Utcai betonakadályokat és katonai akciókat hozhat nekünk Párizs

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Újabb merényletek jöhetnek európai uniós vagy NATO-tagországok területén, így akár már jövőre olyan helyzet állhat elő, hogy az érintett kormányok jelentősen változtathatnak védelmi és biztonságpolitikájukon, így Magyarország is – erre számítanak kormányzati forrásaink. Akár közös uniós hadművelet is elképzelhető a Balkánon.


„Nálunk minden körúti kebabosra jut egy beépített ügynök, nem kell aggódni” – poénkodott egy a kormányzati biztonságpolitikára rálátó forrásunk Orbán Viktor klasszikusával, amikor szóba került: a hazai szakszolgálatok a párizsi terrortámadás után vajon jobban figyelnek-e majd a Magyarországon élő muzulmánokra.

Informátorunk hangsúlyozta, hogy sem most, sem korábban nem keletkezett olyan információ, amely arra utalna: a magyarországi muszlimok körében radikalizálódás indult meg. „Magyarországon az államhoz lojális muzulmán közösség él, amely ráadásul kis létszámú, így könnyen ellenőrizni lehet” – fogalmazott, hozzátéve, ebben a párizsi tragédia várhatóan nem hoz majd változást.

Egy sor más dologban azonban igen, akár Magyarországon, akár az EU vagy a NATO többi tagállamában. Egy kormányzati forrásunk például arról beszélt: a védelempolitikával foglalkozó szakemberek között nagyjából konszenzus van abban, hogy akár már a közeljövőben újabb véres terrortámadás történhet valamelyik európai nagyvárosban. Ő személy szerint Rómára tippelt, mivel


az ugyanolyan szimbolikus jelleggel bír az európai kultúrában, mint Párizs, Olaszországban ugyanúgy nagy számú muzulmán közösség él, és az olasz hatóságok hajlamosak slendriánságokra, így könnyebb lehet egy akciót megszervezni, mint máshol.

Ha pedig még egy ilyen, esetleg akár több hasonló is bekövetkezik rövid időn, mondjuk egy éven belül, akkor „olyan hangulat uralkodhat el az Európai Unióban, hogy az eddigieknél sokkal többet kell tennünk és áldoznunk a saját biztonságunk megvédéséért, és erre a hangulatra a kormányok természetesen reagálni fognak”.


Egy darabig lesznek még katonák az utcákon


Forrásunk szerint a mostani, több mint 130 halálos áldozatot követelő támadás nem hozhat önmagában jelentős változásokat az európai védelmi és biztonságpolitikában. „Bármennyire is keményen hangzik, még nem biztos, hogy ez akkora sokk volt, ami hosszabb távú változásokat generál. Most persze jön egy pár látványos, de igazán nem túl jelentős lakosságnyugtató intézkedés, de aztán megnyugszanak a kedélyek, és visszazökkenhet minden a régi kerékvágásba” – mondta. Szerinte egyébként a magyar katonák utcára vezénylése és a rendőrök felfegyverzése géppisztollyal is ebbe a „látványos, de nem túl jelentős, lakosságnyugtató” kategóriába tartozik.

Ugyanakkor, mivel jelenleg a legtöbb magyar közintézmény, minisztériumi épület, a Sándor-palota vagy éppen a Parlament is „könnyen megközelíthető egy öngyilkos merénylő által, főleg, ha esetleg autóval támadna”, ha emelik a védelmi szintet, elképzelhető, hogy ezek köré betonakadályokat, esetleg első körben csak kőből készült virágvályúkat telepítenek.


Több pénzt a hadseregre?

Ha azonban újabb merényletek lesznek, és jön a már említett fordulat, akkor az mindenekelőtt a védelmi kiadások megnövelését jelenti majd. Erről egyébként már tavaly szeptemberben, a walesi NATO-csúcson döntés született (akkor még az ukrajnai konfliktus miatt), és ennek értelmében jut jövőre az idei 250 milliárd forint helyett 300 milliárd védelemre. Igaz, ennek a jelentős részét elviszi a honvédelmi életpályaprogram bevezetése, de jut azért belőle valamennyi technikai fejlesztésre is.


Több külföldi bevetésben vehetnek részt magyar katonák


A jelenlegi számok alapján komolyabb haderőfejlesztés jövőre sem várható, de egy honvédelmi ügyekben jártas forrásunk szerint a kormány egyik pillanatról a másikra dönthet az ellenkezőjéről is: „Az idén sem telt semmi időbe, hogy 60 milliárdot elkülönítsenek a határzárra; ha valamire szükség lesz, jövőre ugyanilyen gyorsan megszületnek a döntések” – mondta. Ugyanakkor információink szerint a Honvédelmi Minisztériumban abban bíznak, hogy jövőre legalább a döntés megszületik a már régóta halasztott helikoptertenderről. (Erre, mint korábban megírtuk, a 2016-os költségvetésben sincs pénz.)


Akció a Balkánon?

Jöhet a honvédség tartalékos állományának továbbfejlesztése is; ez praktikusan azt jelenti, hogy több önkéntes tartalékos lehet, ehhez viszont ösztönzők, vagyis szintén elsősorban pénz kell majd. Mivel Franciaország már jelezte, hogy az EU-s alapszerződés értelmében a tagállamok honvédelmi segítségnyújtását kéri, hogy tehermentesítsék egyes külföldi akciókban (Maliba és a Közép-Afrikai Köztársaságba német katonák mennek majd), könnyen lehet, hogy jövőre magyarok is nagyobb létszámban vehetnek részt ilyenekben.

2016 első féléve már csak azért is érdekes lesz, mert elkezd működni az a V4-es, közös gyors reagálású erő, melynek létrehozásáról a négy ország még 2011-ben állapodott meg. Ez egy olyan 2500-3000 fős haderő, amelyet tíz napon belül egy Brüsszeltől számított hatezer kilométeres körön belül bárhol be lehet vetni.

Forrásunk szerint még az is elképzelhető, hogy az első bevetés a Balkánon lesz a menekültkrízis miatt. Az EU már most is katonai akciót hajt végre a Földközi-tenger nyugati medencéjében az embercsempészet visszaszorítására brit, francia, német, olasz hadihajókkal. Egyelőre nemzetközi vizeken állítanak meg menekülteket szállító hajókat, de a tervek szerint ezt a bevetés következő fázisában Líbia saját parti vizein tennék. Ehhez Tripoli jóváhagyása és ENSZ-felhatalmazás is kellene, egyelőre egyik sincs meg.

Informátorunk nem tartotta kizártnak, hogy valamilyen hasonló, alapvetően a menekültáradat feltartóztatására irányuló közös katonai akció a balkáni útvonalon is lehet majd. Persze politikailag ez sokkal kényesebb lenne, mint a földközi-tengeri, de ha lesz ilyen, szinte biztos, hogy magyar részvétellel is zajlik majd.