Újabb válság és menekültek – ettől féltünk a héten

Fotó: AFP / FRED DUFOUR

-

A kínai állam annyi pénzt öntött az ottani bankokba a héten Magyarországra is begyűrűzött pénzpiaci pánik miatt, amennyi a magyar állam éves költségvetésének a fele. Ha nem is ennyire, de a magyar kormány is a zsebébe nyúlt, ismét a menekültügy kommunikációjára költ. Lesznek még új szaunák a Széchenyiben, új ülések a metrón és a kisföldalattin. Heti gazdasági összefoglaló.


Rosszul kezdődött a hét a Kínából begyűrűzött tőzsdepánik miatt. Fekete volt a hétfő a világ összes jelentős részvénypiacán: az egyik legfontosabb New York-i tőzsdeindex (a Dow Jones) például rövid ideig soha nem látott mínuszban volt, de a számunkra legfontosabb Budapesti Értéktőzsde indexe is több mint 5 százalékot esett.

A devizákat sem hagyta hidegen a pénzpiaci válság: a forint – egy időre – rég nem látott szintekre, másfél havi mélypontra, 317 közelébe gyengült az euróhoz képest. A pánikot a kínai gazdaság lassulásától való félelem és a közelgő amerikai kamatemeléssel kapcsolatos bizonytalanság okozta, ahogy ennek veszélyét már július végén előre jeleztük.

A kedélyeket később sikerült kissé megnyugtatni: a kínai állam annyi pénzt adott az ottani bankoknak, amennyi a magyar állam éves költségvetésének felét kitenné.


Pár nap alatt 6 forintot romlott az árfolyam, majd kissé megnyugodott a piac



A forint hirtelen és jelentékeny gyengülése pont akkor érkezett, amikor az elemzők már éppen azt latolgatták, hogy mikor és mennyire kezd erősödni az árfolyam az ősszel várható felminősítések miatt. A VS.hu-nak nyilatkozó elemzők egy sor tényezőt soroltak, amely kedvez a forint euróval szembeni jegyzésének, de lehet, hogy ezeket a forgatókönyveket most újra kell gondolni a kínai tőzsdepánik miatt. Ami azért kicsit enyhült a hét második felében, bár a mélyben húzódó okok egyáltalán nem szűntek meg.

Álljon itt egy intő grafikon arról, hogy szeptember amúgy sem túl fényes hónapjában – a világ tőzsdéinek. 50-60 éves idősorait vizsgálva – jobban teszik a befektetők, ha inkább lejtmenetre készülnek fel. A kínai gazdasági problémák és a várható amerikai kamatemelés miatt idén erre különösen jó esély van.



Azt egyelőre az elemzők is csak latolgatják, hogy átmeneti megroggyanásként vagy akár egy újabb világválság első epizódjaként kell-e értékelni a kínai fordulatot, mindenesetre nem jön jókor azután, hogy a magyar kormány a keleti nyitás jegyében az elmúlt években pont az ázsiai piacoktól várta a gyorsabb fejlődést.

Csakhogy a kormánynak most sürgősebb tennivalója is akad a menekültügy kezelése. Ennek kommunikációjára most az eddiginél is több pénz kell: a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint egymilliárd forintot kap a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a „megélhetési bevándorlással kapcsolatos feladatok” megvalósításához. Tavasszal a menekültügyben meghirdetett nemzeti konzultációra már nagyjából egymilliárd forint, míg az első plakátkampányra 400 millió ment el.

A héten az is kiderült, hogy legfeljebb hány menekült kaphat állást Magyarországon: a Nemzetgazdasági Minisztérium idén 59 ezer olyan ember foglalkoztatását tette lehetővé, akik úgynevezett harmadik országból származnak. Ez messze nem jelenti azt, hogy 59 ezer menekült minden további nélkül munkát is kap Magyarországon, hiszen ezt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál is engedélyeztetni kell.



A NAV sorsa is kérdéses volt a héten. A Figyelő arról írt, hogy egy önálló adóügyi minisztérium is alakulhat Tállai András vezetésével, míg a Napi Gazdaság arról számolt be, hogy a NAV a jövőben államtitkársági formában működhet tovább. Utóbbinak volt igaza, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövőjét firtató kérdésre egy szombati sajtótájékoztatón azt felelte, hogy önálló adóügyi államtitkárság létrehozásáról „folyik gondolkodás”. A miniszternek már jelöltje is van az államtitkárság élére, egyelőre csak annyit lehet tudni róla, hogy nem Tállai András az.

Az viszont már biztos, hogy mégis az eladókon verik le a nekik kitalált vasárnapi zárva tartást. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József is megerősítette a VS.hu értesülését, hogy több üzletláncban tapasztalják: a munkáltatók ezekben a hetekben gyakorlatilag előírták a szabadságolást. A cél az, hogy a dolgozók októbertől már ne mehessenek szabira. Akkor jellemzően már elindul a karácsonyi bevásárlás, ezért akarnak a boltok minden munkára fogható dolgozót lekötni.


Az ESZOSZ károsultjai újra tüntettek


Továbbra is munka és pénz nélkül vannak az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet károsultjai, akik Debrecenben újabb tüntetésen próbálták felhívni a figyelmet kilátástalan helyzetükre. Több ezer családról van szó, akik 3 hónapja nem jutnak hozzá a bérükhöz. A gyakorlatilag általunk is utolérhetetlen szervezet technikai problémákra hivatkozva nem fizet. A munkanélküli, esetenként hajléktalan emberek így más szociális támogatáshoz sem jutnak, mondván, munkaszerződésük van. A kárvallottak most nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz.

Az már eldőlt, hogy újabb rendelet készül az adósságválságba kerültek helyzetének rendezésére. Az Igazságügyi Minisztérium új rendelettervezete az adós és a vagyonfelügyelő kapcsolatát szabályozza. A családi csődvédelemről szóló törvényt júniusban fogadta el a parlament, néhány héten belül már lehet kérni a részvételt a programban.

Hamarosan új üléseket kapnak a HÉV-ek, a metrók és a kisföldalattik, 200 millióból pedig megszépülnek a Széchenyi fürdő szaunái – a friss közbeszerzésekből válogattunk.

Nem okozott meglepetést az MNB monetáris tanácsának kamatdöntő ülése: 1,35 százalék maradt az alapkamat. Matolcsy György MNB-elnök még az előző kamatdöntő ülés után bejelentette, hogy vége az öt hónapig tartó második alapkamat-csökkentési ciklusnak.

Nem így az üzemanyagárak esésének: ezen a héten is olcsóbb lett az üzemanyag, a benzin 7, a gázolaj ára 3 forinttal csökkent.