Uniós pénzek: százmilliárdos lyukat kell tömködni

Fotó: MTI/MTVA / Bugány János

-

Az idei pénzesővel teljesülhet az a cél, hogy az uniós támogatásokat 100 százalékban lehívjuk, ám ez sokba kerül az országnak – bár lehet, hogy csak átmenetileg. Az tagállamok rangsorában is hátul kullogunk, ami a brüsszeli utalásokat illeti.


Mélyen a zsebébe kell nyúlnia az államnak, ha az év végére az összes rendelkezésre álló uniós forrást ki akarja fizetni a most záruló költségvetési időszakból. A teljes, forintban átszámítva jelenlegi árfolyamon 8600-8700 milliárd forintos keretből eddig ugyanis 6300 milliárd forint érkezett meg Brüsszelből – tájékoztatta a VS.hu-t a Miniszterelnökség.

A pályázók viszont ennél több pénzt kaptak már meg: a pályázatokat tömörítő weboldal számlálója már csaknem 8700 milliárd forintra ugrott, vagyis ennyi pénz jutott már el a nyertesekhez. Ez azt is jelenti, hogy jó ideig komoly kinnlevősége lesz a kormánynak. A pályázók ugyanis a pénzt magyar forrásból kapják meg, ha benyújtják a teljesítést igazoló dokumentumokat. Ezeket jellemzően negyedévente továbbítja az illetékes hivatal, erre fizet az Európai Bizottság.

A száz százalékra vonatkozó terv tehát itthon már teljesül, ez azonban annyit jelent, hogy az államkasszából kifizették a pályázóknak a beígért pénzt.

Jó hír, hogy az idei költségvetésben nincsen kétezer milliárdos lyuk. Az idei büdzsé eleve 8200 milliárd forinttal számolt az uniós támogatások kifizetésére, a keretet ráadásul október végén további 200 milliárddal megemelték. Vagyis a költségvetés szempontjából egyelőre 200 milliárd keresi a gazdáját, ami az év végéig a duplájára is emelkedhet, mert a kormány 8700-8800 milliárd forintos kifizetéssel számol. A végső kalkulációnál fontos, hogy ez az EU által olyan szigorúan vett hiányban nem jelenik meg.


Brüsszel nem sieti el

Az elmúlt hónapok akadozásai után azonban Brüsszelből is felgyorsult a pénzáramlás: az Európai Bizottság adatai szerint a nyár óta 80-ról csaknem 88 százalékra ugrott fel a lehívási ráta, ami azt jelenti, hogy csak az elmúlt hetekben egymillió eurót meghaladó összeget utalt át Brüsszel Magyarországnak. (Ez látszódott az októberi hiányadatokban is.)

A teljes száz százalék azonban messzebb van, mint gondolnánk – legalábbis ami a brüsszeli kifizetéseket illeti. A VS.hu bizottsági forrásból úgy tudja, az idei kifizetések összege már nem változik érdemben 2015-ben. Erre az a magyarázat, hogy az uniós szabályok szerint csak az október végéig benyújtott fizetési kérelmeket fizetik ki az év végéig. Az viszont már csak azért sem valószínű, hogy még idén összejön a száz százalék, mivel – tudtuk meg – a bizottság csak 95 százalékot utal át, amíg nincs meg a végső pénzügyi zárás. Ez azonban még távoli: a kétéves ellenőrzési időszak után, 2017-ben várható.


Késésben a budai fonódó villamoshálózat kialakítása, de a BKK szerint december végére kész lesz


Banánhéj, vagy mégsem?

Itt is van azonban egy korlát: ha elérjük a száz százalékot, utána már saját kontójára vállalja a pályázatok finanszírozását az állam. Az nyílt titok, hogy az uniós keretet túlvállalva, nagyjából 110 százalékban pályáztattak – korábbi nyilatkozatok alapján azért, hogy az esetleg bebukó projektekre már odaítélt pénz ne vesszen el. Nem maradt sok idő, hiszen december 31-e után már nem lehet számlát benyújtani, és meg kell lennie a projektek pénzügyi zárásának is. A leglátványosabb ilyen fejlesztés jelenleg a budai fonódó villamoshálózat kialakítása, amelyet a főváros többéves késéssel indított el, és nem csak a külső szemlélőnek szembetűnő az elmaradás: a Miniszterelnökség adatbázisa szerint a 11 milliárd forintot meghaladó fejlesztésnél november elején 4,4 milliárdos elmaradás volt az elszámolásban a szeptember 30-ig tervezett állapothoz képest. (Ettől műszakilag előrehaladottabb lehet a beruházás.)

Nem ez az egyetlen késésben levő projekt: a november elején frissített lista csaknem ezer kisebb-nagyobb ilyet sorolt fel. Ezek összértéke 800 milliárd forint.

