Utáljuk, de beletörődtünk a vasánapi zárvatartásba

Fotó: AFP / LIONEL BONAVENTURE

-

A családok felének még az életvitelét is megváltoztatta a kormány azzal, hogy március közepe óta vasárnap nem vásárolhatunk. Ez derül ki az Ipsos közvéleménykutató felméréséből.


A törvény bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbelépése előtti, márciusi aránnyal.

Ugyanakkor 41 százalékról 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. Némileg tehát mérséklődtek az álláspontok, annak ellenére, hogy utólag nagyobb változásnak és nehézségnek értékelik a boltok vasárnapi zárva tartását, mint ahogy azt korábban feltételezték.

Bár márciusban csak a lakosság 38 százaléka gondolta, hogy a törvénymódosítás legalább valamennyire megváltoztatja majd a hétvégi tevékenységeiket, a törvény bevezetése után pár hónappal már 51 százalék látja így. Az aktív keresőkön belül ez az arány még magasabb – 61 százalék.

Mielőtt a vasárnapi zárva tartást bevezették volna, a lakosság valamivel több mint fele (53%) gondolta úgy, hogy az új törvény valamennyire megnehezíti majd vásárlásai intézését. A gyakorlatban is látva, hogy ez mit jelent, már 63 százalék értékeli nehezebbnek a helyzetet, az aktív keresőknek pedig a 70 százaléka.

Jelenleg a lakosság többsége (71%) az esetleges vasárnapi bevásárlásait inkább valamelyik másik napon végzi, és csupán egynegyedük választ kisebb boltokat (18%) vagy piacot megoldásként (6%). A törvény lehetőséget ad arra, hogy az üzletek – az adventi időszakon kívül – naptári évenként egy választott vasárnapon mégis nyitva tartsanak. Azonban azt, hogy a nagyobb üzletláncoknak mely boltja van épp nyitva, csak a lakosság 13 százaléka követi nyomon.

A felnőtt népességnek csupán 10 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt hónapok során a kiskereskedelemnek sikerült alkalmazkodnia az új feltétekhez, és több vásárlási lehetőség van. 64 százalék szerint semmi nem változott a törvény bevezetése óta, 27 százalék pedig kifejezetten úgy érzi, hogy a helyzet csak tovább romlott az elmúlt időszakban.

A kutatók megpróbáltak választ kapni arra is, hogy mivel tölti a vasárnaponként felszabaduló idejét a lakosság. A kormányzati kommunikáció fontos eleme volt a törvény várhatóan pozitív hatása a turizmusra és vendéglátásra. Bár a különböző turisztikai és vendéglátóhelyek hétvégi látogatásának gyakorisága továbbra is meglehetősen alacsony a magyar lakosság körében (a 60 év felettiek, a községben élők és az inaktívak között még alacsonyabb), valamennyi javulást megfigyelhetünk.

Március óta többen állították, hogy évente legalább egyszer múzeumba, koncertre, színházba látogatnak (42%), elutaznak pihenés céljából (49%), fürdőbe, wellness szállodába mennek (37%) vagy kirándulnak a szabadban (63%). Ez a javulás azonban valószínűleg inkább az elmúlt nyári időszak szezonális hatásának, mint a vasárnapi zárva tartásnak tudható be – teszi hozzá az Ipsos.