Újraindították a nagy hadronütköztetőt

Fotó: Getty Images / Peter Macdiarmid / Getty Images / Peter Macdiarmid

-

A technikusok húsvéti tojást kaptak, a protonnyalábok pedig simán végighaladtak a gépezeten. Ezzel hivatalosan is véget ért a nagy hadronütköztető két évig tartó leállása.


A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában.

Az LHC irányítóközpontjából élőben tudósító blog szerint a 2-es protonnyalábbal kezdték meg a két évig tartó átépítés és korszerűsítés után a hadronütköztető újraindítását. „A nyaláb simán végighaladt az egész gépezeten. Fantasztikus látni, hogy mennyire jól megy két év és egy ekkor átalakítás után” – idézte a blog Rolf Heuert, a CERN főigazgatóját. Az 1-es protonnyalábot ezután indították el. A CERN honlapja szerint a protonütköztetések júniusban kezdődhetnek meg.

A hadronütköztető újraindítását eredetileg március második felére tervezték, ám ez egy – a mágneses rendszerben keletkezett – rövidzárlat miatt mostanáig késett. Akkor azt hangsúlyozták, hogy a késés minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.

Frédérick Bordry, a CERN részecskegyorsítókért felelős vezetője – aki vasárnap reggel húsvéti tojással lepte meg az LHC irányítóközpontjában összegyűlt technikusokat és mérnököket – korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult hadronütköztetőben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 TeV helyett (1 TeV = ezermilliárd elektronvolt). A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.