Üvöltözhet-e egy szakértő a bántalmazott gyerekkel?

Fotó: iStockphoto / Alistair Scott

-

A szigetszentmiklósi gyerekbántalmazási ügyben másodfokon eljáró bíró a gyerekek nyüstölésének nevezte az igazságügyi pszichológus szakértő tevékenységét. Ha egy szakértő tényleg kiabál egy bántalmazott gyerekkel, sőt lehazugozza, akkor búcsút mondhat a kamarai tagságának, anélkül pedig nem dolgozhat tovább. Az ügyben megvádolt igazságügyi pszichológus viszont azt állítja: nem kiabált, őt és kollégáit pedig rendszeresen alaptalanul támadják.


Megdöbbentő állítások hangzottak el a szigetszentmiklósi gyerekbántalmazás miatti per legutóbbi tárgyalási napján a Fővárosi Törvényszéken. Nehrer Péter tanácselnök új eljárás lefolytatását kezdeményezte, és arról beszélt: az igazságügyi pszichológus egy gyerekbarát szobában hallgatta ugyan meg a súlyos traumát átélt gyerekeket, de ott rákiabált az egyikre, és hazugnak nevezte.

Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke úgy véli, hogy amennyiben a kiabálás valóban megtörtént, ez alapja lehet egy etikai eljárás megindításának, ahol bizonyítottság esetén többféle szankciót is alkalmazhatnak a vétkes szakértő ellen. Ezek között van olyan is, amely eredményezheti a szakértő törlését a névjegyzékből.

Kamarai tagság nélkül ugyanis nem szakértő a szakértő. Az épp az Országgyűlés előtt lévő törvénytervezet az igazságügyi szakértőkről már úgy rendelkezik, hogy a területi kamarák megszűnésével csak a MISZK tagsága számít majd.


Legfeljebb egyszer kéne kihallgatni


A legfájdalmasabb, ha kétségbe vonják

Megkerestük a szexuális abúzus ellen küzdő Anoni Mara társaság pszichológusát, Víg Sárát, miután a szervezet már korábban is kritizálta a szigetszentmiklósi ügy igazságügyi szakértőjét, aki szerint tízből legfeljebb csak háromszor fogadható el igaznak a gyerekek vallomása. „A nemzetközi statisztikák egyáltalán nem támasztják alá ezt az arányt. A gyerekek nem hazudnak, legfeljebb akkor, ha egy válóper során az egyik szülő betanít nekik valamit. De a szigetszentmiklósi esetben senkinek nem volt érdeke, hogy így manipulálja a gyerekeket.”

Víg Sára szerint az ellátórendszer minden pontján lehet olyan személy, aki hatalmi helyzetével visszaélve kiabál a sértettel, vagy kétségbe vonja szavahihetőségét.


Mi a felnőtt áldozatokat képviseljük az ilyen ügyekben. Nekik az a legfájdalmasabb, ha megkérdőjelezik azt, ami velük történt.

A pszichológus problémának tartja, hogy az áldozatokat többször is kihallgatják az eljárás alatt. Szörnyű ugyanis egymás után felidézni az átélteket, másrészt az idő mindig befolyásoló tényező: minél távolabb van időben egy vallomás a bűncselekménytől, annál könnyebben hitelteleníthető.

Épp ezért alkalmazzák az Egyesült Államokban azt a gyakorlatot, amelynek során egy szakember kellő érzékenységgel hallgatja meg a gyermeket, amiről videofelvétel készül, a későbbiek során már csak azt elemzik.


Hatósági zaklatás

Szepesházi Péter, az Egyéni Bírói Felelősség és Függetlenség Fórumának egyik alapítója, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája évekig tárgyalt családjogi ügyeket. Bár a konkrét gyerekbántalmazási ügyben nem kívánt állást foglalni, azt mondja, a hatósági zaklatásként ismert jelenség nagyon is jellemző. „Nem nagyon hajlandók lemondani az eljárási rutinról, szokásokról, amit – a nem érzékeny ügyekben helyesen – kialakítottak az eljárásban részt vevő szakértők, bírók, ügyészek stb.”

Igaz, a jogi egyetemeken is csak az elmúlt 6-8 évben jelentek meg érzékenyítő képzések. Szepesházi Péter azt is megjegyezte, hogy a felsőbb bíróságok elzárkóznak attól, hogy elismerjék a családon belüli erőszak mint a hagyományos erőszaktól eltérő erőszak kezelésének, elbírálásának sajátosságait.


Szakértő: Nem kiabáltam

Elértük a szigetszentmiklósi gyerekbántalmazás során kiabálással vádolt szakértőt, Kitanics Márkot. Ő cáfolta, hogy üvöltve lehazugozta volna a kislányt. „Nem áll érdekünkben rákiabálni egy kisgyerekre, hiszen olyankor csak dacos lenne, mi pedig nem tudjuk lefolytatni a vizsgálatot” – mondta.

Az igazságügyi pszichológus furcsállotta, hogy az ítélőtábla bírája a kislány elmondása alapján „el is játszotta” a kiabálást, bár a Kitanics által a vizsgálatról készített hangfelvételt nem csatolta be a per iratai közé.

„Az én véleményem arról szólt, hogy borzalmas élete volt ennek a három gyereknek. A szexuális erőszak elkövetéséről nem írhattam, hogy megtörtént, mert nem tapasztaltam nyomát” – jegyezte meg Kitanics Márk, hozzátéve, hogy utána öt másik szakértő is hasonló véleményre jutott.

Kitanics elmondta, hogy a Fővárosi Törvényszék végzésének kihirdetése után a kamarától még nem keresték, de a Facebookon már kapott fenyegetéseket. „Hetente vádolnak meg valamivel engem és a kollégáimat. Március végén a Fővárosi Törvényszéken épp azzal állt elő valaki, hogy nem végeztem el rajta a vizsgálatot. Csak azután vonta vissza, hogy a bíró szólt neki, épp bűncselekménnyel vádol meg egy szakértőt, én pedig elővettem a hangfelvételt, amit a vizsgálatáról készítettem.”