A 2007–2013-as időszak esetében az elszámolhatósági időszak vége 2015. december 31. Ez nem azt jelenti, hogy eddig ki kell fizetni a támogatásokat (a közpénzből való hozzájárulásnak az állami támogatás és a hitelkonstrukciók kivételével nincs is kötelező határideje), hanem azt, hogy a kedvezményezetteknek minden kifizetést teljesíteni kell – mondta el érdeklődésünkre a Miniszterelnökség. (Az uniós támogatásokat utólag fizetik, a teljesítést követően.)

Ez azt is jelenti, hogy nem kell az utolsó kapavágásnak is megtörténnie december végéig, épp csak nem lehet elszámoltatni az utána végzett munkákat.

Egy ilyen késés azonban nem jelenti, hogy források vesznének el. Hazai kezdeményezésre az Európai Bizottság a tagállamokkal együttműködve kidolgozta a „szakaszolás” elnevezésű eljárást. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztés 2015. december 31-ig elkészülő első szakasza a 2007–2013-as programozási időszak forrásaiból valósul meg, míg a hátramaradó munkákat magába foglaló második szakasz finanszírozása és megvalósítása már a következő, 2014–2020-as időszak forrásaiból történik – tudtuk meg.



Magyarország a tagországok rangsorában sincs előkelő helyen: a lehívások alapján a 19-ik a sorban hazánk, igaz, ezzel még mindig meghaladjuk valamivel az uniós átlagot.

A részletes adatokból (lásd táblázatunk) az is kitűnik: a támogatási alapok közül különösen a szociális támogatásoknál mutatkozik elmaradás a 28 tagország átlagához képest. A nagyberuházásoknál viszont jó a helyzet: ott november elején már a rendelkezésre álló pénz több mint 90 százalékát elutalták – az átlag itt is 87,7 százalék.



Kavarás az aszfalttal

Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy Brüsszelből sem automatikusan érkeznek azok a pénzek, amelyeket hivatalosan a tagállami hatóságok igényelnek. Ha valamilyen szabálytalanság miatt felfüggesztik a fizetést, akkor határozatlan időre, gyakorlatilag évekig visszatarthatják a pénzeket. Az újraindításra ugyanis addig várni kell, amíg az ország és a bizottság nem jut dűlőre a büntetést jelentő korrekció mértékében.

Ez Magyarország esetében sem példa nélküli. Jelenleg a közlekedési fejlesztéseket finanszírozó operatív program és a hét regionális program esetében tartanak vissza pénzeket, már 2013 vége óta. Előbbi esetében a sokat emlegetett aszfaltkeverő ügy miatt nem érkeznek pénzek, és úgy tűnik, már nem is fognak az év végi zárásig.

A vita állásáról Brüsszel nem kívánt nyilatkozni, a VS.hu kérdésére csupán annyit közölt: a tárgyalások folyamatosak. A kormány korábbi nyilatkozatai azonban arra utalnak: nem nagyon bízik abban, hogy az év vége előtt megegyezés születhet az ügyben. (Megegyezni arról kell, hogy mekkora korrekciót vár el az Európai Bizottság. A korrekció lényege, hogy a szabálytalanul kifizetett pénzeket visszakérik ugyan, ám ugyanazokat az összegeket más pályázatokra felhasználhatja az állam. Ám minél magasabb ez a tétel, és minél jobban elhúzódik az ügy, annál kisebb az esély arra, hogy még újabb pályázatokat írhatnak ki.)

Nem kis tételről van szó: 573 millió eurónyi fejlesztésre vonatkozó pénzeket tartanak vissza, igaz, úgy tudjuk, az érintett tételeknél nincs olyan számla, amely Brüsszelben vár kifizetésre.


útépítés


Leállhat a pénzáradat

Brüsszeli forrásunk azt nem kívánta megjósolni, hogy mennyi pénz érkezhet a következő évben. Az Európai Bizottság múlt héten kiadott prognózisa azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy jövőre, az uniós pénzek dömpingjének elmúltával csökkenhet a gazdasági növekedés Magyarországon. Fontos lehet, hogy a kormány azt tervezi: 2017 közepéig valamennyi pályázatot kiírja a 2020-ig tartó pénzügyi időszak támogatásaira, így ideális esetben elmaradhat a mostani kifizetési dömping, aminek az egyik fő oka az, hogy 2010 után másfél évig gyakorlatilag semmilyen új forrást nem hirdetett meg a kormány a hazai intézményrendszer átalakítása miatt, így az utolsó időszakban igyekeztek behozni a lemaradást.

Pénzeső a kormány szerint sem várható: a Miniszterelnökség a VS.hu-val azt közölte, az előlegekkel együtt jövőre százmilliárdos nagyságrendű kifizetéssel számolnak – idén jószerivel háromhetente fizettek ki ennyi pénzt a pályázóknak.