Ukrajna lett egy jövőbeli háború gyakorlóterepe

Fotó: Europress/AFP/Andrey Stenin / István Hajdu

-

Az utcai demonstrációkból véget nem érő háborús konfliktusba torkollott Ukrajna sorsa.


Az ukrajnai válság 2013 őszén robbant ki, amikor a Moszkva-barát elnök, Viktor Janukovics Oroszországgal szorosabb kapcsolatot akart kiépíteni: ennek a legjelentősebb aktusa az volt, amikor az Európai Unióval való társulási szerződést nem volt hajlandó aláírni.

Ennek az lett a következménye, hogy Kijevben 100 ezer ember vonult ki Janukovics ellen, ami decemberre már 800 ezerre duzzadt, és állandósult az utca demonstrációk, ahol azt követelték, hogy az ukrán elnök azonnal mondjon le.

2014 Január közepén a parlament korlátozni akarta a gyülekezési jogokat, de a tüntetések folyamatát már nem letehet megállítani: februárra már vérontásig jutott el a válság, legalább 88 ember meghalt, és több százan sérültek meg két nap alatt a tüntetéseken alatt

Janukovicsról ekkor bebizonyosodott, hogy fegyvereserőket is bevett a demonstrálók ellen: mesterlövészekkel a tetőkről lőttek bele a tüntetőkbe és a menekülőkbe is.



A politikai, vagyis az Unió vagy az Oroszország melletti döntés mögött éles etnikai konfliktus is meghúzódott, aminek jelentősége már a Szovjetunió felbomlásakor is érzékelhető volt.

Ukrajna már évtizedek óta ketté van szakadva, ha kelet és nyugat közötti dilemmáról van szó, mivel az ukrán a dominánsan használt nyelv az országban, ugyanakkor az orosz nyelv és indentitás pedig a keleti régiókban, elszórva még a mai napiig is jelentős.



Ukrajna az ukránoké?

Az ukránok száma több mint 37 millió, ez Ukrajna lakosságának közel 80 százaléka, második legnagyobb nemzetisége az orosz, több mint 8 millió lakossal, ezt követi a moldován, a krími tatár, a bolgár kisebbség. Az előző – 1989. –évi népszámláláshoz viszonyítva csökkent az orosz, a bolgár, a moldován, a magyar, a lengyel, a zsidó, a tatár és a roma népesség száma, ami többnyire a migrációs folyamatoknak tudható be.

A régiók nemzetiségi összetételét tekintve a Krím felszigetet leszámítva – ahol a magukat orosznak vallók élnek többségben –, a legtöbb megyében az ukrán nemzetiséghez tartozók vannak többségben.

Oroszbarát fegyveresek fokozatosan vették át az ellenőrzést a Krím-félsziget fölött. Felmerült a gyanú, hogy orosz katonák is vannak közöttük, illetve az ukrán hadsereg dezertőrjei. 2014 tavaszán Odesszai területén tüntetések voltak, erre a teljes ukrán hadiflottát kivonták a Krím félszigetről, hogy elejét vegyék a demonstrációknak. Másnap oroszbarát erők megpróbálták a Krímben elfoglalni az ukrán laktanyákat és parancsnoki posztokat. Ekkor becslések szerint már 15 ezer orosz katona volt a a félszigeten.

Ukrajna mozgósította a haderejét, és a külföld felé fordult, hogy szavatolják az ország területi épségét. A NATO a katonai műveletek és a fenyegetőzés leállítására szólította fel Oroszországot, de ekkor már összecsapásokba torkollott a fegyveres csoportok jelenléte.

Három héttel Janukovics leváltása után népszavazást tartottak Krímben, amin megszavazták az elszakadást Ukrajnától. Másnap a krími parlament kikiáltotta függetlenségét, és kérte csatlakozását az Orosz föderációhoz, már a következő napon Oroszország és a Krím aláírta az egyezséget, és így a félsziget Oroszország része lett.


A Krím félsziget


Az ukrán elnök bukása, a Krím félsziget kiválása, illetve a nemzetközi nyomások embargó Oroszországgal szemben ellenére sem változott meg Ukrajna biztonságpolitikai megítélése. Továbbra is megjelennek olyan katonai jelentések, miszerint fegyveres akciók bukkannak elő ukrán és orosz oldaláról is


Volt olyan időszak, amikor több mint hetvenszer támadták a Moszkva által támogatott szakadárok az ukrán hadsereg állásait. A legsúlyosabb helyzet a Donyeck körzetében lévő Avgyijivka településnél alakult ki, ahol akna- és gránátvetők mellett harckocsival is lőttek a szakadárok. A térségben a minszki egyezmény által tiltott nehézfegyvereket is bevetettek.


Ukrajna ügyében néha felvette a telefont


Petro Porosenko új ukrán elnök utasította a kijevi külügyminisztériumot, hogy kezdeményezzen telefonos párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és a nyugati vezetőkkel. Ugyanakkor a legmagasabb harckészültségi fokozatot rendelte el a Krím és a szakadárok uralta Donyec-medencei területek közelében.

A külügyminisztériumot megbízták, hogy szervezzen háromoldalú telefonos tanácskozást Angela Merkel német kancellárral, François Hollande francia elnökkel, és hívja meg a beszélgetéshez Joe Biden amerikai alelnököt, illetve az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, valamint kezdeményezzen beszélgetést az Oroszországi Föderáció elnökével, Vlagyimir Putyinnal.

Az ukrán kormány kérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő misszióját, hogy növeljék meg a Krím félsziget mentén, az ukrán határon állomásoztatott EBESZ-megfigyelők számát.

A kijevi vezetés figyelmeztette az ukrán állampolgárokat, hogy


ne utazzanak a Krím félszigetre.

Az ukrán határőrség szóvivője szerint Oroszország nagyobb létszámú és korszerűbb felszereléssel ellátott erőket telepített az utóbbi napokban az ukrán határra a Krím félsziget mentén. „Ezek a katonák modernebb felszereléssel érkeznek, és deszantosok is vannak köztük. Az elmúlt napokban megerősítették a csapatokat a határon” – mondta az ukrán szóvivő.


Eddig több mint 9300-an haltak meg, és több mint másfél millió ember menekült el az otthonából. 298 ember halt meg, amikor lelőtték a maláj légitársaság Kelet-Ukrajna fölött repülő utasszállítót. A repülőgép Amszterdamból tartott Kuala Lumpurba. A zömében holland áldozatokat követelő tragédia után már nemzetközi szintre is eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus.

Az első tűzszüneti megállapodást a fehéroroszországi Minszkben kötötték, de a felek ezt nem tartották be. Öt hónappal később kötötték a Minszk II. nevű tűzszüneti egyezmény, de az sem hozott megoldást.. Továbbra is az erőszakos cselekmények gyakran újulnak ki a frontzónában, amiknek rendszeresen áldozatul esnek a civilek is.