Undorító jogászok és nem tejelő tehenek – hat fiatal magyar novellista

Forrás: Kalligram

-

Talán pont a történetek rövidsége miatt kapnak gyakran kisebb figyelmet a novelláskötetek, holott a műfaj mesterei, Edgar Allan Poe-tól Jorge Luis Borgesen át a 2013-ban Nobel-díjjal kitüntetett Alice Munróig már régen bebizonyították, hogy a kevesebb is lehet több. Bemutatunk hat fiatal magyar novellistát, akik közül kikerülhet korunk Csáth Gézája, Örkény Istvánja vagy épp Tar Sándora.


Krusovszky Dénes: A fiúk országa

Az eddig elsősorban költőként ismert Krusovszky Dénes tavaly jelentkezett első novelláskötetével, amelyen egyáltalán nem érezni a hirtelen műnemváltásból adódó kezdeti nehézségeket és bizonytalanságot, sőt, egy kiforrott és biztos kezű prózaírót köszönthetünk a személyében. A 33 éves szerző, aki 2012-ben az elmúlt évtizedek egyik legfiatalabb magyar írójaként kapott József Attila-díjat (interjúnk), kilenc történetet gyűjtött össze A fiúk országában, és elmondhatjuk róla, hogy az övé a legütősebb kezdőmondat, amelyet az elmúlt években fiatal hazai írótól olvashattunk:


Mielőtt apámat kettéfűrészelték, úgy emlékszem, egészen boldog volt.


A fiúk országa írásainak melankolikus hangvétele és a könyv ügyesen felépített, trükkös szerkezete miatt méltó hazai párja Wells Tower 2009-es Elpusztítva, felperzselve című remek novelláskötetének. A Junior Prima díjas szerző halk szavú, gyengéd és kiábrándult novelláiban visszafogottan, higgadt tárgyilagossággal, szomorú bölcsességgel és nagyfokú érzékenységgel tudósít a férfi lét árnyékos oldaláról.

Szorongások, frusztrációk, bűntudat, szégyen és elidegenedés a legfőbb témák ezekben az érett és keserűen ragyogó történetekben, melyek közül a legfelkavaróbb a címadó novella, amelyhez fogható katartikus történetet nem sokat írtak az abortuszról. Egy másik emlékezetes történetben pedig egy New York-i éjszakai taxizás válik transzcendens élménnyé. A fiúk országa egy nyomasztó és feszültséggel teli birodalom, de a lírikus alapbeállítottságú Krusovszky azt azért sosem hagyja, hogy egészen agyonnyomjon bennünket a kiábrándultság, és a legjobb pillanatokban csempészi be a novelláiba a színtiszta költészetet.


Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen

Ha Mán-Várhegyi Réka eddig csak A csatárnő bal lába életveszélyes című novellát írta volna meg életében, akkor is kitörölhetetlenül bevéste volna a nevét az olvasók és a focirajongók emlékezetébe. A Boldogtalanság az Auróra-telepen azonban az említett novella nélkül is az utóbbi évek egyik legemlékezetesebb prózakötete lenne, amit jól mutat a rangos díjak sora, amelyeket a fiatal szerző bezsebelt vele. A 2014-ben megjelent könyv elnyerte a legjobb kéziratért járó JAKkendő-díjat, majd a legrangosabb hazai irodalmi ösztöndíj, a Horváth Péter-ösztöndíj kitüntetettje lett, nem utolsósorban pedig a szerző képviselte hazánkat a 2015-ös Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján.



A kötet szereplői egytől egyig kiköpött antihősök, akik szinte minden esetben a környezetük foglyai és a körülmények áldozatai. A novellák sora kiválóan megragadja azt a nemzedéki szorongást, amely a szereplőket elválasztja boldogságuktól, amelynek egyébként a legtöbbször éppen saját maguk állnak az útjába. Mán-Várhegyi Réka pontos látleletet ad arról a generációs tehetetlenségről, amely napi szinten tetten érhető, és nem csak a békásmegyeri HÉV utazóközönségének arcán. A Boldogtalanság az Auróra-telepen hiánypótló a kortárs irodalmi palettán, hiszen amellett, hogy szociografikus érzékenységgel ábrázolja a testi-lelki sivárságot, reagál is rá, mégpedig sziporkázó humorral, tökéletes helyzetfelismerést tanúsító kommentárokkal és emlékezetes kiszólásokkal.


Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra

A 41 éves Szvoren Edinát már most a magyar novellairodalom klasszikusai között tartják számon, de mivel az első kötete, a felejthetetlen Pertu is csak 2010-ben jelent meg, amelyet aztán két további novellagyűjtemény követett, mindenképpen helye van a legjobb fiatal novellisták között is. Munkásságát számos rangos díjjal is elismerték, 2014-ben József Attila-díjat kapott, Nincs, és ne is legyen című második kötetét pedig az Európai Unió Irodalmi Díjával jutalmazták. Harmadik kötete idén jelent meg Az ország legjobb hóhéra címmel, és máris az év egyik legfontosabb könyveként emlegetik.


Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra


Szvoren Edina történetei szívszorítóak és aprólékosak, novelláinak titokzatos ritmusa megfejtésre vár, szereplőit pedig szinte közönytisztaságú empátiával terelgeti szürke útjaikon. Önálló műalkotások ezek, saját világgal és annak törvényeivel, életek, melyekben néhány oldal alatt elveszünk, és újra átéljük a gyerekek idegenségét a felnőttek világában.


