Letöltendő börtönt kér az ügyészség Simon Gáborra

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt emeltek vádat a volt MSZP-s politikus ellen . Az nem derült ki, honnan származott a pénz. Volt egy társa is, de őt nem nevezték meg.


Vádat emelt az ügyészség Simon Gábor volt MSZP-s politikus ellen, jelentette be Keresztes Imre a Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze. Mint mondta, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás a vád. Az ügyészség letöltendő börtönt és közügyektől eltiltást kér. Simonnak van egy vádlott társa is, egy magánszemély, akit közokirat-hamisítással vádolnak, vagyis azzal, hogy egy útlevelet készíttetett és bankszámlát nyitott vele.

A vádirat szerint Simon 2008 és 2012 közt a vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban csak a képviselői, illetve államtitkári illetményét tüntette fel, de közben „ismeretlen forrásból” 267 millió forint bevétele volt, amit nem vallott be, nem fizetett utána adót és járulékot, amivel mintegy 120 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. Ezt Simon azóta megtérítette, így a törvény szerint a bíróság korlátlanul enyhítheti a büntetését, illetve feloldották a bankszámlája zárolását is.

A vádban szereplő hamis magánokiratok Simon vagyonnyilatkozatai és az adóbevallásai, amikbe nem írta be a pénzt. A felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás az álnévre kiállított külföldi (a korábbi hírek szerint Bissau-guineai) útlevél készíttetése, amivel egy magyar bankban nyitottak számlát, amin 250 ezer eurót helyeztek el. Az útlevélről Keresztes nem beszélt részletesen, azzal kapcsolatosan folyik egy másik nyomozás is. A lefoglalt okmány ugyanakkor része az iratoknak, a bíróságon biztosan elő fog kerülni.

A két évig folyó nyomozás során nem derült ki, honnan származott ez a pénz. Keresztes szerint annak ellenére sem, hogy komplett vagyonkutatást végeztek, jogsegély keretében megkeresték a svájci és az osztrák hatóságokat is. Az biztos, hogy nem ingatlan- és cégeladásból, mint ahogy ezt Ausztriában a számlanyitáskor nyilatkozta. A főügyész egy kérdésre válaszolva azt mondta, vizsgálták a korrupció lehetőségét is, de erre nem találtak bizonyítékot.

Ugyanakkor Magyarországon iratokat, állítólagos leveleket foglaltak le, amelyek arra utalnak, hogy Simon egy történetet igyekezett kreálni arról, hogy befektetésre kapta a pénzt, illetve kommunikációs tanácsokat is adott neki valaki (olyan bölcsességekkel, mint például „nem kell semmit túlmagyarázni, nem kell mindenre emlékezni!”). Ami tény: 2006-ban került Svájcba a pénz, 2012-ben pedig Ausztriába, előtte Magyarországon kézről kézre járt.


Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese és képviselője volt, akiről elsőként az akkor még kormánypárti lapnak számító Magyar Nemzet írta meg 2014 február elején, hogy 240 millió forintnak megfelelő devizát tartott egy bécsi bankszámlán. Az ügyészség már másnap bejelentette, hogy kezdeményezi a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, mert adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt kíván nyomozást indítani ellene. Simon felfüggesztette tagságát az MSZP-ben, majd lemondott képviselői mandátumáról is.

Simon ügye a legrosszabb pillanatban került elő a baloldali pártok szempontjából, mivel a választási kampány kellős közepén helyezték előzetes letartóztatásba, és nem véletlenül szerepelt a kormányt támogató Civil Összefogás Fórum plakátjain. A nyomozás során előkerült Simon Bissau-guineai útlevele is, amelyet egy hamis személyazonossággal nyitott magyarországi bankszámlánál használt. Az útlevél egy Welsz Tamás nevű üzletembertől származhatott, aki gyanús körülmények közt halt meg, közvetlenül az előállítása után. Welsz korábban vallomást tett, ez része az iratoknak.

Bár megjelentek hírek arról, hogy Simon eltitkolt vagyonát volt felesége fedte fel a hatóságok előtt, később kiderült, hogy az osztrák bank osztotta meg az információt a magyar hatóságokkal. Az nem derült ki, hogy a pénz pontosan honnan származik, bár állítólag nem Simon sajátja volt, ő csak vagyonkezelőként tárolta. A volt politikus viszont az adóhatóság felé utólag rendezte az ügyet, befizette az adót és a bírságot, vagyis lényegében elismerte, hogy az övé volt a pénz.