyeit.


A Mossack Fonseca ügyvédi irodának dokumentumai szerint a nagybani offshore-ozásban érintett volt valamilyen módon Vlagyimir Putyin orosz elnök környezete, David Cameron brit miniszterelnök apja, az izlandi miniszterelnök, a spanyol királyi család, az egykori kínai kommunista első titkár, a Közel-Kelet és Afrika megannyi miniszterelnöke, elnöke és diktátora, Latin-Amerikából Hugo Chávez venezuelai elnök, Enrique Peña Nieto mexikói elnök, Néstor Kirchner és Mauricio Macri egykori és jelenlegi argentin elnök, az ismertebb politikai szereplőkön kívül pedig Lionel Messi focista, Jackie Chan színész és Pablo Almodóvar spanyol rendező. Vagyis lényegében a fél világ.


Hiányérzete van? Vajon melyik ország politikusai és üzletemberei hiányoznak a világ legnagyobb oknyomozásának eredményeiből? Eltalálta,


az Egyesült Államoké.


Miért?

Ez az a kérdés, amelyet nem csupán az Amerika-, Nyugat-, globalizmus- és kapitalizmusellenes csoportok – mint például a Hang the Bankers (Akasszák fel a bankárokat) csoport – tesznek fel, hanem az amerikai mainstream sajtó, sőt, azok is, akik a cikkeket írták. De milyen válaszok lehetségesek?
  • Az Egyesült Államok eleve offshore paradicsom, az amerikaiaknak nincs szükségük panamai cégeken keresztül intézni az ügyeiket.
  • A nyugati médiát megvették az oknyomozást támogató amerikai alapítványok.
  • Háttérhatalmak, Bilderberg és Illuminátusok, Alakváltó Gyíkemberek.
Nézzük sorban.


Az Egyesült Államok ténylegesen a világ legnagyobb adóparadicsoma

Andrew Penney, Rotschild & Co.


A Bloomberg január végi cikke szerint Andrew Penney, a Rotschild & Co. ügyvezető igazgatója tavaly szeptemberben egy ügyvédi iroda munkatársainak tartott beszédében hangzott ez el. A tanulságos előadásban Penney arról győzködte az ügyvédi iroda munkatársait, hogy segítsenek globális ügyfeleiknek az Egyesült Államokba hozni a pénzüket, mert adómentesen tehetik, és el tudják rejteni a kormányaik szeme elől.

Ugyanis ahogy a globális adóelkerülés elleni törvények szigorodtak, az Egyesült Államok egyes államai úgy ismerték fel a lehetőséget, hogy ez egy új piac lehet. Ön is hallott már Delaware-ben, Dél-Dakotában, Wyomingban, Nevadában vagy a Virgin-szigeteken bejegyzett magyar cégről? Tele vannak velük az amerikai postaládák.

„Mennyire ironikus, nem is, mennyire perverz, hogy az az Egyesült Államok, amely annyira átkozta a svájci bankokat, és lépéseket követelt ellenük, a banktitok fellegvára lett. Halljátok azt az óriási szívóhangot? Ez annak a hangja, ahogy az Egyesült Államokba száguld a pénz” – idézi a Bloomberg Peter A. Cotorceanu zürichi jogászt, aki ezt egy jogi folyóiratban írta le. Ha valaki nem emlékezne: 2007-ben az UBS Group AG egyik alkalmazottjától kiszivárgott, amerikai adókerülő ügyfelekről szóló információk alapján több mint nyolcvan svájci banknak kellett 5 milliárd dollárt fizetnie az Egyesült Államoknak.

A Rotschild & Co. alapkezelő a nevadai Renóban nyitott irodát, a genfi Cisa Trust, amely gazdag latin-amerikaiak vagyonát kezeli, a dél-dakotai Pierre-ben, a világ egyik legnagyobb offshore szolgáltatója, a Trident Trust pedig szintén a dél-dakotai Sioux Fallsban nyitott érdekeltséget tavaly decemberben, ahová svájci és Kajmán-szigeteki bankszámlákat telepített át. A Bloomberg megkereste mindhárom alapkezelőt, ahonnan hasonló válaszokat kaptak: olyan új helyet kerestek, amely az eddigi feltételeknél is előnyösebb adófeltételeket kínál ügyfeleik számára.