Jászberényi Sándor: Az ördög egy fekete kutya és más történetek

A 34 éves, Junior Prima díjas újságíró és fotóriporter járt már Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában és a Gázai övezetben, háborús élményei pedig erőteljes nyomot hagytak edzett prózáján. Jászberényi Sándor 2013-ban két kötettel is jelentkezett: Budapest–Kairó – Egy haditudósító naplója című könyvében az arab tavaszról tudósított, Az ördög egy fekete kutya és más történetek című novelláskötetében pedig szintén a közel-keleti konfliktuszónák tűzfészkébe repít bennünket.


Jászberényi Sándor: Az ördög egy fekete kutya és más történetek


A gonzó újságírás magyar képviselőjére Hunter S. Thompson mellett Ernest Hemingway férfias és szikár novellisztikája gyakorolta a legnagyobb hatást, akit egyedüli mesterként meg is idéz egy pillanatra az egyik történetben. Jászberényi precízen szerkesztett és sűrű atmoszférájú novelláiban könyörtelenül szembesít bennünket a háború borzalmaival, legyen szó akár az első, testközelből látott kivégzésről, egy asszony megkövezéséről, egy lövöldözésről a menekülttáborban vagy egy újságíró kolléga tragikus haláláról.

Látszólag szenvtelenül, de nagy átéléssel, szuggesztív erővel és rafinált ritmusérzékkel adja elő első kézből származó háborús történeteit, ám nem csak ilyeneket találhatunk a könyvében. Hiszen a Profi gyilkosok vagy A sivatagban reggel hideg van legalább olyan megrázó és egyúttal sokkal személyesebb írások, mint háborús társaik, melyek közül a legemlékezetesebbek és a legnyugtalanítóbbak azok, amelyekben a természetfeletti is fontos szerephez jut (A Blake-szabály, Az ördög egy fekete kutya). A fiatal író nemzetközi színtéren is komoly és egyedülálló sikert ért el, könyvét ugyanis idén Kirkus-díjra jelölték, ahol olyan Nobel-díjas és világhírű szerzőkkel versenyez, mint Alice Munro, Patrick Modiano, Orhan Pamuk, Toni Morrison, Jonathan Franzen, Milan Kundera, Salman Rushdie, Kazuo Ishiguro és Nick Hornby.


Kötter Tamás: Rablóhalak, Dögkeselyűk

Habár Kötter Tamás 45 éves, mégsem hagyhattuk ki összeállításunkból, hiszen viszonylag későn, 2012-ben mutatkozott be íróként a hazai közönség előtt. 2013-ban jelent meg első novelláskötete Rablóhalak címmel, amelyet egy évvel később egy újabb sziporkázó gyűjtemény, a Dögkeselyűk követett. Bret Easton Ellishez hasonlóan ő is könyörtelenül laza stílusban tart görbe tükröt a multinacionális vállalatok elé.


Kötter Tamás: Dögkeselyűk, Rablóhalak


A jogász végzettségű szerző karcos és fekete humorral átitatott írásainak élményanyagát a különféle ügyvédi irodákban és nagyvállalatok jogi osztályain töltött évei során szerezte. Történeteiben nem bánik kesztyűs kézzel sokszor visszatetszést keltő hőseivel, és a lehető legmarkánsabb vonásokkal rajzolja meg kiüresedett viszonyaikat, abnormális értékrendjüket és torz életcéljaikat. A cégek felső vezetőitől kezdve a különféle tehetős üzletembereken át az ügyvédekig mindenki megkapja a magáét ebben a két kötetben, mi pedig a végén nem is tudjuk, hogy sírjunk-e vagy nevessünk az abszurd momentumok és szürreális helyzetek forgatagában.

Kötter Tamás szarkasztikus novellái a szó legjobb értelmében szórakoztatóak, a gunyoros hangnem pedig tökéletes eleganciával szövi át a történeteket. Pengeéles látásmódjához intelligens és könnyed stílus társul, miközben a szemén keresztül egy borzasztóan embertelen világ tárul fel előttünk: kiüresedés, önámítás, alakoskodás, érdektelenség, képmutatás és szélhámoskodás bonyolult rendszere tartja mozgásban hőseit, akiknek életét szép lassan felemészti az üresség. Ezt a nyomasztó világot dögösen és vagányan ábrázolni, ez Kötter Tamás igazi bravúrja.


Hartay Csaba: Nem boci!

Hartay Csaba második prózakötete egzisztencialista tehenésztörténetek gyűjteménye, melyben jól megfér egymás mellett a tizenéves traktoros, a mindent jobban tudó munkaerő és egy hideg szívű apa valaha volt vasszigora. A Lerepül a hülye fejetek kamasztörténetei után ezúttal egy felnőtt világba lépünk, amelyben Shado már Attila, felnőttségével pedig nemcsak azt kapta ajándékul, hogy legálisan berúghat, hanem apja tehenészetét is.


Hartay Csaba: Nem boci!


A 38 éves Hartay ízes iróniával és rendkívül mulatságos stílusban rajzolja meg a telep életét, ahol a bocik nem tejelnek, a többnyire csak sopánkodó munkásoknak pedig nemcsak az állatok körüli teendőkkel, hanem a nyelvvel is napi szinten meggyűlik a bajuk. A Nem boci! elkényezteti az olvasót, mert a könnyeden szórakoztató anekdotáknál és szóvicceknél sokkal többet ad. Néhány titokzatos szépségű, prózába tördelt vers is helyet kapott ugyanis a könyvben, amelyek kellőképpen megágyaznak azoknak a megindító részleteknek, ahol a szerető apai törődéstől megfosztott fiú vezekel el nem követett bűneiért.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!