Újból elfogadta az Országgyűlés az államfő által visszadobott törvényt

-

Jöhetnek a nemzeti otthonteremtési közösségek, Áder János véleményét figyelembe vették.


Egyértelműsítő, pontosító módosításokkal ismét lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását az Országgyűlés szerdán, miután az erről szóló, két hete elfogadott törvényt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak. A képviselők 109 igen szavazattal 53 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát.

A parlament korábbi döntésének is megfelelően a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak a legalább 10 éves futamidő alatt.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.

A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint.

Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek.

Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet.

Az elfogadott javaslat alapján a szervezők rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.

A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.

Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról is, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az országos betétbiztosítási alap kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.

Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal által kezdeményezett jogszabályt két hete - kivételes eljárásban - fogadták el a képviselők, ám azt Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak arra hivatkozva: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

Mindezeket figyelembe véve az előterjesztés úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak 60 százalékában, a közösség pedig a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut.

A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától. Változott még, hogy ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni a regisztrációs díjat.