Újra egymást lövik az azeri és az örmény fegyveresek

-

Kölcsönösen egymást vádolják a harcok elindításával Hegyi Karabah határán, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnali tűzszünetre és önmérsékletre szólított fel. Az örmény és az azeri elnököt is a washingtoni atomcsúcson érte a hír.


Az örmény fél állítása szerint az azerbajdzsáni hadsereg nehéztüzérségi fegyverek, harckocsik és helikopterek bevetésével indított masszív támadást, amelynek során egy azeri helikoptert lelőttek. Azerbajdzsán a maga részéről azt állította, fegyveres erői csak arra reagáltak, hogy örmény oldalról nehéztüzérségi fegyverekkel és aknavetőkkel lőtték állásaikat.

Mindkét oldal arról számolt be, hogy „jelentős veszteségeket” okozott a másik félnek. Az örmények első közlése szerint egy 12 éves kisfiú életét vesztette, további két ember pedig megsebesült az azeri tüzérségi támadásban.

Hovik Abrahamján örmény miniszterelnök összehívta a kormány rendkívüli ülését, és közölte, hogy kész minden szükséges intézkedést megtenni a helyzet stabilizálására. Szerzs Szargszján örmény elnök a washingtoni atomcsúcsról sietve hazautazott. A veszteségeket pontosítva azt mondta, hogy örmény oldalon a halottak száma 18-ra emelkedett. Szargszján összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, és bejelentette, megbízta a külügyminisztériumot, hogy dolgozzon ki egy kölcsönös katonai segítségnyújtási megállapodást Hegyi Karabahhal.

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium közleménye szerint az összetűzésekben 12 azeri katona veszítette életét. A közlemény elismerte a hadsereg egyik Mi-24-es helikopterének lelövését is. Ugyanakkor a védelmi tárca azt állította, hogy az azeri fegyveres erők több mint száz örmény katonát megöltek vagy megsebesítettek, továbbá hat örmény páncélost és 15 tüzérségi állást megsemmisítettek.

A washingtoni atomcsúcson tartózkodó Ilham Aliyev azeri elnök a konfliktus békés rendezésére szólított fel, egyúttal azzal vádolta Örményországot, hogy a nemzetközi jogot megsértve megszállás alatt tartja a területet. Az elnök péntek esti nyilatkozatát szombaton hozták nyilvánosságra Bakuban. Aliyev hangsúlyozta, hogy a konfliktusra Azerbajdzsán területi egységének alapján kell megoldást találni.

Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi Karabah ügye miatt. A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején – Örményország támogatásával vívott – véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

A háborús állapotokat az 1994 óta érvényes, Moszkvában kötött fegyverszünettel kívánták rendezni, azt azonban mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Az éveken át tartó tárgyalások és a tűzszünet aláírása ellenére viszont a mai napig nem kötött békét egymással a két dél-kaukázusi ország.

Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak az összetűzések a két ország fegyveres erői között, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet pedig fenntarthatatlannak nyilvánította a jelenlegi helyzetet. Baku kilátásba helyezte, hogy diplomáciai megoldás híján képes és hajlandó akár erővel is visszafoglalni Hegyi Karabahot, mire Örményország tudatta, hogy semmilyen azeri katonai akciót nem hagy megválaszolatlanul.