Amit szabad Amerikának

Az Egyesült Államok 2010-ben törvényt hozott az amerikai állampolgárok adóelkerülése ellen, ez volt a Foreign Account Tax Compliance Act (FATCA), vagyis a külföldi bankszámlainformáció-szolgáltatásról szóló törvény, amelyben kötelezték a pénzintézeteket, hogy adják ki az adóhatóságnak az amerikai bankszámlák adatait, különben bírságot kell fizetniük.

Az OECD országai ezen felbuzdulva 2014-ben egy globális, közös információszolgáltatásról szóló egyezményt dolgoztak ki, amelyet 97 ország írt eddig alá a külföldi bankszámlák információinak kiadásáról. Csak néhány ország nem írta alá: Bahrein, Nauru, Vanuatu és az Egyesült Államok.

„Az Egyesült Államok állt az élére a nemzetközi adóelkerülés elleni harcnak, az OECD kezdeményezése is egyenesen az amerikai törvényre épül” – intézte el a témát a Bloomberg felé Ryan Daniels, az Amerikai Kincstár szóvivője.


Ettől még lehetne amerikai a panamai aktákban

Az amerikai Fusion, amely maga is jelentős részt vállalt a panamai akták feldolgozásában, mintha előre felkészült volna a kérdésre, cikket is közöl arról, miért nincsenek amerikai politikusok, üzletemberek és közéleti személyiségek a listán. Ami egyébként ebben a formában nem is igaz, a Brian Klimartin nevű felhasználó által készített térképen is látszik, hogy összesen 3072 cég köthető az Egyesült Államokhoz.



Más kérdés, hogy az igazán súlyos ügyekben nem jött ki amerikai politikus vagy fajsúlyos vállalat, üzletember, közéleti személyiség neve, ahogy az alábbi térképen látszódik, amely azt mutatja meg, hogy a vasárnapi riportsorozatban érintett emberek melyik országból vannak. Legalábbis eddig.


Forrás: Wikipedia


Az újságíróknak eddig 211 olyan személyt sikerült azonosítaniuk, akik amerikai lakcímmel rendelkeznek, de egyelőre nem tudni, hogy amerikai állampolgárok-e. És ezt a mennyiséget csak az elmúlt években keletkezett adatokból nyerték ki, nem mind a 11,5 millió dokumentumból.

Ettől még a Szenátus albizottságának becslése szerint 2014-ben 150 milliárd dollárnyi adópénz nem folyt be az amerikai költségvetésbe az offshore miatt, így a Fusion megkért néhány amerikai szakértőt, hogy próbáljanak válaszolni arra, miért van ilyen kevés amerikai a Panama-aktákban. A válaszok összefoglalva:
  • Órási az adatbázis, még nem végeztek el az újságírók minden munkát, időbe telik.
  • Az amerikaiak kitapasztalták, hogyan kell a cégekbe bevonni nem amerikai állampolgárokat és nem amerikai cégeket. A külföldi bankszámlainformáció-szolgáltatásról szóló törvénynek is öt évbe telt, mire felállt, így mindenkinek volt ideje felszívódni.
  • Az amerikaiaknak semmi szükségük nincsen arra, hogy Panamában nyissanak offshore cégeket és bankszámlákat, mivel – lásd fentebb – Delaware-ben, Nevadában, Wyomingban is nyugodtan elrejtőzhetnek az amerikai adóhatóság elől.

Ez persze nem azt jelenti, hogy az amerikaiak nem offshore-oznának, sőt, a legelsők között voltak, akik kipakolták saját országukból a pénzt. Az 1970-es években a Castle Bank & Trust ügyben 200 amerikai állampolgár volt érintett, köztük rocksztárok, a Hyatt hotellánc tulajdonosai vagy a clevelandi maffia tagjai. Az amerikai hatóságok az Operation Tradewinds és a Project Haven nyomozások során megszerezték a bank ügyféllistáját, az adóelkerülési ügy egészen a Legfelsőbb Bíróságig jutott. Más kérdés, hogy később a nyomozást leállították, mert a CIA is érintett volt az ügyben, ugyanis ezen keresztül is finanszírozták a Castro-ellenes akciókat Kubában. A bank 1977-ben csődbe ment.

