Újabb terület, ahol Csányi Sándor nyertes lehet

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Miközben mindenki az állami földek privatizációjával van elfoglalva, megindult a lobbi a mintagazdaságok kialakításáért. Közben a magyar kormánynak ki kellene találnia, mivel pörgeti a gazdaságot a VW-botrány miatt megreccsent autóipar helyett, és fény derült az önkormányzatok trehányságaira is. Ez történt a héten a gazdaságban.


Továbbra sem lehet tudni, hogy beszállítóként hány magyar cég érintett a Volkswagen-botrányban. Annyi bizonyos, hogy Győrben készülhetett az összes buherált motor több mint negyede. Az sem világos még, hogy Magyarországon hány ilyen kocsit helyeztek üzembe, csak az, hogy Európában 8 milliót, ezeket januártól visszahívja a Volkswagen szoftverfrissítésre, esetleg katalizátorcserére.

Közben a Die Welt szerdán azt írta, hogy a Deutsche Umwelthilfe nevű környezetvédő civil szervezet szerint a német közlekedési minisztériumban évek óta tudtak a VW-csalásáról. A tárca tagadja a vádat, továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a sajtóból értesült a manipulációról, egyúttal javaslatot tett az érintett autók javítására. A cég központjában, Wolfsburgban a keddi, rendkívüli üzemi gyűlésen elhangzott, mindent megtesznek azért, hogy a VW a jövőben is a „jó és biztos” munkahelyek vállalata legyen, de „nem lesz fájdalommentes” az átalakulás. A nem létfontosságú beruházásokat például egytől egyig törlik vagy elhalasztják a cégnél.

A magyar gazdaság sem ússza meg: egy sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy akár a magyar GDP 1,5 százalékára is hatással lehet az ügy. Ráadásul a magyar kormány törheti a fejét, hogy mi jöhet az autóipar után, mert vége a szektor töretlen növekedésébe vetett hitnek. A vegyiparban és a biotechnológiában lehetnének jó lehetőségek, ámbár a kabinet nem engedte el az autóipar kezét sem: kicsit nehézkesen, de a héten csak kiderült, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium keresi a kapcsolatot az elektromos autókat gyártó Teslával.

Ha összejön az üzlet, ha nem, az már mindenképpen reményre ad okot, hogy a korábbinál gyorsabb gazdasági növekedést vár Magyarországon az IMF. A Nemzetközi Valutaalap az idei gazdasági növekedés mértékét 3 százalékra változtatta az áprilisban várt 2,7 százalékról, a jövő évi gazdaságnövekedési kilátást pedig 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelte. A Euromoney című szaklap Emerging Markets kiadványa is dicsérte a jelzálogalapú devizahitelek forintosítását és az IMF-hitel idő előtti visszafizetését, ezért Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert választotta az idén az év pénzügyminiszterének a kelet-közép-európai régióban.

Kevésbé optimisták a közép-európai kockázatitőke-befektetők: egy felmérés szerint nagyjából a harmaduk gondolja úgy, hogy visszaesés lehet a gazdaságban. Ennek ellenére a Deloitte által megkérdezettek nagyjából fele a jövőben is új befektetésekre szeretne koncentrálni.


-


Jó üzlet lehet a mintagazdaságok kialakítása is: olyan agrárközpontokról van szó, amelyek szaktudásukkal és a teljesítményükkel példát és egyben segítséget nyújthatnak a kisebb termelőknek, például üzletviteli tanácsadással és egyéb képzéssel, ezzel nagy hatalmat és irányítást szerezve az agrárágazatban. A VS.hu több forrásból is úgy értesült, hogy erőteljes lobbiharc indult annak érdekében, mely területek válhassanak mintagazdasággá. Mindenképpen szerephez juthat a Csányi Sándor nevéhez köthető két dél-dunántúli agrárcég.

Miközben sokan a mintagazdaságok kialakításával és az állami földek privatizációjával vannak elfoglalva, kiderült, hogy súlyos problémák vannak több állami tulajdonú erdészetnél is. A Kehi hat erdészeti cég elmúlt ötéves gazdálkodását vizsgálta, ezek a következők:

  • Bakonyerdő Zrt.,
  • Egererdő Zrt.,
  • Verga Zrt.,
  • Mecsekerdő Zrt.,
  • Sefag Zrt.,
  • Zalaerdő Zrt.

Azt állapította meg, hogy a cégek működését szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte. Kerestük az erdészeteket, szerintük a hivatal vizsgálata alaptalan rágalmakkal van tele. Hangsúlyozták, hogy nem ismerik a Kehi anyagát, ezért kérik annak rendelkezésükre bocsátását.

Azok az önkormányzatok biztosan mulasztottak, amelyekről kiderült, rendre nem közölnek fontos információkat internetes oldalukon. Összesen 368 magyar város honlapjának átnézése után kiderült, hogy harmaduk a testületi ülések napirendjét sem teszi közzé, noha erre törvény kötelezi. Ennek hiányában pedig nehéz eldönteniük a lakosoknak, hogy menjenek-e testületi ülésre, vagy ne.

Megütötte a bokáját a Commerzbank is, 20 milliós bírságot kapott az MNB-től különféle hiányosságok miatt. A bank megbízható működése azonban nincs veszélyben – közölték. A jegybank 16 pénzügyi intézménnyel szemben nyert jogerősen pert a forintalapú és devizahiteles elszámolással kapcsolatban. A bíróság kimondta: tisztességtelenek voltak az általános szerződési feltételek, a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk az ügyfelekkel.

Nem a bírósághoz, hanem egyenesen az EU Csalás Elleni Hivatalához fordult egy vak férfi, mert 558 millió forint közpénzből olyan weboldal létrehozását ígérik, amely látássérülteknek teszi lehetővé az internet használatát. Csakhogy a vakok és gyengénlátók régóta tudnak internetezni Magyarországon, ehhez 10 éve már ingyenes képernyőolvasók és nagyítószoftverek is rendelkezésükre állnak.

Végül két hír a tőzsdéről:

  • Menekülnek a befektetők a GoPro nevű amerikai cégtől, zuhan az árfolyam: a 29,33 dolláros ár a legalacsonyabb azóta, hogy a kaliforniai cég papírjait bevezették a Nasdaqra.
  • Itthon a Budapesti Értéktőzsde honlapja szerint tőzsdére ment 14,65 millió, 0,35 eurós névértékű törzsrészvénnyel a Waberer's International fuvarozó cég. A vállalat papírjai először kedden jelentek meg a tőzsde terméklistáján, de egyelőre nem lehet velük kereskedni, mert a Waberer's még zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.).