Uniós jogot sért, ahogy az állam elveszi a be nem jelentett valutát

-

Döntött az Európai Bíróság (EB) abban az ügyben, amely a magyar valutabejelentési szabályok, pontosabban 24,5 millió forint miatt indult a NAV és egy lengyel férfi között a kecskeméti bíróságon. A magyar szabályozás ellentétes az uniós rendelettel.


Azt, hogy a 10 ezer eurót meghaladó összegű készpénzt be kel jelenteni, amikor valaki az EU területére lép, uniós jogszabály írja elő. Azt is, hogy a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a készpénz forrását és célját, valamint a bejelentés elmulasztása esetén a tagállamok bírságot szabhatnak ki. Ez Magyarországon a be nem jelentett összeg nagyságától függ: 50 ezer euró fölött a bírság a pénz 60 százaléka.

Az alapügy, amely a kecskeméti bíróságon zajlik, arról szól, hogy Robert Michal Chmielewskit 78 000 euró, vagyis mintegy 24.5 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte a a NAV, mert amikor 2012. augusztusban Szerbia felől Magyarország területére lépett, nem nyilatkozott a magánál tartott, 147 492 eurónak megfelelő összegű készpénzről. A férfi fellebbezett a döntés ellen, mivel véleménye szerint a bírság alapjául szolgál jogszabály ellentétes az uniós joggal. Az eljáró kecskeméti bíróság pedig azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy megtudja: a bírság összege arányos-e a jogsértéssel, ugyanis ezt az uniós jog előírja.

Májusban született a csütörtöki Európai bírósági döntést előkészítő főtanácsnoki indítvány, amelyben az állt, hogy bár a bírság összege önmagában nem túlzó, az már európai jogba ütközik, hogy a magyar hatóságok meg sem próbálják vizsgálni, hogy a be nem jelentett pénzt törvénytelen forrásból származik-e, illetve törvénytelen célra akarják-e használni.

Az EB a döntésében leszögezi, hogy bár a bírságok kiszabásának mikéntje a tagállamok hatáskörébe tartozik, az arányosság elvét tiszteletben kell tartaniuk. Önmagában az sem aránytalan, ha a bírság a be nem jelentett összeg függvényében változik, illetve azt sem lehet elvárni, hogy minden egyes esetben külön ellenőrizzék a származás és a felhasználás törvényességét. Ugyanakkor a 60 százalék mégis aránytalanul nagy, mivel kizárólag a bejelentési kötelezettség megsértését bünteti.

A bíróság döntése értelmében a magyar szabályozás ellentétes az uniós rendelettel, amely egyébként lehetővé teszi a be nem jelentett pénz lefoglalását is.

Az EB döntése nem dönti el az eredeti pert, de a bíróságnak a döntést figyelembe véve kell majd határoznia.