A most feltárt információk alapján pedig a Mossack Fonsecának volt egy leányvállalata Nevadában. Vagyis az Egyesült Államok hiába kényszerítette a külföldi országokat és bankokat arra, hogy számoljanak el az amerikai állampolgárságú ügyfeleik számláival és cégeivel, ha egyszer az ezekben az országokban bejegyzett vagyonkezelő cégek egyszerűen csak átpakolták az ügyeiket valamelyik egyesült államokbeli onshore cégükbe.


Vagy egyszerűen csak a nyugati média elhallgatja?

Craig Murray aktivista, a Dundee Egyetem korábbi rektora, Nagy-Britannia korábbi üzbegisztáni nagykövete április 3-án, a panamai akták nyilvánosságra kerülése után szinte azonnal írt egy nagyon hamar felkapottá vált blogbejegyzést. „A nyugati média ajtónállói megvédik a leggazdagabb 1 százalékot a panamai aktáktól” címmel. Jelenleg közel 30 ezer megosztásnál jár.


Murray abból indul ki, hogy a nyugati média kettős mércét alkalmaz, amikor a panamai akták eredményeit közli. Azzal érvel, hogy miközben a Guardian óriási energiákat fektetett bele Putyin offshore ügyeinek feltárásába, aközben az orosz pénzek szerinte csak egy kis százalékát teszik ki a Mossack Fonseca által kezelt vagyonnak. A Süddeutsche Zeitung által leírt módszertanból pedig kiemeli, hogy főként olyan országok ügyeit keresték, amelyek megsértik az ENSZ egyezményeit. Így lehetnek elképesztő túlsúlyban a Közel-Kelet, Ázsia, Afrika vagy Dél-Amerika országai. Miközben a Mossack Fonseca szolgáltatásainak fő haszonélvezői a nyugati vállalatok és milliárdosok. Meg kell jegyezni, hogy Murray nem említi a szintén a Guardian által közölt, David Cameron brit miniszterelnök apjának offshore ügyét taglaló oknyomozást, sem a spanyol El Confidencial oknyomozását a spanyol királyi családról. Igaz, a legnagyobb spanyol napilap, az El País csak egy kis összefoglalóban emlékezik meg más nevekkel együtt a királyi család érintettségéről.

De Murray szerint még ennél is beszédesebb, hogy a New York-i székhelyű oknyomozó újságíró-szervezetnek, az ICIJ-nek a főbb támogatói a Ford Foundation, a Carnegie Endowment, a Rockefeller Family Fund, a W K Kellog Foundation és Soros György Open Society Foundationje, melyből utóbbit Soros éppen a Kajmán-szigetekről finanszírozza. Ebből pedig arra következtet, hogy nem is lehet mást várni, mint hogy „a nyugati világ piszkos kis ügyei megint leleplezetlenül maradnak”. Murray mindezek után a teljes adatbázis nyilvánosságra hozását követeli, de szerinte azzal, hogy a Guardian leírta, a teljes adatbázis privát marad, elszállt minden esélye annak, hogy tisztán lássunk az ügyben. Mindezt sietett egyébként az orosz kormány által finanszírozott Russia Todaynek is kifejteni, és a fentebb már említett Hang the Bankers-szálat és Murray verzióját természetesen a magyar állami tévé Híradója is felkapta.

Az biztos, hogy az ICIJ még nem hozta nyilvánosságra az összes adatot, de azt ígérik, hogy május elején mind a 214 488 cég nevét és a hozzájuk kötődő személyek listáját közzéteszik majd.

És még egyszer: az offshore számlák és szolgáltatások igénybevétele nem feltétlenül jelenti azt, hogy törvénytelen lenne, vagy adóelkerülésre akarják használni. Emellett továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy az offshore számlákon és cégekben milyen eredetű jövedelmet tárolnak vagy fektetnek be az érintettek.


Egy angol nyelvű összefoglaló a panamai aktákról