Utazhatunk majd még szabadon Európában?

Fotó: MTI / Filep István

-

A menekültkrízis uniós kezelésétől függ, hogy továbbra is útlevél nélkül utazhatunk Európában, vagy véglegesen visszaállnak az ellenőrzések az országhatárokon. A legtöbb ember számára a szabad utazás jelenti az egységes Európát. Ha elbukik az ezt garantáló schengeni egyezmény, nehezebb lesz megindokolni, hogy mire jó az Európai Unió.


Több kilométeres kocsisorok a Hegyeshalom felé tartó autópályán. Az elmúlt napokban többször is lehetett ehhez hasonló képeket látni, miután a menekültkrízis miatt az osztrákok lezárták a magyar határt. Ez főként azokat a magyarokat érintette kellemetlenül, akik napi rendszereséggel Ausztriába járnak dolgozni.

A legtöbb embernek – a közös pénz, az euró mellett – az útlevél nélküli utazás jelenti az egységes Európát. A menekültkrízis miatt visszaállított határellenőrzésekkel veszélybe került a schengeni egyezmény, amelynek köszönhetően 26 európai országban lehet szabadon utazni. Az Economist című brit lap szerint a jelenlegi határellenőrzéseket látva joggal merülhet fel: Mi értelme van az Európai Uniónak?



Visszálltak a határok

A migránsok és menekültek az elmúlt hetekben viccet csináltak az uniós menekültügyi szabályokból, amelyek előírják, hogy a menedékkérőknek az EU külső tagállamaiban – ez jellemzően Görögország és Olaszország – kell beadniuk a kérelmüket. A belső határok eltörlése azonban megkönnyítette számukra, hogy azokba az országokba menjenek, ahol szerintük örömmel látják őket, és várhatóan a legjobban mehet majd a soruk. Ez jellemzően Németország és Svédország.

Az egyre nagyobb tömegekben érkező menedékkérőket, úgy tűnik, megállítani sem lehet, amíg Németországba nem érnek. A magyar kormány megpróbálta, kerítést épített, büntethetővé tette az illegális határátlépést, de csak napokig tudta feltartóztatnia a tömeget. Azóta Horvátország–Magyarország–Ausztria útvonalon jutnak el az emberek Németországba, így a magyar–horvát határon is megkezdte a kormány a kerítés építését.

Angela Merkel német kancellár augusztus végén arról beszélt, hogy minden szír menekültet befogadnak. Ez azt eredményezte, hogy napokig óriási tömeg áramlott ellenőrizetlenül az EU területén, volt, aki ezt úgy értelmezte, hogy regisztrálatlanul is lehet menni Németországba. A helyzettel Németország sem tudott megbirkózni, nem volt képes kezelni a tömegeket, ezért jelenleg arra törekszik, hogy helyreállítsa a rendet.

A német belügyminiszter, Thomas de Maiziere szeptember 13-án bejelentette, hogy határellenőrzést vezetnek be Ausztriával szemben, az osztrákok ugyanígy tettek Magyarországgal szemben. Később a szlovákok a magyar határon, a németek a cseh határon vezettek be hasonló intézkedéseket.

A schengeni szabályok lehetővé teszik az ideiglenes határellenőrzések visszaállítását rendkívüli események esetén. Franciaország a 2005-ös londoni merényletek miatt, Németország pedig 2006-ban az országban rendezett focivébé miatt élt ezzel a lehetőséggel.


Mi legyen a megoldás?

Pillanatnyilag az látszik, hogy Európa bedugult, Schengen nehézkesen működik, sok határon van ellenőrzés, és nem világos, hogy mikorra állhatnak helyre a korábbi állapotok. Ehhez mindenképpen kezelni kell a menekültkrízist, újra kell írni az uniós menekültügyi szabályokat.

A formálódó javaslatokból jelenleg annyi látszik, hogy az EU külső határain és a tranzitországokban uniós pénzből regisztrációs központok (hotspotok) épülnének, itt bírálnák el a menekültkérelmeket. Uniós forrásból egységes menekültfogadási normákat is bevezethetnek, ezeket alkalmaznák minden tagállamban. A menekülteket kvóták alapján osztanák el a tagállamok között. A tervek között szerepel az EU külső határainak megerősítése is.

Ha ezek révén kezelhetők lesznek az EU területére beáramló tömegek, újra működhet Schengen. Balázs Péter korábbi uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere elképzelhetőnek tartja, hogy egyfajta „Schengen 2” alakul ki, vagyis az útlevél nélküli utazás azon tagállamok számára marad fenn, amelyek aktívan kiveszik a részüket a menekülthelyzet kezeléséből.

A volt külügyminiszter a „Schengen 2-t” úgy képzeli el, hogy az eurózónához hasonlóan emelt követelményeket kell teljesíteni azoknak, akik bent akarnak maradni. „Aki bírja, az majd csinálja” – mondta. Egyelőre nem világosak az sem, mik lehetnek ezek a pluszkövetelmények, melyek lehetnek azok az országok, amelyek ezeket teljesíteni tudják.

A magyar kormány Schengent úgy védené meg, hogy erős határőrizetet szeretne látni az EU külső határainál. A kerítésépítés mellett is azzal érveltek, hogy a schengeni szabályokat be kell tartani, nem léphetnek ellenőrizetlen tömegek az EU területére. Orbán Viktor a kvótarendszert is erre hivatkozva ellenezte. A kormányfő szerint a menekültek elosztásáról csak azt követen lehet beszélni, ha az EU meg tudja védeni a saját határait.

Amennyiben az EU a menekültkrízisre nem tud egységes, hatékony választ adni, akár el is bukhat Schengen. Ez pedig az olyan bevándorlásellenes és EU-szkeptikus pártok megerősödéséhez vezethet, mint a Jobbik, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front, Nigel Farage brit függetlenségi pártja, a UKIP vagy az osztrák FPÖ.


Kik vannak benne?

A schengeni egyezmény egy luxemburgi városról kapta a nevét, ahol az egyezményt 1995-ban aláírták. Az alapító tagok Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország voltak. Őket követte Olaszország és Ausztria 1997-ben, Görögország 2000-ben és a skandináv országok 2001-ben. 2007-ben csatlakozott a Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia.

Jelenleg 26 tagja van a schengeni övezetnek. Huszonketten uniós tagállamok, négyen nem tagjai az EU-nak. Az utóbbi négy ország Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein. Bár uniós tagállam, de nem tagja a schengeni zónának Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország, Románia és Nagy-Britannia. Andorra és San Marino nem része ugyan a zónának, de felszámolta a határellenőrzéseket. Az egyezmény részleteiről itt olvashat részletesebben.