Vádemelés: bűnszervezet volt a Quaestor-csoport

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A vádirat szerint közel 80 milliárd forint kárt okoztak 2007 óta, előre megfontoltan és szervezetten. Ha minden vádpontban bűnösnek találják, Tarsoly Csaba és társai akár 25 év börtönt is kaphatnak.


Bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabával, a Quaestor-csoport volt vezetőjével és tíz társával szemben – közölte pénteken a vádhatóság. E bűncselekményekért, ha a bíróság bizonyítottnak találja, akár 25 év szabadságvesztés is kiszabható. A vádirat lényege szerint Tarsoly és társai a 47 társaságból álló Quaestor cégcsoport működtetésével 2007-től kezdve olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.

A bűnszervezet a 1548 oldalas vádirat szerint Tarsoly irányítása alatt működött, amelyhez csatlakozott a Quaestor-csoport vezető testületének még három tagja. A szervezet tagjait könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették, az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketingkampány menedzselése.

A vádlottak az ügyészség szerint a befektetők értékeinek sikkasztása mellett csalást is elkövettek azzal, hogy a Quaestor-csoport tényleges fizetésképtelen helyzetéről a befektetőket megtévesztve vállalati kötvényeket (köztük a hivatalosan nem is létező értékpapírokat) értékesítettek. A sikkasztását egészen addig folytatták, amíg a kötvényértékesítésből megfelelő bevételre tettek szert, ezt követően a csalás-sorozatot egészen a 2015 márciusában történt lebukásukig folytatták.


A vádpontok:

I. vádpont: A vádlottak kihasználták a Quaestor Értékpapír Zrt. és KELER elszámolóház nyilvántartási rendszerének különbségét: 2007 és 2012 között az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét – összesen 46,6 milliárd forint értékben –eltulajdonították, vagyis az ügyfélszámláról az átvezettették a Quaestor saját számlájára, majd értékesítették. A bevételt részben a veszteséges társaságokra költötték, részben a korábbi hiányokat pótolták, egy részét pedig ellopták.

II. vádpont: A vádlottak 2007 és 2012 között egyedi megbízások alapján nem létező állampapírokat értékesítettek. Ezáltal összesen 11 ügyfélnek összesen 3,2 milliárd forint kárt okoztak, amit azonban a későbbi bűncselekményekből származó bevételekből – a lelepleződés elkerülése érdekében – megtérítettek.

III. vádpont: Miután a Quaestor csoport gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, a vádlottak ezt az ügyfelek előtt elhallgatták, és így értékesítettek részben ténylegesen kibocsátott kötvényeket, másrészt a valóságban nem létező, fiktív kötvényeket – a visszafizetés reális esélye nélkül. 2007 és 2015 között több mint 30 ezer sértettnek okoztak kárt, közülük 232 személyt ért 50 millió forint feletti kár, melynek összértéke 20 milliárd forint.

IV. vádpont: A vádlottak a 2007 és 2015. között egyes ügyfeleikkel opciós szerződéseket kötöttek a valóságban nem is létező, fiktív vállalati kötvények megvásárlására. A vád szerint ezáltal több mint 500 sértettnek összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.

V. vádpont: Tarsoly Csaba 2007 júliusa és 2013 októbere között a pénzintézet legális tevékenységéből származó bevételéből összesen 1,2 milliárd forintot tulajdonított el készpénzben.